2010. szeptember 7. Közélet

Tehetetlenül szemlélik a svájci frankban eladósodottak az egyre gyengülő forintárfolyamot és a növekvő törlesztőrészleteket. A bajba jutott lakáshitelesek már csak a csodában vagy az államban reménykednek. A PSZÁF egyre szigorúbban ellenőrzi a pénzintézeteket, hogy betartják-e a banki magatartási kódexet, illetve a törvényi előírásokat.

Rossz napok járnak a devizahitelesekre, különösen a svájci frankban eladósodottakra: az elmúlt héten a forint árfolyama történelmi mélypontra süllyedt az alpesi devizával szemben, és a svájci frank ára 222 forint fölé emelkedett.

A következő hónapok sem hoznak megnyugvást: elképzelhető, hogy az árfolyam elszalad 230 forintig, de egy-két év távlatában 210-220 forint közötti árfolyamsávot látnak reálisnak az elemzők.

Ez közel 40 százalékos árfolyamromlást jelent azok számára, akik néhány éve még 160 forint/svájci frank kurzus tájékán vették fel kölcsönüket. Úgy tűnik, remény sincs arra, hogy valaha újra 160 forint legyen egy svájci frank, hisz az alpesi deviza javarészt tőlünk teljesen független okokból erősödik a forinttal és az euróval szemben is.

A magyarországi pénzintézetek a nyár folyamán már tettek kisebb-nagyobb engedményeket a svájci frankhitelesek terheinek enyhítésére, de az árfolyamkockázat túlnyomó részét továbbra is az ügyfelek viselik. Már csak a csodában, de még inkább az államban bíznak a nehéz helyzetbe került hiteladósok.

Az év végére eléri a 100 ezret is azon családok száma, amelyek már végképp képtelenek lesznek fizetni a korábban felvett deviza alapú lakáskölcsöneiket. Adósságállományuk mintegy 600-700 milliárd forintra rúg, és elvileg ezt kellene átvennie a majdan felálló Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak, amely a bajba jutott lakáshiteleseket segítené meg.

Az eszközkezelőről legkorábban október közepén lehet közelebbit megtudni, vagyis az állami beavatkozásra még várni kell. Gyuris Dániel, az FHB Bank vezérigazgatója az InfoRádiónak kifejtette: az állami eszközrendszer beléptetése fájdalmas lesz a hitelintézetek számára, mivel veszteséget könyvelnek el, de az ügyfelek számára is, hiszen tulajdonosból bérlővé válnak az adósok.

Az egyik legfontosabb szabályozó hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a középárfolyamra vonatkozó tervezet mellett további javaslatokat dolgoz ki a devizahitelesek megsegítésére a követeléskezelés, illetve a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó egységes jogi szabályozás témáiban.

A felügyelet a banki Magatartási Kódexben foglaltak teljesülését is vizsgálja 30 intézménynél. A hitelezési tevékenység a válság kezdete óta a panaszok által talán leginkább érintett terület, fontos tehát, hogy a vállaltakat a kódex aláírói a gyakorlatban is betartsák.

A témavizsgálat során éppen ezért végeztünk próbaügylet-kötéseket is - mondja a HV Online kérdésére Binder István, a PSZÁF szóvivője. „Ezek keretében kifejezetten a fiókokban, ügyfélszolgálatokon található szóbeli és írásbeli tájékoztatást ellenőriztük, vetettük össze az intézmények honlapjával, szerződési feltételeivel, hirdetményeivel. A részletes összefoglaló tapasztalatokat novemberben mutatjuk be a széles nyilvánosság előtt. Egyes intézmények esetében már most is látható, hogy bizonyos, a kódex aláírásával önként vállalt feltételeknek nem tudnak teljes mértékben megfelelni."

A felügyelet augusztus elején indított egy másik nagyszabású, 500 intézményt érintő témavizsgálatot. A bankoknál, banki fióktelepeknél, szövetkezeti hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál, biztosítótársaságoknál, befektetési vállalkozásoknál és alapkezelőknél azt ellenőrzik, hogy az intézmények lakossági ügyfeleiknek az általuk előre meghirdetett kondíciók és árak szerint nyújtják-e szolgáltatásaikat, s hogy a tarifák feltüntetése és felszámítása megfelel-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásainak.

Az ellenőrzés a 2010. június 30. - december 31. közötti időszakot öleli fel. A fogyasztók árérzékenysége érthetően magas: a legkisebb díjemelés, vagy új, sokszor kreatív díjak bevezetése is rendkívül komolyan érintheti a családokat, háztartásokat.

Amennyiben a díjemelések, az új költségnemek kapcsán jogsértést követnek el az intézmények, ez ellen a rendelkezésére álló eszközökkel lép fel a felügyelet. Azt is tervezik, hogy a vizsgálat során kapott adatokból részletes elemzést készítenek. A piac jellemző tendenciái tanulságos tájékoztatást jelentenek majd a fogyasztóknak, és maguknak az intézményeknek is.

Több ügyfél felvetette: a bankokat miért nem lehet arra kötelezni, hogy kössenek árfolyamgarancia-biztosítást a devizahitelekre, ha ezt az adós kéri? Mint a felügyelettől megtudtuk, a kérdés megválaszolására nem ők, hanem a jogalkotó jogosult. Mindenesetre az elmúlt években több hitelintézet kínált (rövidebb ideig) olyan hitelterméket, amelynél a bank - időlegesen, például néhány hónapra - átvállalta a törlesztőrészletek növekedését, ha a forint kilépett egy bizonyos árfolyamsávból.

Közvetetten ma is létezik ilyen biztosítás Magyarországon: a munkanélküliségi hitelfedezeti biztosítások egy részénél a biztosító a mindenkor fennálló havi törlesztést vállalja át (devizaárfolyam-kockázattal együtt), ha az ügyfél elveszti állását.

Egy esetleges, az árfolyamgarancia-biztosítást kötelezően a bankok számára előíró döntésnél azonban figyelembe kellene venni, hogy a biztosítás meg is növelheti az ügyfél havi költségét (a munkanélküliségi biztosításoknál akár 4-7 százalékkal). A biztosítás csak az új hitelszerződésekre szólhatna, a meglévő adósokat nem tudná védeni. S végül a biztosítási/banki árfolyamvédő konstrukciók mögött jellemzően 6-12 hónapra köthető opciós szerződések állnak, amelyeket bonyolult módon lehetne alkalmazni egy 15-20 éves jelzáloghitel kockázatainak lefedezésére.

Kommentál

Lengyelország az IMF és a külföldi bankok tiltakozása ellenére az állam megvásárolta harmincezer család deviza hitelét. (4,3 milliárd złoty) Cserébe nem vehetnek fel újabb hitelt amíg nem törlesztik vissza az államnak a pénzt. A tulajdon viszonyt nem változtatta meg az állam. Mivel előtte megváltoztatták a törvényt. Azaz először a tőkét fizetik vissza, utána a profitot a kamatot. Valamint nem ismerték el a bankoknak az úgynevezett elmaradt hasznot. Ennek eredménye képen csökkent amit vissza kell fizetnie a önhibájukon kívül bajba jutott családoknak. Nálunk a kormány nem meri meg tenni.

Valamint ki tiltották a náci zsidó vállalkozását a (György Soros avagy Mandzsuriai elnök) a spekulációból.

(KAT A CÍMRE) George Schwartz, a zsidó náci
(hetivalasz.hu alapján JOBBIK GONDOLAT)