Csontos István negyedrendű vádlott a romák elleni, hat halálos áldozattal járó támadássorozat ügyében indult büntetőper szerdai tárgyalásán fenntartotta nyomozati vallomását: azt állította, hogy társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek, a kislétai támadást a roma holokauszt emléknapjára időzítve tervezték meg, hogy a gyilkosság miatti felháborodás zavargásokhoz vezessen. A vádlott, aki korábban szerződéses katonaként külföldi kiküldetésben is szolgált, és szoros kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal, a Pest Megyei Bíróságon ismertetett nyomozati vallomásában azt mondta: nem volt tudomása arról, hogy bűntársai gyilkosságra készültek, és ezért kérték meg, hogy szállítsa el őket Tiszalökre és Kislétára.

Csontos, akit bűnsegédlettel vádolnak ezekben a cselekményekben, továbbra is állítja, hogy társai meg akarták ölni Kisléta polgármesterét, Pénzes Sándort is. Vallomása szerint már sejtette, hogy társai követték el a tiszalöki gyilkosságot, és fenyegetés hatására vitte el társait Kislétára, miközben titokban arra készült, hogy elköltözik Hajdú-Bihar megyéből.

Közlése szerint számára a kislétai bűncselekményre való felkészülés nem volt gyanús, mert nem látta a fegyvereket, mint a tiszalöki támadás előtt, amelyről akkor azt hitte, társai "vadászni készülnek", továbbá korábban többször kellett fuvaroznia őket különböző helyekre. Állítása szerint a tiszalöki gyilkosságnál használt fegyver nincs a lefoglalt bizonyítékok között, mert azt társai elmondása szerint bedobták egy folyóba.

Fenntartott nyomozati vallomásában - amelyhez nem kívánt észrevételt tenni - végrehajtókról, támogatókról és felderítőkről beszélt, de konkrét személyeket nem tudott megnevezni. Mindössze volt munkaadóját, az elsőrendű vádlott korábbi szeretőjét, az ügyben tanúként szereplő F.-né Ny. Évát nevezte meg lehetséges támogatóként, aki a vádirat szerint a tiszalöki gyilkosság után segítséget nyújtott a vádlottaknak a menekülés közben elakadt autó kiszabadításához.

Állítása szerint saját és családja testi épségét féltve nem tett bejelentést a rendőrségen a bűncselekményekről, pedig tudta, hogy a támadások ügyében akár a 100 millió forintos nyomravezetői díjat is megkaphatná. Attól tartott ugyanis, hogy "mivel nincs mindenki a vádlottak padján", bosszút álltak volna a még szabadlábon lévők.

Csontos vallomása szerint Kiss Árpád utasítására fotókat készített a hajdúhadházi lőtérről, mert társai azt tervezték, hogy rablással nagy tűzerejű fegyvereket szereznek szolgálatban lévő katonáktól. Mindezt még a katonai titkosszolgálati kapcsolattartójával történt találkozó előtt készült - mondta.

Egy gyermekmentőt akartak ellopni, mert úgy vélték, egy támadás után ezt a járművet nem állították volna meg a rendőrök. Állítása szerint Pető Zsolt Egerből kézigránátokat és lőszereket akart beszerezni.

A negyedrendű vádlott vallomása szerint amikor motorostúrára készült barátaival a Borsod megyei Arlóra, Kiss Árpád arra kérte, készítsen fotókat Lénárddaróc cigánytelepéről, de az Ózd közelében lévő kistelepülésen "csak rendezett házakat" talált. Állítása szerint az elsőrendű vádlott arra is figyelmeztette, hogy Farkaslyukra ne menjen be, mert a romák "ellenőrzéseket" tartanak, megállítják az idegeneket és a terepjárókat, motorosokat.

Csontos István azt mondta, azért akartak rendezett életvitelű cigányokra támadni, hogy olyan mértékű legyen a felháborodás a romák között, hogy "rátámadjanak a magyarokra", és a válaszcsapásra "a politikai is megfelelően reagált volna", és ezért időzítették a kislétai támadást is éppen a roma holokauszt emléknapjára.

Állítása szerint társai kijelentették: attól sem riadtak volna vissza, hogy politikusok ellen robbantásos merényleteket kövessenek el, és ennek érdekében kapcsolatba is léptek a Nemzeti Arcvonal nevű szélsőséges szervezettel.

A negyedrendű vádlott vallomása szerint Kiss Árpád egy beszélgetésen kijelentette: "mindegy, kit ölnek meg, a cél a fontos”. A per további nyomozati iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.

(MTI)

JOBBOLDALI GONDOLAT