2013/02/27 Közélet

Micsoda véletlenek? 2010 előtti Malév magánosítással kapcsolatos iratok tűntek el..

Ma tartja az Országgyűlés a Malév privatizációs ügyeit vizsgáló bizottság jelentésének általános vitáját. Az ajánlások között szerepel egy új repülőtér létrehozása is. 

A Jobbik a parlamentbe kerülése óta kezdeményezte egy vizsgálóbizottság megalakulását a Malév privatizációjával kapcsolatban, a testület tavaly fel is állt és a jelentést is elkészítették. Eszerint a szocialista-szabaddemokrata kormányokat, illetve az ágazatért felelős minisztereket politikai felelősség terheli a történtekért.

Nem a jelentéssel van a gond, hanem a bizottsági munkával, ami nagyon hiányos volt – közölte portálunkkal Bertha Szilvia, a testület jobbikos tagja, a párt országgyűlési képviselője. Hozzátette: számos olyan személy többszöri meghívásra sem ment el a bizottság meghallgatására, ilyen volt például Váradi József, aki a Malév vezetéséből ült át a WizzAirhez.

A politikus szerint az is problémát jelentett, hogy olyan dokumentumokat nem kaptak meg, amelyek fontosak lettek volna - például a hiánytalan privatizációs szerződéseket. 
A nemzeti radikális képviselő kiemelte: a bizottság nem volt hajlandó a 2010. május - decemberig tartó időszakot sem vizsgálni, pedig ez még benne van a tanulmányozott intervallumban. Sőt az akkori kormánybiztost sem voltak hajlandóak meghívni, hogy meghallgathassák.
A testület jelentésének végén ajánlásokat tesz, melynek nagy része Bertha Szilviától származik.

Ilyenek például:
1. Készüljön 2013. június 30-ig értékelés egy többségi, közösségi tulajdonban lévő nemzetközi, a nemzeti légitársaságnak is bázist adó repülőtér létrehozására.
2. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter indítson belső vizsgálatot annak megállapítására, hogy a Malév privatizációja és működése kapcsán kik, mikor és milyen tartalmú jelentésekben értesítették a szolgálatok vezetőit, illetve a felügyelő minisztert arról, hogy az orosz partner megszegi a szerződéseket, illetve, hogy milyen kapcsolati hálója volt a magyar vevőknek.
3. Készüljön jelentés arról, hogy a vizsgálóbizottság által a Budapest Airport Zrt. privatizációjával kapcsolatban feltárt hiányosságok, mulasztások, jogsértések milyen kárt okoztak a magyar gazdaságnak, és milyen intézkedések szükségesek azok csökkentése érdekében.
4. A jelentés javaslatai közt a Jobbik szorgalmazza, hogy indítsanak belső vizsgálatokat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemzetbiztonsági helyzetének átfogó feltárására.
5. Vizsgálják felül a kötött felhasználási lehetőségű bevételek tényleges felhasználását,
6. A légi közlekedési alágazatban bekövetkezett igen jelentős változásokra figyelemmel dolgozza ki a légi közlekedési koncepciót.

Erős szálak a szocialista kormányhoz

A Malév 1992-ben alakult gazdasági társasággá, az állami tulajdon a privatizációt megelőzően 99,5 százalék volt, a tulajdonosi jogokat az Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) gyakorolta- írják a repülési vállalt privatizációját vizsgáló bizottság jelentésében. Az iratból kiderül: az állami tulajdon fenntartásának szükségességét a 2003-as privatizációs törvény törölte.

A bizottsági meghallgatások során a testület tagjai arra a megállapításra jutottak, hogy az állam egykori vezetői, illetve a Malév Zrt. első emberei nem dolgoztak ki komoly stratégiát és koncepciót cég életben tartására és finanszírozására.

A bizottság az iratban közölte, hogy a privatizáció nyertese, az AirBridge Zrt. tulajdonosi körét erős szálak kötik a szocialista kormányhoz.

A Jobbik szerint a szocialista kormány nem is próbált más megoldást keresni, mint túladni a Malévon. Eszükbe sem jutott, hogy stratégiailag új üzleti, gazdasági modell szerint működtessék a légitársaságot, hogy a talpra álláshoz szükséges nemzetközi légügyi együttműködéseket, üzleteket ne eladással együtt vigyék véghez.

Először szétverték a légügyi rendszert, a nyereséges ágazatokat leválasztották, majd az önmagában már veszteséget termelő Malévot semmiért adták el. A Jobbik véleménye szerint fel sem merült megoldásként, hogy a légügy évtizedekig jól működő újraegyesítésében keressék a problémák kulcsát. A kérdésre, hogy próbálták-e a reptérrel együtt kezelni a Malév kérdését, és egybevenni az egyébként összefüggő problémák megoldását, a válasz ismét a szokásos eladni és megszabadulni szempont volt. Mindössze annyi próbálkozást tettek, hogy a reptér nem sokkal korábbi privatizációjának nyertes cégéhez közeli vállalkozással is tárgyaltak a Malév eladásáról. Tehát továbbra sem a nemzeti tulajdonban tartás melletti stratégiai reform volt a cél, hanem a mindennél gyorsabban, áron alul történő megszabadulás.

A leállás közvetlen előzményei

A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott "összeegyeztethetetlen" állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett. Később, január 30-án, miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött, ez alapján a légitársaság a csődvédelemhez hasonló védelmet élvezett. Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy meddig finanszírozható a vállalat, azt mondta: erre csak a likviditási terv ismeretében lehet válaszolni.

Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését.

Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete, a tulajdonos pedig az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további forrást biztosítani a működéshez.

(alfahir.hu)

Szabad Hirek