2010. július 12. Közélet

A hatóságok addig tologatták egymás között a piti bűnözők aktáit, míg végül a bűnözők elhitték: kicsit lopni szabad Magyarországon. A múlt pénteken beterjesztett javaslat véget vet az abszurd helyzetek sorának. Zár alá kerülhetnek a tolvajok - már ha sikerül elkapni őket.

Amikor a jegyző felszólítja a megkárosítottat, hogy próbáljon az elkövető személyére vonatkozó információkat közölni, nos, ekkor veszítik el legtöbben a türelmüket. "Épp azért fordultam a hatósághoz, hogy kiderítsék, ki volt a tolvaj" - fakadnak ki az érintettek.

De hiába, a jegyző megismétli a kérdést, majd leírja, hogy a tettes ismeretlen, és lezárja az ügyet. A károsult pedig úgy érzi, nemcsak a biciklijét, tyúkját, krumpliját lopták el, hanem az idejét is.

Többé nincs kis ügy

A pitiáner tolvajokat szinte reménytelen elkapni, ezért akármelyik hatósághoz rendelik a kis ügyeket, mind úgy érzi: ezekkel felesleges bajlódni, csak elveszik az időt a fontos bűntényektől, ráadásul rontják a felderítési mutatókat.

Ám hogy milyen irtózatos számú esetről van szó, jelzi: noha a bolti tolvajok, uborkalopók zömét sosem kapják el a hatóságok, tavaly a megkárosítottak 87 ezer esetben tettek konkrét személy ellen feljelentést. Ám az ügyek emelkedő száma azt is mutatja, hogy ennek nem sok visszatartó ereje volt.

A törvényt a mindennapi gyakorlatból ismerő kisstílű bűnözők az eddigi szabályokat úgy fordították le maguknak, hogy kicsit lopni szabad. Ha a kár nem éri el a 20 ezer forintot, akkor az ügyben a település jegyzője jár el.

A bűnözők nyelvén ez annyit tesz: ha a tolvajt nem érték tetten, már megúszta. Ám ha fülön csípik, de csak egy tanú van, még akkor sem kell aggódnia. Mert a szemtanú hiába mondja, hogy "ő volt, felismerem", amennyiben a tettes úgy nyilatkozik: "téved, nem én voltam". A két állítás kioltja egymást, az akta bizonyíték hiányában lezárva - így történt tavaly a konkrét személy ellen tett bejelentések mintegy 30 százalékában.

Ha pedig elkapni is sikerült a tettest, bizonyítani is a tettét, a hatóságok az esetek több mint 60 százalékában még akkor sem szabtak ki pénzbüntetést - beérték figyelmeztetéssel vagy más enyhébb szankcióval. Tehát csak az elkapott tolvajok 37 százalékának kell fizetnie, átlagosan 13 174 forintot.

De még mindig nem vagyunk a végén. A kirótt összegnek valamivel több mint fele érkezik be, a büntetést elbliccelőktől a pénzt levonják - ha van jövedelmük. Ha nincs, akkor az elkövetők az összeget közmunkára válthatják.

Ebből adódnak a legkínosabb jelenetek, mert a válságrégiókban gyakran a megkárosított is szegény ember, aki közmunkából él. S ha a meglopott és a meglopó egymás mellett tisztítja az árokpartot, akkor a tolvajnak hatórai munkáért ötezer forintot írnak jóvá, a másik napi nyolcórai munkáért kétezer forintot kap... Így rendelkezik a hatályos törvény.

Ám már nem sokáig sorolhatjuk az abszurditásokat. Pintér Sándor közbiztonsági törvénycsomagját múlt pénteken benyújtották a parlamentnek, és ha minden jól megy, őszig hatályba is lép. A belügyminiszter azt ígéri, véget ér "a kis ügy nem ügy" korszak, és az a lehetetlen állapot, hogy a millió más feladattal terhelt jegyzőknek kellene tanúkat kihallgatniuk.

Az új szabály szerint a kis ügyekben is a rendőrség fog nyomozni, és nem a jegyző szobájában, hanem a bíróság épületében mondják ki a büntetést: legfeljebb hatvan napra rács mögé kerülhet a tolvaj, és nincs kegyelem, a 14-18 év közöttiek re is vonatkozik a szabály.

Félreértelmezett törvény

Legalábbis akkor, ha betartják. Mert jelenleg nemcsak a törvénnyel van a baj, hanem az alkalmazással is. Micsoda világ az, ahol be lehet menni éjjel egy társasház lépcsőházába, és ott harapófogóval el lehet csippenteni a kerékpár bilincsét? Be lehet lopózni a falusi öregek portáira, megdézsmálni a paradicsomágyásokat, kibontani az újkrumplit? Vagy beosonni a házba, elvinni az egyedül élő beteg ember mobiltelefonját, majd azt mondani, 20 ezer forint alatt volt az értéke, ez csak szabálysértés?

Az elmúlt években gyakran így történt, de tévesen, mert az eddigi jogszabályok szerint is bűncselekmény valamennyi felidézett eset. A tyúklopás csak akkor szabálysértés, ha az állatot az utcán kapja el a tolvaj, ha bemegy érte a kertbe, már nem.

Ha a gazdája a biciklit kikötötte, és a tolvaj erőfogóval elvágja a láncot, az már a lopás minősített esete, és bűncselekménynek számít. Ha a mobiltelefont egy magatehetetlen ember lakásáról lopják el, az sem szabálysértés. Nem szólva az éjjel, a bekerített portáról elcsent paradicsomról vagy uborkáról.

Nem kell 20 ezer forintot elvinni, elég, ha az érték 120 forintnyi - bűncselekmény az ma is, semmi köze hozzá a jegyzőnek, tévedésből vagy éppen a magasabb hatóságnak a kis ügyektől való szabadulási hajlandósága miatt gyakran mégis ő jár el ezekben az ügyekben.

Áram az uborkásban

Az ország a Szoboszlai Barnabás kesznyéteni birtokán 2008-ban történt tragédia után ismerte fel, hogy a kis értékű lopások elterjedtsége mára komoly társadalmi problémává vált. A kerítésétől több méterre lévő, 230 voltos árammal védett uborkaágyás akkor az egyik tolvaj halálát okozta.

Szoboszlai pere szeptemberben folytatódik, több emberen elkövetett emberöléssel vádolják. Ám tanulságos az is, mi lett a kertjébe behatoló, két életben maradt férfival - noha bűncselekményt követtek el, sem a helyi, sem a megyei bíróságon nem leltük nyomát az ellenük folyó eljárásnak. (Egyiküknek törvény elé kell állnia, ám nem az akkori, hanem egy későbbi lopás miatt.)

Szoboszlai Barnabás esete nagy hatással volt a magyar jogra: tavaly augusztustól a tárgyi javak jogos védelmének szabálya változott; továbbra sem lehet például áramot vezetni a kerítésbe, de az élet kioltására nem alkalmas védekezési módra lehetőség nyílik. Idén januártól pedig a kis, 20 ezer forint alatti lopások miatt is ki lehet hívni a rendőrséget, az meghallgatja a tanúkat, ha szükséges, átvizsgálja a gyanús elemek ruházatát vagy csomagtartóját. Az ügy azonban végül így is a jegyzőhöz kerül.

Most itt az újabb szigorítás, börtönbe juthatnak a tolvajok. Csakhogy ezzel újabb 80-100 ezer eset kerülhet a bíróság elé, vagyis tovább nyúlhat a perek lezárultáig eltelő idő. A kormány ezt úgy kívánja megakadályozni, hogy ezekben az ügyekben nemcsak bírák, hanem bírósági titkárok is eljárhatnának.

Utóbbiak jogi diplomával, szakvizsgával is rendelkező szakemberek, tehát nem képzettségükben, hanem jogállásukban különböznek a bíráktól (nem a köztársasági elnök nevezi ki őket, hanem a megyei bíróság elnöke).

A bíróságok azonban nem örülnek a tyúkpereknek. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a minap sajtótájékoztatón üzent a kormánynak, mondván: bármilyen ügyet a bíróságra lehet terhelni, ám meg kell fizetni az árát.

A piszlicsáré jogi esetek "árát" 1,4 milliárd forintban szabta meg, ez kétszáz új bírósági titkári és az őket kiszolgáló száz alkalmazott állásának költsége. Emellett emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság többször is foglalkozott a bírósági titkárok ügyével, ezért előfordulhat, hogy az alaptörvény most tervbe vett módosítása sem lesz elég az új szerepkörükhöz.

Az Alkotmánybíróság szerint a titkárok csak olyan ügyekben járhatnak el, ahol hivatásos bíróhoz lehet fellebbezni a döntésük ellen.

A kormány azonban benyújtotta a törvénycsomagot. Mára a fővárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Biharban a piti tolvajlások annyira elszaporodtak, hogy immár a lakosság életminőségét is rontják. Pintér Sándorék áttörést várnak attól, ha ezeket az ügyeket nem az elszigetelten működő, büntetőjogban járatlan jegyzők, hanem a bíróságok tárgyalják.

Vége szakadhat például annak, hogy tömegesen maradjanak büntetlenek a mobiltelefon-kártyával pénzt lopók. Egész hálózatok szakosodnak arra, hogy telefonon nyereményt ígérjenek egy tízezer forintos feltöltőkártya megvásárlásáért. Majd megkérik az áldozatot, hogy diktálja be nekik a kódot, akinek fogalma sincs róla, hogy ezzel kvázi nekik ajándékozza a kártyán szereplő összeget is.

Ózdon ezeket az ügyeket is szabálysértésként tárgyalják, pedig üzletszerűen követik el őket, tehát már ma is a rendőrségnek kellene kinyomoznia az eseteket, és a bíróságnak kimondania az ítéletet. Csakhogy a jegyzőnek nincs nyomozati jogköre, ezért sosem tudja azonosítani, mely számokról hívták a becsapott embereket, így ezek az ügyek ma még ad acta kerülnek. A csirkefogók és az uborkatolvajok dossziéi mellé.

Remélem ezzel a törvénnyel nem a balliberális oligarchia lopásait fedik el.

(HetiVálasz.hu alapján JOBBIK GONDOLAT)