2011, április 20. Közélet

Miközben a kormány idehaza nem szívesen nyilatkozik gazdaságpolitikai elképzeléseiről, egy Brüsszelnek küldött tervezetből kiderül, annak érdekében, hogy az ország az Unió által elvárt államháztartási hiánycélt teljesítse, az Orbán-kormány olyan brutális megszorításokat készül bevezetni, amelyek a társadalom alsó- és középső csoportját sújtják leginkább.

A „kíméletlen reformoktól” a „konvergencia programig”

A kormány március 1-jén azzal a céllal hirdette meg Széll Kálmán Tervre (SZKT) keresztelt gazdasági csomagját, hogy az szándékai szerint 2013-ra talpra állítja az országot. Ebben a „kiigazító csomagban” Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter „kíméletlen reformokat” ígért, és ezeket most úgy látszik, be is tartják. Az eddig legnagyobb közfelháborodást kiváltó lépések az önkormányzati forrásmegvonások, a gyógyszertámogatások lefaragása, illetve a korengedményes és rokkant nyugdíjak felülvizsgálata voltak. A sok helyen általánosságokat megfogalmazó SZKT-t azonban új megvilágításba helyezte a kormány által pénteken az Európai Uniónak megküldött „konvergencia program”, amely az eddig csak nagyvonalúakban vázolt megszorításokhoz már konkrét összegeket is rendelt.

A konvergencia programból a gazdasági lapok elemzései „brutális megszorításokat” olvasnak ki - nem véletlenül. A kormány 2013-ra összesen mintegy 1152 milliárd forintnyi megtakarítást tervez (ebből 250 milliárd az úgynevezett „stabilitási alap”), melyet nagyrészt a költségvetési kiadások csökkentésével, illetve a bevételek növelésével kívánnak elérni. További kitűzött cél, hogy az összes befolyt adóból finanszírozott állami újraelosztás aránya a GDP-hez mérten a jelenlegi 49,7-ről 2015-re folyamatosan 40,3 százalékra csökkenjen, amely a tervek szerint javítana az ország versenyképességén. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy 2015-ben - az inflációt is figyelembe véve - az állam 2650 milliárd forinttal kevesebbet költhet majd saját működésére és a szociális háló (oktatás, egészségügy, közlekedés, stb.) fenntartására.

Ezermilliárdos elvonás a szociális juttatásokból

A nyilvánosságra került adatokból az olvasható ki, hogy mindezt a kormány elsősorban a köz foglalkoztatottak megszorításával és a szociális juttatások csökkentésével valósítaná meg. A tervek szerint 2015-re az előbbi területre 700 milliárd forinttal jut kevesebb, a szociális illetményeken - elsősorban nyugdíjon, segélyeken, családtámogatásokon, gázár-kompenzáción és gyógyszertámogatáson - pedig további 1100 milliárd forintot spórolna az állam. Hasonló nadrágszíjhúzás várható az állami vállalatoknál, illetve magán az államon is, ami a dologi kiadásokat érinti. A munkakeresők számára további rossz hír, hogy megszűnik az álláskeresési segély, az álláskeresési járadék pedig három hónapra csökken. Nominálisan befagyasztják a családtámogatásokat is.

A tételekben szereplő számok millió Ft-ra értendők.

A nyugdíjemelések visszavágásából 2013-ban 6 milliárd forintnyi megtakarítást vár a kormány, ehhez jönne még a korkedvezményes nyugdíjak felülvizsgálatából tervezett 2,5 milliárd, illetve a fegyveres testületek kedvezményeinek megvonásával 3 milliárd forint. A legnagyobb kiadáscsökkentést azonban a kormány a rokkantnyugdíjazási rendszer teljes felülvizsgálatától reméli, ezáltal 2013-ra 117 milliárd forintot spórolnának. Az orvosi felülvizsgálatoktól a Fidesz-KDNP 100 ezer ember munkaerőpiacra való visszatérését reméli, vagyis minden harmadik korhatár alatti nyugdíjasét.

A külföldi magán tőke nyomására megszüntetné a bankadó mértékét.

Aki 230 ezer alatt keres...

A kormány az adójóváírás több lépcsős eltörlését is tervezi (ebből 2013-ban 230 milliárd forintos pluszt remélnek), amelynek következtében - a portolio.hu elemzése szerint - akik havi bruttó 200-230 ezer forint alatt keresnek, reálkeresetük alapján mindenképpen rosszabbul fognak járni, még akkor is, ha gyerekük van. A kormány ezenkívül várhatóan a személyi jövedelemadót is meg fogja emelni, a GDP-hez mért jelenlegi 6 százalék helyett ugyanis jövőre már 6,3 százalék szerepel a dokumentumban.

Ki akar már 10 millió munkahelyet?

A drasztikus lépések mellett érdekességek is találhatók a 85 oldalas anyagban, ilyen például, hogy az euró bevezetése már nem szerepel a kiemelt célkitűzések között. Az is meglepő (vagy inkább árulkodó), hogy míg a kormány 10 év alatt egymillió új munkahely megteremtésével kampányol, a tervezetben a munkavállalók után fizetett járulékok folyamatosan csökkenését várják. Emellett úgy látszik a kormány már közel sem olyan magabiztos saját teljesítményében a jövőre nézve. A 2011-re megjósolt 3,7 helyett már csak 3,1 százalékos GDP növekedéssel számolnak, a korábbi indokolatlanul optimista 2,3 százalékos inflációt pedig 4 százalékra korrigálták.

Bencsik János

(portfolio.hu - hirszerzo.hu - index.hu )

SZABAD HÍREK(FReePress)