2012. szeptember 24. Közélet

Rossz mutatók

A pénzügyi válság nagy betege a magyarországi vállalati hitelezés, amit sok ezer vállalkozás a saját bőrén érez, és továbbra is szigorú feltételekhez kötik a bankok a hitelnyújtást, mind a magánszemélyeknek, mint a vállalkozásoknak. Élénkülésben legfeljebb a lakossági hitelezésben lehet reménykedni, ez azonban nem lendít a gazdaság általános helyzetén. 

„A vállalati hitelpiacról rendelkezésre álló adatok alapján érdekes következtetésekre juthatunk. Hazánk számára ezek közül a legkevésbé hízelgő, hogy a balti országokat leszámítva egyetlen régiós EU-tagállamban sem zuhant úgy össze a belföldi banki (!) hitelezés a vállalatok felé, mint Magyarországon” - derül ki a Portfolio.hu elemzéséből, amely szerint a bankok vállalati hitelállománya forintban számolva 2008 decembere és 2012 júliusa között 13 százalékkal, lakossági hitelállománya pedig mintegy öt százalékkal csökkent.

Az állománycsökkenés árfolyamszűrten ennél jóval nagyobb, hiszen ezen időszak alatt az euró 265 forintról 279 forintra, a svájci frank pedig 178 forintról 232 forintra erősödött. Árfolyamszűrten a Portfolio.hu számításai szerint 15 százalékkal csökkent 2008 decembere óta a vállalati hitelállomány.

Ugyanakkor - a fentiek ellenére – a hazai bankok vállalati hitelezési tevékenysége továbbra is jelentős szerepet játszik a magyar GDP növekedésében. A vállalati hitelállomány kétszázalékos bővülése egyes számítások szerint közel egy százalékos GDP-növekedést eredményez, amely aztán visszafelé hatva szintén lendületet ad a vállalati hitelezésnek is. Magyarországon azonban az elmúlt négy évben jellemzően negatív irányban érvényesült az összefüggés: a válság előtti szinthez képest mind a GDP növekedési üteme, mind a nettó vállalati hitelkihelyezés drasztikusan visszaesett. Magyarán azért beteg a gazdaság, mert elzárták a banki hitelcsapokat.

A Magyar Nemzeti Bank hitelezési felmérésének megállapításai szerint a háztartási és vállalati szektor hitelfeltételei továbbra is szigorúak, élénkülésben legfeljebb a lakossági hitelezésben lehet reménykedni az év hátralévő részében.

A jelentésben a Magyar Nemzeti Bank szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy drasztikus hitelszűke nemcsak a hitelezési feltételek egyszeri jelentős szigorítása esetén alakulhat ki, hanem akkor is, ha a szigorítások tartósan fennmaradnak. Eközben a külföldi anyabankok az elmúlt két év alatt háromezer-ötszázmilliárd forintot vontak ki a magyar bankrendszerből. A jelenségben szerepet játszik a kormány által 2010-ben bevezetett bankadó és a tavaly év végén felkínált végtörlesztés, amelyek sok pénzintézetet veszteségessé tettek, sőt 2011 végére szektorszinten az egész magyar bankrendszert. A kedvezőtlen üzleti környezet pedig megnehezíti az itteni leánybankok helyzetét, amikor a külföldi anyabankok arról döntenek, hogy melyik országban levő leánybankjukat finanszírozzák.

(Magyar Hirlap online)

Szabad Hirek