2012/08/11 Közélet

Még egyszer a Rózsadombi paktumról avagy milyen értékeket kér számon tőlünk ma is a MSZP-LMP-DK-Mazsihisz politikai kommandó...

A „Készülődés a második fordulóra” című írásunkban említést tettünk a szabad demokraták és a Magyar Demokrata Fórum között létrejött 1990-es paktumról, melynek káros hatásai még mindig meghatározzák a magyar mindennapokat.

Van azonban egy másik paktum is, amiről sokat lehetett egy időben hallani. Mostanában nagy a csönd körülötte. Mivel nagyon sok az új olvasónk, valamint ismétlés a tudás anyja, ezért ismét föltesszük egy kis elmerengésre és gondolat-ébresztőnek azt a bizonyos Rózsadombi paktumot, aminek létezését a hatalom oly sokszor tagadta. Ha nem létezett, akkor meg miért abból dolgoztak?

Rózsadombi paktum,

avagy mi tette lehetővé Magyarország rablóprivatizációját és mi hozza vissza az ügynököket, pufajkásokat a végtelenségig a hatalomba? Amíg ez a paktum él, addig virulhatnak az MSZMP és a KISZ führerei és dicstelen társaik, az idegen hatalmak kiszolgálói.

Megjelent a Heti Délkelet 1996. november 17-ei számában:

A rózsadombi tizenhármak 1991. március 15-én (!) este 9 óra 30 perckor ittak egyet a paktumra, és nyomtalanul eltűntek. A Magyar Élet (American Canadian Hungarian Life) közkinccsé tette dicstelen tettüket, és felmérést végzett olvasói között, hogy véleményük szerint kik lehettek az aláírók? Az aradi tizenhárom az életét áldozta a hazáért, „ezek” pedig elárulták! Az olvasói vélemények szerint a biztos „befutók”: Antall József, Kónya Imre, Boross Péter (MDF), Göncz Árpád, Dornbach Alajos, Konrád György, Pető Iván (SZDSZ), Horn Gyula, Gál Zoltán (MSZP); Paskai László katolikus egyház, Zoltai Gusztáv Mazsihisz.
A paktum mind a mai napig béklyóba köti az országot, és nem történhet meg az igazi rendszerváltozás. Vérmérséklet kérdése annak megállapítása, hogy a paktum aláírása kimeríti -e a hazaárulás fogalmát? Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igen!

1.    A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
2.    A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
3.    Barátságos politikai és gazdasági viszonyok kiépítését a Szovjetunió és Magyarország között.
4.    Megakadályozását minden szovjetellenes tevékenységnek. 
5.    A határok kölcsönös megnyitását a Szovjetunió és Magyarország között.
6.    A volt kommunista párttagok mentesítését minden büntetés alól.
7.   A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség, rendőrség tagjainak megvédését minden esetleges megtorlástól.
8.    A volt megbízható kommunistáknak más pártokba való futtatását a választásokon. (Így lett pl. MSZMP titkárból MDF vagy Kisgazda vezér)
9.    Az államvagyon átmentését volt kommunisták kezébe. 
10.  Az igazságszolgáltatás megtartását volt kommunisták kezébe. 
11.  Megbüntetését minden zsidóellenes nyilatkozatnak, megmozdulásnak és szervezkedésnek.
12.  Megakadályozását annak, hogy jobboldali vagy szélső jobboldali pártok indulhassanak vagy szervezkedhessenek. 
13.  Letörését minden revíziós megmozdulásnak és állandó hangoztatását annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon változtatni nem lehet.
14.  Az új magyar kormány nem tarthat fenn kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal.
15.  A románok, jugoszlávok, szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok történhetnek a kormány és a magyar képviselők részéről. (Magyar tolarencia)
16.  Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
17.  A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni (pontosan előírták, hogy hány repülőgépünk lehet, hány páncélosunk és hány rakétánk).
18.  A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon. Az Egyesült Államok viszont megerősítheti gazdasági befolyását a magyar életben. 
19.  Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségeknek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogaik zavarmentes gyakorlására. 
20.  Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett szörnyű veszteségeiért. (azóta bizony már sokadszor, és egyfolytában az új nemzedék kárára…)

Kiszivárgott hírek szerint vita csak a 13-as, 15-ös és 17-es pontoknál volt, de a „józan” többség hamarosan meggyőzte a három ellenállót arról, hogy ezeknek a pontoknak a garantálása része a teljes megegyezésnek és nem képezheti vita tárgyát. 
Amerikát Mark Palmer nagykövet képviselte. Budapestről Prágába távozott rendezkedni!
Ha figyelmesen átolvasod ezt a paktumot, rájössz, hogy miért a kommunisták kapták az állam vagyonát! A fáma szerint arról szólt az ellenzéki kerekasztal körül ücsörgők között a megállapodás, hogy a kommunisták megkapják privatizációnak keresztelt gazemberséggel az állami vagyont, az álellenzék pedig megkapja a politikai hatalmat. Négy év múlva már a pufajkás lett Magyarország miniszterelnöke! Na, erre varrjál gombot magyar! A népet a rendszerváltozásnak elkeresztelt valami idején kihagyták mindenből! Azért nincs még egy vacak emléknapja sem a rendszerváltozásnak, mert ilyen nem volt! 

Túl a nagy Fidesz-győzelmen, és a jobbik-ellenes támadásokra a 12-es pont megadhatja a választ!

Emlékeztető: „A kommunizmus megbukott mindenféle értelemben. De a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem mezítelen életét és a zsákmányt." (Márai Sándor)

Szabad Hirek