2012. november 14. Közélet
Nézzük most meg, mi a helyzet a zsidók közti rokonházasságokkal és ezek egészségi következményeivel! Forrásul ezúttal is túlnyomórészt orvosi szakfolyóiratok szolgálnak. A zsidókra vonatkozó cikkek esetében a szerzők túlnyomó többsége – a név és a munkahely alapján – szintén zsidó, ami az "antiszemita indíttatást" kétségbevonhatatlanul kizárja.
A fő kérdések és a rövid válaszok ezek:
- Igaz-e, hogy a zsidók között gyakori a közeli rokonok (első unokatestvérek, nagybácsi-unokahúg) házassága? IGAZ.
- Igaz-e, hogy a zsidók között magasabb egyes örökletes betegségek (rövidlátás, siketség, rák, egyes pszichiátriai betegségek stb.) aránya? IGAZ.
- Igaz-e, hogy a betegségek oka a rokonházasság? IGAZ. (Illetve majd látjuk, hogy az askenázi zsidóknál más okok miatt sok az örökletes betegség.)
Mivel a szakirodalom bőséges, a téma érzékeny, mi pedig igyekszünk kiegyensúlyozott képet adni, ezért több cikkből is idézünk.
Először jöjjön egy magyar idézet. A szerzője Papp Zoltán, aki sokáig a SOTE I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője volt, ma pedig a Kútvölgyi Kórház szülészeti osztályából kialakított Maternity Magánklinika igazgatója:
"A vérrokonság és bizonyos betegségek közötti kapcsolatra már évezredekkel ezelőtt felfigyeltek, és vallási, ill. állami rendelkezések tiltják pl. az édestestvérek közötti házasságkötést, a vérfertőzést (szaknyelven az incestus-t). Mivel minden egészséges egyén hordoz néhány – becslések szerint 4-5 – recesszív hibás gént, így a vérrokonok között az átlagosnál nagyobb az esély, hogy azonos hibás gént hordozzanak. Ezért meggondolandó az elsőfokú unokatestvérek közötti házasságkötés, de már a másodfokú unokatestvérek utódainak nem nagyobb az átlagosnál a kockázatuk, hogy betegek legyenek.
Bizonyos zárt közösségekben a vérrokoni kapcsolatok nagyobb száma miatt bizonyos betegségek gyakorisága megemelkedik. Pl. az ashkenázi zsidók között a Tay-Sachs betegség géngyakorisága 1/30, ezért az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában a zsidó közösségekben szűrik a leendő szülőket, hogy már az első terhességükben meg lehessen előzni ezt a gyógyíthatatlan betegséget."
Most pedig nézzük meg, mit írnak a nemzetközi tudományos lapok a zsidók házassági szokásairól!
1.
"Az askenázi zsidók között 1-2% az elsőfokú unokatestvérek közti házasságok aránya, a többi zsidó közösség esetében ennél jóval nagyobb."
Tehát igen, jellemző a (nagyon) közeli rokonok házassága, de nem az európai zsidók között. (Ennek ellenére bizonyos betegségek aránya jóval magasabb, ennek okaira a későbbiekben még visszatérünk.) A részletes számokat lásd alább:
Vérrokonok közti házasságok jellemző aránya az izraeli zsidók között
"The rates of consanguinity among the parents of babies born in Israel during 1955-57 were estimated by screening the maternity wards. First-cousin marriages ranged between 1 and 2 % in Ashkenazic Jews, while the majority of the other Jewish communities exhibited far higher rates of consanguinity."
Forrás: ELISABETH GOLDSCHMIDT, AMIRAM RONEN, ILANA RONEN: Changing marriage systems in the Jewish communities of Israel; Annals of Human Genetics, Volume 24, Issue 3, pages 191–204, March 1960 (hivatkozás)
2.
Az előző, 1960-as cikkhez képest egy 1992-es tanulmány szerint csökkent a vérrokonok közti házasságok aránya.
"During 1990–1992, 4388 Jewish women were interviewed after delivery in maternity wards throughout Israel."
"The consanguinity rate among the couples was 2.3%, including 0.8% first cousin marriages, with the highest consanguinity rate among Eastern Jews (7.1%)."
Forrás: T. Cohen, R. Vardi-Saliternik and Y. Friedlander: Consanguinity, intracommunity and intercommunity marriages in a population sample of Israeli Jews; Annals of Human Biology, 2004, Vol. 31, No. 1 , Pages 38-48 (hivatkozás)
3.
A vérrokonok közti házasságok aránya e cikk szerint is csökken: "[a szülők] mára valószínűleg jobban megértették a vérrokonok közti házasságok genetikai kockázatait, különösen, ha olyan fogyatékosságról van szó, mint az örökletes siketség".
"It is assumed that there is a better understanding of the genetic risk in consanguineous unions, especially when a disability such as hereditary deafness is involved."
Forrás: Moshe Feinmesser, Lilly Tell and Hay A. Levi: Consanguinity among Parents of Hearing-Impaired Children in Relation to Ethnic Groups in the Jewish Population of Jerusalem, International Journal of Audiology, 1989, Vol. 28, No. 5 , Pages 268-271 (hivatkozás)
4.
A Marokkóból származó zsidók között a legmagasabb a nagybácsi-unokahúg házasságok aránya. Köztük a gyermekhalandóság 10%-kal magasabb a nem rokonok közti házasságokhoz képest, ami egybevág egy korábbi japán vizsgálat eredményével. A minta sajnos elég kicsi volt (27 házaspár).
"The finding of a 10% increase in mortality in the children of uncle-niece couples is in line with the finding of elevated cumulative mortality of approximately 0.75% per percent fetal inbreeding by Schull and Neel in Hirado, Japan."
Forrás: K. FRIED, A. MICHAEL DAVIES: Some Effects on the Offspring of Uncle-Niece Marriage in the Moroccan Jewish Community in Jerusalem, Am J Hum Genet 26:65-72, 1974 (hivatkozás)
Térjünk át a betegségek arányára és a betegség-vérrokonság kapcsolatra!
5.
"Közkedvelt" sztereotípia a születetten degenerált zsidó. A cikk következtetése (bármilyen bonyolultan is van megfogalmazva) nem meglepő a biológiában/genetikában kicsit is jártasak számára: az unokatestvér-házasságokból több retardált gyerek születik. (Itt zsidókat vizsgáltak, de ez persze nemcsak a zsidó rokonházasságokra igaz – lásd a 6. cikket.)
"Consanguinity rates were analyzed in 904 families of retardates studied in 11 Israeli Jewish ethnic groups. It was estimated that the representative recessive gene frequency is .00518, implying that a gene equilibrium maintained by mutation alone is improbable and that some other hypothesis should be considered. The proportions of homozygotes among the following idiopathic subgroups are estimated as follows: 18%-19% homozygotes among severe idiopathic retardates with nonconsanguineous parents and no affected siblings; 74%-76% homozygotes among severe idiopathic retardates with first-cousin parents and no affected siblings; 5% homozygotes among mild idiopathic and idiopathic-familial retardates with nonconsanguineous parents; and 41% homozygotes among mild idiopathic and idiopathic-familial retardates with first-cousin parents. The estimated number of major gene loci within ethnic groups is 17-21 for severe idiopathic retardation and 43-61 for mild idiopathic retardation."
Forrás: H Costeff, B E Cohen, L Weller, and D Rahman: Consanguinity analysis in Israeli mental retardates, Am J Hum Genet. 1977 July; 29(4): 339–349. (hivatkozás)
6.
"A szellemi visszamaradottság aránya 5%-kal magasabb első unokatestvérek közti házasság esetén, más tanulmányokkal egybevágóan."
"The incidence of mental retardation increases about 5 % with first-cousin marriage, in agreement with other studies."
Forrás: N. E. Morton, Janice Matsuura, R. Bart, R. Lew: Genetic epidemiology of an institutionalized cohort of mental retardates, Clinical Genetics, Volume 13, Issue 6, pages 449–461, June 1978 (hivatkozás)
7.
Az iráni zsidók között magas a rokonházasságok aránya. A cikkben vizsgált betegség (hipo-paratiroidizmus) a 19 vizsgált család 23 tagjánál volt jelen.
"We report on 19 families of patients with HPT from the Iranian Jewish community assuming that they are in fact affected with PAS type I. In the 19 families, 23 patients were affected, including 11 males and 12 females."
Forrás: J Zlotogora, M S Shapiro: Polyglandular autoimmune syndrome type I among Iranian Jews, J Med Genet 1992;29:824-826 (hivatkozás)
Most nézzük meg, mi a helyzet az askenázi zsidók betegségeivel!
8.
"A közép- és kelet-európai askenázi zsidó ősöknél aránytalanul magas több autoszomális recesszív genetikai rendellenesség előfordulása." Ez magyarra lefordítva elsősorban beltenyésztettséget (de minimum endogámiát) jelent.
"Ashkenazi Jews of Central and Eastern European ancestry have a disproportionately high prevalence of several autosomal recessive genetic disorders."
Forrás: Weinstein, Lenore B. MA, RN: Selected Genetic Disorders Affecting Ashkenazi Jewish Families, Family & Community Health: January/March 2007 - Volume 30 - Issue 1 - p 50-62 (hivatkozás)
9.
A betegségek másik valószínű oka: az alapítói hatás és a genetikai sodródás. Azaz: ha nagyon kicsi a kiinduló népesség, akkor az utódok lényegesen eltérhetnek az ősöktől (pl. az eredetinél gyakoribbá válhatnak egyes, akár betegséget okozó gének).
"The frequency of several genes responsible for "single-gene" disorders and disease predispositions is higher among Ashkenazi Jews than among Sephardi Jews and non-Jews. The disparity is most likely the result of founder effect and genetic drift, rather than heterozygote advantage"
Forrás: Joel Charrow: Ashkenazi Jewish genetic disorders; Familial Cancer, 2004, Volume 3, Issue 3-4, pp 201-206. (hivatkozás)
10.
Íme, a 8. és a 9. pont egy cikkbe foglalva: "A zsidók különböző csoportjaiban a beszámolók szerint gyakran előfordulnak ritka genetikai betegségek, amelyek nagyrészt megmagyarázhatók a véletlenszerű genetikai sodródással, valamint a családon belüli házasodással."
"Rare genetic diseases have been reported to be prevalent among the different groups of Jews, which for the most part can be explained by random genetic drift together with intra-familial marriages."
Forrás: Inbal Kedar-Barnes, Rozen Paul: The Jewish people: their ethnic history, genetic disorders and specific cancer susceptibility; Familial Cancer 2004, Volume 3, Issue 3-4, pp 193-199 (hivatkozás)
11.
Konkrét példa: "Az askenázi zsidók között magasabb a rövidlátók aránya, mint a fehér népesség között általában, akár Európában, akár az USA-ban nézve. Különösen érintettek az ortodox zsidó férfiak.". (Amint látjuk, szaklapokban – 2004-es a cikk – nyugodtan lehet "fehér népességről" írni.)
"Ashkenazi Jews […] have consistently demonstrated a higher prevalence rate of myopia than the general white population in both U.S. and European population surveys; Orthodox Jewish males, in particular, show increased susceptibility."
Forrás: Dwight Stambolian, Grace Ibay, Lauren Reider, Debra Dana, Chris Moy, Melissa Schlifka, Taura Holmes, Elise Ciner, and Joan E. Bailey-Wilson: Genomewide Linkage Scan for Myopia Susceptibility Loci among Ashkenazi Jewish Families Shows Evidence of Linkage on Chromosome 22q12, Am J Hum Genet. 2004 September; 75(3): 448–459. (hivatkozás)
12.
Másik példa (egyben arra is, hogy nem minden betegség gyakoribb a zsidóknál, valamint arra is, hogy rassz szerinti kutatások igenis léteznek): "Tipikusan zsidó betegség-e a mániás depresszió?" "A zsidó páciensek között jelentősen többnek volt affektív pszichózisa és kevesebbnek skizofréniája, mint a nem zsidók között."
"This is a preliminary investigation of admissions to a district general hospital psychiatric unit over a two-year period, in which patterns of psychiatric diagnoses in Jewish and non-Jewish patients were compared. Among the Jews there were significantly more patients with affective psychoses and fewer with schizophrenia than among the non-Jews. The methodological problems arising in such a study and some possible aetiological factors are discussed."
Ruth S. Cooklin, A. Ravindran and M. W. P. Carney: The patterns of mental disorder in Jewish and non-Jewish admissions to a district general hospital psychiatric unit: is manic-depressive illness a typically Jewish disorder?, Psychological Medicine / Volume13 / Issue01 / February 1983, pp 209-212
13.
Harmadik példa: zsidók és nem zsidók között nem tér el a pszichiátriai betegségek aránya, viszont a zsidóknál gyakoribb a súlyos és a krónikus depresszió, de ritkább az alkoholizmus, mint a katolikusoknál és protestánsoknál. A zsidók gyakrabban kezeltetik magukat lélekgyógyásszal vagy a háziorvossal."
"Data from the Epidemiologic Catchment Area Study showed that the overall lifetime rate of psychiatric disorder among Jews did not differ from the rate among non-Jews. However, there was a significant difference between Jewish and non-Jewish samples when comparing the distribution of specific psychiatric disorders. Compared with Catholics and Protestants, Jews had significantly higher rates of major depression and dysthymia, but lower rates of alcohol abuse. Jews were more likely than Catholics or Protestants to seek treatment with mental health specialists and general practitioners. These differences remained statistically significant after adjusting for sex, age, race and socioeconomic status."
Forrás: Dr. P. P. Yeung, S. Greenwald: Jewish Americans and mental health: results of the NIMH Epidemiologic Catchment Area Study, Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 1992, Volume 27, Issue 6, pp 292-297 (hivatkozás)
14.
Józan paraszti ésszel nézve van itt egy csepp félremagyarázás:
Az első angol idézet szerint a genetikusok nagy része zsidó (tehát érdekli őket a zsidó népesség kutatása); továbbá a nagy és ugyanakkor endogám (azaz csak egymás között házasodó, ami kevésbé szoros rokonságot feltételez, mint a beltenyésztettség) askenázi zsidó közösségek pedig ideális kutatási alanyok. Ez a "túlvizsgáltság" torzítást eredményez: néha úgy tűnhet, mintha a zsidók fogékonyabbak lennének a genetikai betegségekre.
A második idézet (és úgy általában a források többsége) szerint viszont a vérrokonok házassága kismértékben növeli a veleszületett rendellenességek arányát, illetve endogám közösségekben gyakran felszaporodnak bizonyos örökletes betegségek. (A felsorolt 19 gyakori betegségből 5 a szellemi képességekre (is) hatással van, negatív irányba.)
Az egyszeri rabbi ezt kb. így magyarázná meg: nálunk nagyobb a betegségek kockázata, mégsem több a genetikai betegség, mint máshol, tehát nekünk vannak a legjobb génjeink. Persze az is lehet, hogy csak a Wikipédia szerzői idéztek pongyolán, és az eredeti cikk szerzője azt írta, hogy "a zsidóknál sem több a genetikai betegség, mint más endogám közösségekben", ami reális állítás lenne, de ezt még nem tudtam leellenőrizni.
"According to Daphna Birenbaum Carmeli at the University of Haifa, Jewish populations have been studied more thoroughly than most other human populations because:
Geneticists are intrinsically interested in Jewish populations as a disproportionate percentage of genetics researchers are Jewish.
Jewish populations, and particularly the large Ashkenazi Jewish population, are ideal for such research studies, because they exhibit a high degree of endogamy, yet they are sizable.
The result is a form of ascertainment bias. This has sometimes created an impression that Jews are more susceptible to genetic disease than other populations."
"the practice of consanguineous marriage (marriage between second cousins or closer relatives) is common in some Jewish communities, which produces a small increase in the number of children with congenital defects.
[…]
Diseases that are inherited in an autosomal recessive pattern often occur in endogamous populations. Among Ashkenazi Jews, a higher incidence of specific genetic disorders and hereditary diseases have been verified"
Eddig az áttekintés a zsidók házassági szokásairól és örökletes betegségeiről. Nyilván sokan feltették maguknak a kérdést, honnan jönnek ezek a gusztustalanságok, mint az unokatestvérek házassága, vagy pláne a nagybácsi-unokahúg házasság. A továbbiakban erről lesz szó.
Rokonházasságok világszerte
15.
Kezdjük egy érdekes idézettel. A szerzők zsidók, de arab szerzők is átveszik tőlük ezt a kijelentést:
"A világ sok részén évszázadok óta gyakorolják a rokonházasságot. A veleszületett rendellenességek aránya 2,5-szer magasabb, mint nem rokon szülők esetében. Egyes szerzők szerint a terméketlenség, a halva születés, a csecsemőhalálozás is magasabb. Általánosan meggyőződés az, hogy a rokonházasság előnyei felülmúlják a hátrányait."
"Consanguineous marriages have been practiced for hundreds of years in many parts of the world. The rate of congenital malformations among the offspring is 2.5 times higher than that among the offspring of unrelated parents, mainly due to the expression of autosomal-recessive disorders, and hospitalization for these reasons causes a major financial burden. An increase in sterility and in the rates of abortion, stillbirths, perinatal losses and neonatal deaths has been reported by some authors but not by others. It is generally accepted that the advantages of consanguinity outweigh the disadvantages; however, strategies for reducing the burden require a unique approach as discussed in this article."
Forrás: Jaber L, Halpern GJ, Shohat M: The Impact of Consanguinity Worldwide, Community Genetics 1998, Vol. 1, No. 1 (hivatkozás)
16.
Folytassuk egy ábrával. Minél barnább egy terület, annál nagyobb ott a vérrokonok házasságának aránya.
Jól látszik, hogy leginkább a muszlim világ, valamint India északi része érintett. Izraelben magasabb a rokonházasságok aránya az arabok, mint a zsidók között. A rokonházasság hátterében vallási-kulturális okok vannak, ezek pedig gazdasági megfontolásokra vezethetők vissza.
A zsidó vallás megengedi a nagybácsi-unokahúg házasságot (Leviták könyve 18.) A különböző keresztény egyházak, illetve felekezetek viszont legfeljebb első unokatestvérek házasságát engedélyezték illetve engedélyezik. Az iszlám szintén engedélyezi az unokatestvérek házasságát.
India északi és déli része között éles eltérés van; délen a dravidáknál kifejezetten kedvelt a bácsika-hugica, illetve az unokatestvérek közti házasság.
Tudni kell azt is, hogy 150-200 évvel ezelőtt még a keresztény világban is elterjedt volt az unokatestvérek közötti házasság, azóta változott meg ennyire a hozzáállásunk.
A vallási szabályokkal általában egybevágnak az egyes országok polgári törvénykönyveinek vérfertőzésre vonatkozó definíciói. Extrém példa India, ahol nem szankcionálják a vérfertőzést. (A szülő-gyermek szexuális kapcsolat persze büntetendő, de csak ugyanannyira, mintha nem rokon létesít a gyerekkel szexuális kapcsolatot.)
Másképpen mondva: több százmillió ember él a Földön vérrokonával házasságban. Hogy miért, azaz mik azok a bizonyos előnyök?
A rokonházasság elsősorban a hagyományos társadalmakra, csoportokra jellemző. A nők itt korán mennek férjhez, sok gyereket szülnek. Az orvosi ellátás gyenge vagy megfizethetetlen, a "karrierlehetőségek" korlátozottak (mezőgazdasági vagy egyéb fizikai munka). Ilyen körülmények között az örökletesen beteg gyerekek egy része hamar meghal, másik része pedig valami ház körüli, mezőgazdasági munkára alkalmas. Tehát a beteg gyerek nem olyan nagy gond, a rokonházasság szociális és gazdasági előnyei viszont bőségesen jelentkeznek: elmaradhat a hozomány, egyben marad a föld, és mivel már ismerik egymást a családok, kevesebb a konfliktushelyzet.
A modern társadalmakban fordított a helyzet: kései házasság, kevés gyerek, jó orvosi ellátás. A beteg gyerekek tovább élnek, és komoly anyagi terhet jelentenek a szülőnek és/vagy a TB-nek, a hozomány és a birtok egyben tartása pedig már "kiment a divatból".
Akit érdekelnek a téma részletei, annak ajánlom a következő három cikk elolvasását. Az első kettőnek "fehér" a szerzője, a harmadiknak arabok. "Faji különbség" ide vagy oda, a megállapításaik nagyrészt egybecsengnek.
Nos, "röviden" ez a helyzet. Az irodalom bőséges; lehetne további példákat hozni arra, hogy adott betegség esetében az egyik szerző más százalékot állapított meg, mint egy másik, vagy az egyik talált összefüggést, a másik pedig nem. Igyekeztem úgy válogatni a példákat, hogy azok jellemzők, és nagyjából kiegyensúlyozottak legyenek.
Ráadásként még adok pár linket, amelyek olyan területekre vonatkoznak, ahol nagyon gyakori a közeli vérrokonok házassága, és tartalmaznak pár érdekes megállapítást.
Ez a Dél-Indiára vonatkozó tanulmány azt írja, hogy egyes vélemények szerint a hosszú generációkon át gyakorolt rokonházasság hasznaként bizonyos "rossz gének" kihalnak (a hordozóikkal együtt…). Nos, megállapították, hogy ez nem igaz.
Egy másik érdekesség: ez a pakisztáni vizsgálat azt találta, hogy nagyon magas a retardált gyerekek aránya, és a szülők között nagyon sok (60%) a rokonházasság. Ennek ellenére nem sikerült kapcsolatot kimutatni a rokonházasság és a retardáltság között. Miért? Valószínűleg azért, mert a szülők látszólag nem közeli rokonok, de a felmenőik között annál több volt a rokonházasság.
Az Arab Emirátusokban is a korábbiakhoz hasonló eredményre jutottak: több a rosszindulatú daganat, a születési rendellenesség és a szellemi visszamaradottság a közeli vérrokonoknál.
"Children born to consanguineous unions also had significantly higher incidences of illnesses (37.1%) than those of non-consanguineous unions (29%). The occurrence of malignancies, congenital abnormalities, mental retardation and physical handicap was significantly higher in offspring of consanguineous than non-consanguineous marriages."
Forrás: Y. M. Abdulrazzaq, A. Bener, L I. Al-Gazali, A. I. Al-Khayat, R. Micallef, T. Gaber: A study of possible deleterious effects of consanguinity, Clinical Genetics, Volume 51, Issue 3, pages 167–173, March 1997
Meg van a tudományos magyarázata miért van sok degenerált emberke a magyar médiában..
Szabad Hirek
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát