2011. szeptember 28. Közélet

Igazságszolgáltatás vagy a bankok kifosztása? A kormány jogos lépése vagy a szabad piacba való jogtalan beavatkozás?

Igazságszolgáltatás vagy a bankok kifosztása? A kormány jogos lépése vagy a szabad piacba való jogtalan beavatkozás? Ilyen kérdéseket vetnek fel az újabb amerikai bankperek.

Az elévülés előtti utolsó jogi lehetőséget használta ki az amerikai kormány lakásfinanszírozási ügynöksége (Federal Housing Financial Agency), amikor pert indított 17 vezető bank ellen, amiért azok közel 200 milliárd dollár értékben adtak el "mérgezett" értékpapírokat a jelzálogkölcsönző állami vállalatoknak, a Freddie Macnek és a Fannie Mae-nek. A feljelentő azt próbálja bizonyítani, hogy a bankok a kockázatos kölcsönök erőltetésével félrevezették a hitelt garantáló állami óriáscégeket. E bankok sorozatban tettek ajánlatokat olyan jelzálogkölcsönökre, melyeknél a kérelmezőknek se rendszeres jövedelmük, se hitelképességük nem volt, majd az így létrejött szerződéseket (értékpapírrá csomagolva) továbbpasszolták a Freddie Macnek és a Fannie Mae-nek. A beperelt pénzintézetek között nemcsak amerikai nagy bankokat találunk (JPMorgan Chase, a Merrill Lynch, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Bank of America, a Citigroup), hanem az angol Barclays, a francia Société Générale, a német Deutsche Bank vagy a svájci Credit Suisse is érintett.

Nem ez az első kísérlete a szövetségi lakásfinanszírozási ügynökségnek a behajtásra. Júniusban pert indított a svájci UBS bank ellen is, mely a felperes szerint "mérgező" papírok eladása révén 4,5 milliárd dollárral károsította meg az amerikaiakat.

Mérgező papírok

Most először fordul azonban elő, hogy az ügynökség nem csupán az intézményeket, de azok vezetőit is perli a félretájékoztatásért. Többeket azzal vádolnak, hogy manipulálták a hitelminősítő intézeteket, hogy a legmagasabb besorolást adják a papírokra. Az amerikai kormány 2009-ben a Standard and Poor's hitelminősítő ellen is vizsgálatot kezdeményezett, amiért indokolatlanul magasra értékelte a bedőlő bankokat és hitelintézeteket, köztük azt a Lehman Brotherst, melynek csődje elindította a pénzügyi válságot.

A 2008-as krízist részben az robbantotta ki, hogy a jelzálogbuborék kidurranása után az ingatlanpiac összeomlott. Még a Clinton-elnökség idején, a kilencvenes években indult be a "legyen mindenki háztulajdonos" akció, amit a Bush-kormány is támogatott. A program - nyilvánvaló politikai töltettel - a középosztály, sőt, az alacsonyabb rétegek, a kisebbségek megsegítésére jött létre. Mindenféle komolyabb ellenőrzés nélkül szinte mindenki lakáskölcsönhöz juthatott, ám a válság első jelére kiderült: nagy részük képtelen volt törleszteni a részleteket.

A teljes gazdasági csőd elkerüléséhez állami gondnokság alá kellett venni a két legnagyobb jelzálogkölcsönző vállalatot, a Freddie Macet és a Fannie Mae-t. A bankrendszert 700 milliárd dolláros segélycsomaggal mentették meg, a kölcsön nagy részét a pénzintézetek már visszafizették az államnak. A jelzáloghitelező vállalatok vesztesége eddig 163 milliárd dollárjába került az államnak, és 2013-ig meghaladhatja a 363 milliárdot. A kormány mostani jogi lépésével az általa elővetített 200 milliárdos kár tíz százalékát szeretné visszakapni.

Politikai nyomás alatt

Az Obama-kormányt már régóta azzal vádolják a baloldalon, hogy túlságosan elnéző a nagy pénzintézetekkel szemben, és nem segíti eléggé a banki manipuláció áldozatául esett jelzálogkölcsönzőket. A kabinet a perrel szeretné cáfolni az elfogultság vádját, ugyanakkor egy esetleges újabb 20 milliárd dollárral a " felelős lakástulajdonosok" körét kívánják bővíteni, törlesztési kedvezmények biztosításával. A perbe fogott bankok persze tiltakoznak, és a korrupt, politikai nyomás alatt álló jelzálogkölcsönzőket hibáztatják, amelyek nyugodtan felülbírálhatták volna hitelajánlataikat. A The Wall Street Journal szerint azonban már a Freddie Mac és a Fannie Mae megalapítása is tévedés volt, hiszen olyan vállalatokat hoztak létre, amelyek "magánprofittal és állami veszteséggel működtek".

A bankok úgy vélik: velük akarják megfizettetni az állami jelzálogkölcsönzők hibáiból eredő kárt. Ha viszont a kormány nyer, olyan precedenst teremt, ami a bankok vég nélküli perléséhez vezethet. Eddig is perelték őket már magánbefektetők és szövetségi államok, ez után viszont nem lenne megállás - vélik a pénzintézetek. A Bank of America már olyan kritikus helyzetbe került, hogy Barack Obama elnök barátja, Warren Buffett ötmilliárd dolláros tőkeinjekciója nélkül aligha menekülhetett volna meg - de még így is el kell bocsátania 30 ezer dolgozóját.

Túlzott óvatosság

Elemzők a banki perek kapcsán az eddig is ingatag piac növekvő bizonytalanságára hívják fel a figyelmet. Már a hír hallatán is estek részvények, de a pereskedésre való felkészülés, valamint a továbbiaktól való félelem elriaszthatja a befektetőket, s túlzott óvatosságra intheti a pénzintézeteket. A befektetések lassulása, a kölcsönök visszatartása pedig a beruházások élénkítésének legnagyobb akadályává válhat.

A banki pereket mind a demokraták, mind a republikánusok politikai célokra is felhasználják. Barack Obama az elnökválasztási kampányban majd elmondhatja, hogy a kisemberek védelmében fellépett a bankárokkal szemben, a republikánusok pedig kijátszhatják ismét "a piacba beavatkozó gonosz kormány" kártyáját. Egyelőre nincs hír arról, hogy a kormány és a bankok között megegyezés születne, a per tehát több évig is eltarthat. De egy esetleges 2012-es republikánus hatalomátvétel esetén akár meg is szüntethetik az eljárást. (hetivalasz.hu)

Szabad Hírek