2010. április 1. Közélet

Totális sikerre készül a jobboldali pártszövetség az ország délnyugati szegletében elhelyezkedő Zala megyében. A szocialisták számára a nagykanizsai körzet bír nagy jelentőséggel, mivel az elmúlt évek súlyos vereségei ellenére itt rendelkeznek a legerősebb pozícióval.

Zala megye öt egyéni választókerületből áll: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Keszthely és Zalaszentgrót. A zalaegerszegi körzethez egyetlen falu sem tartozik, míg a többi választókerület nagy számú kis településsel rendelkezik.

Az 1990-es választás első fordulójában 69,32 százalék voksolt, ami több mint négy százalékkal magasabb volt, mint az országos átlag. Legtöbben a zalaegerszegi (70,99 százalék), míg a legkevesebben a keszthelyi választókerületben (67,46 százalék) szavaztak. Zalában átlag fölötti eredményt ért el a KDNP (11,02 százalék) és az MDF (25,40 százalék), míg az alatt szerepelt az MSZP (9,62 százalék). A második körben az MDF három, az SZDSZ egy mandátumot szerzett, és egy független jelölt is győzni tudott. A legérdekesebb eredmény a keszthelyi körzetben született, ahol Csengey Dénes indult. Az MDF-es politikus a második körben csupán 21,35 százalékot szerzett, amivel csak a harmadik helyet szerezte meg a körzetben. Az első szabad választás a későbbi jobboldali kormánykoalíció sikerét hozta Zalában.

Nem taroltak a szocik

A második szabad választás első körében 69,33 százalék voksolt a megyében, ami gyakorlatilag ugyanakkora részvétel volt, mint négy évvel korábban. A legtöbben a zalaegerszegi (73,88 százalék), míg a legkevesebben a keszthelyi választókerületben (67,63 százalék) szavaztak. Zalában átlag fölött szerepelt az FKGP (13,91 százalék), az MDF (12,35 százalék) és a KDNP (9,81 százalék), míg az alatt az MSZP (29,37 százalék) és az SZDSZ (18,87 százalék). A kisgazdák 1994-ben országosan ebben a megyében szerepeltek a legjobban. A második fordulóban három körzetben az MSZP, míg egyben-egyben az FKGP és a KDNP győzött. Fontos megemlíteni, hogy a szocialisták egyik jelöltje sem szerepelt 50 százalék fölött. A zalaszentgróti körzetben a KDNP csupán 179 szavazattal előzte meg az MSZP politikusát. A választás tehát az MSZP sikerét hozta Zalában is, de ez a fölény egyáltalán nem tekinthető óriásinak, amit jól mutat, hogy két körzetben is a jobboldal jelöltje diadalmaskodott.

Minden körzet a jobboldalé lett

1998-ban az első fordulóban 58,42 százalék voksolt Zalában, ami több mint két százalékkal volt magasabb aktivitás, mint az országos. A legtöbben ismételten a zalaegerszegi (63,25 százalék), míg a legkevesebben a nagykanizsai körzetben (56,28 százalék) voksoltak. A területi listás szavazatok alapján a Fidesz simán győzött a megyében a voksok 32,24 százalékával. Az MSZP 27,27, az FKGP 17,65, az SZDSZ 7,5 százalékot szerzett. Az első kört követően három körzetben a Fidesz, egyben-egyben az FKGP és a MSZP vezetett. A jobboldalnak május 24-én sikerült a nagykanizsai körzetben fordítania, így mind az öt zalai választókerületben a későbbi jobbközép kormánykoalíció nyert. 1998-ban a választáson a jobboldal az 1990-es szereplésénél is jobban teljesített, míg az MSZP jelentős vereséget volt kénytelen elkönyvelni.

Nem voksoltak a kormányváltásra

Nyolc évvel ezelőtt az első fordulóban 70,74 százalék szavazott Zalában, ami picivel volt magasabb, mint az országos részvétel. A legtöbben a zalaegerszegi (75,95 százalék), míg a legkevesebben a zalaszentgróti körzetben (68,02 százalék) éltek állampolgári jogukkal. A listás voksolás ismételten a Fidesz–MDF szövetség nagy fölényét hozta, mivel a kormánypárt 49,49 százalékot szerzett, míg az MSZP-nek csak 36,47 százalék jutott. A jobboldal négy év alatt jelentősen növelni tudta az előnyét Zalában. A megye történetében először két választókerületben (Lenti, Zalaszentgrót) is érvényes és eredményes volt az első forduló. Mindkét körzetben a Fidesz–MDF politikusa nyert. A második fordulóban a nagykanizsai körzetet leszámítva mindenhol a jobboldal győzött. A 2002-es választás volt az első a megye történetében, amikor nem az a párt nyert, amelyik később kormányt alakított. Az MSZP a nagykanizsai körzet megnyerésével némileg javított a pozícióján, de így is súlyos vereséget szenvedett.

Gyurcsányból sem kértek

Négy évvel ezelőtt az első fordulóban 67,42 százalék voksolt, ami kicsivel alacsonyabb volt, mint az országos átlag. Zalában ez volt az első olyan választás, amikor az országos aktivitás alatt járultak az urnákhoz a megye lakói. A Fidesz–KDNP 49,67, az MSZP 37,26, az MDF 5,82, míg az SZDSZ 5,08 százalékot kapott a területi listás voksok alapján. A jobboldal gyakorlatilag megtartotta azt az előnyét, amivel négy évvel korábban is rendelkezett. Az első körben a Fidesz–KDNP szövetség ismételten két körzetben (Lenti, Keszthely) diadalmaskodott. Április 23-án gyakorlatilag hasonló eredmény született, mint négy évvel korábban, mivel a szocialisták ismételten csak a nagykanizsai körzetben nyertek. Zalában a jobboldal ismét 4:1 arányban diadalmaskodott, így a megye zsinórban kétszer is az országos trenddel szemben foglalt állást.

Sima lesz a választás?

Az elmúlt öt országgyűlési választás alapján Zala megye egyértelműen a jobboldal egyik bázisa. Két olyan választókerület (Zalaszentgrót, Lenti) is található a megyében, ahol se az MSZP, se az SZDSZ eddig még nem tudott nyerni. A baloldal legerősebb bázisa Zalában a nagykanizsai kerület, mivel legutóbb 1998-ban tudott itt nyerni a Fidesz. Az elmúlt években a szocialisták tovább gyengültek: a tavalyi EP-választáson még 15 százalékot sem szereztek Zalában. Mindezek fényében a Fidesz számára a fő cél az, hogy megismételjék az 1998-as szereplést és minél több körzetben első körös győzelmet arassanak.

  (Magyar Nemzet alapján szerk.)