A Vidékfejlesztési Minisztérium nagy reményeket fűzött a háztáji programhoz. Kerepesen száz mázsa vetőburgonyát osztottak szét támogatásként, a cigányok azonban megették azt. A helyi cigány vezető szerint nem ettől lettek rosszul, hanem a szilvától és a drogtól.

Mulatságos, ám közel sem meglepő esemény történt Kerepesen. A háztáji program elindításaként a Pest megyei településen száz mázsa vetőburgonyát adott át hétfőn a helyieknek Szabó Csaba miniszteri biztos és Franka Tibor, a nagyközség polgármestere - minderről a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatta a sajtót.

Helyiek veszik át a vetőburgonyát - Fotó: VM Sajtóiroda

A ház körüli gazdálkodásra vállalkozók a kötelező regisztrációt követően az önkormányzat épülete előtt vehették át a munkára ösztönző támogatást.

A település vezetője hangsúlyozta: minden kerepesi kaphat a vetőburgonyából, aki igény tart rá, és vállalja a háztáji munkát. A miniszteri biztos kiemelte: a falusiak nem segélyt kapnak, a kormányzati cél az, hogy mindenki önmagán segítve gyarapodjon az agrártevékenységre serkentő nemzeti program révén. A minisztérium nagy reményeket fűz a programhoz, közleményük szerint a jövőben százezer családot szeretnének bevonni a háztáji feltámasztását szolgáló projektbe, mely szerintük a magyar mezőgazdaság egyik kitörési pontja.

Kerepesen a segélyezés feltételéül szabták, hogy az elvetett burgonya jövő évi terméséből 25 kilogrammot vissza kell majd adniuk a támogatásból részesülőknek. Portálunk úgy értesült, hogy a vetőburgonyáért sorban állók között meglehetősen felülreprezentáltak voltak a Gyár utca lakói, ahol a helyi cigányság nagy része él.

A történet azonban érdekes fordulatot vett: információink szerint Franka Tibor polgármestert azóta megkereste Oláh Ibolya, a helyi Cigány Önkormányzat vezetője, hogy a Gyár utca lakói közül többen betegek lettek, hasmenést kaptak a krumplitól. Ahelyett ugyanis, hogy elültették volna, elfogyasztották a vetőburgonyát, holott az emberi fogyasztásra alkalmatlan; a kártevők ellen csávázáson esik keresztül. Minderről a helybéli segélyezetteknek vélhetően nem voltak ismereteik.

A drog és a zöld szilva a baj

Portálunk megkereste az üggyel kapcsolatban Oláh Ibolyát, a helyi Cigány Önkormányzat vezetőjét, aki határozottan tagadta, hogy a vetőburgonyától lettek volna rosszul többen. "Szerintem ez nem is vetőburgonya volt, akik rosszul lettek, azokat ki kéne vizsgálni. Én is azt eszem napok óta és nincs tőle semmi bajom" - mondta el. Oláh először azt is cáfolta, hogy többen hasmenést kaptak volna, végül elismerte, hogy az információ valóban helytálló, ám véleménye szerint ennek az oka, hogy a helyi cigány gyerekek a fákról eszik a zöld szilvát és drogoznak. Utóbbiról kérdésünkre bővebben is beszélt, mint elmondta, józsefvárosi cigányok terjesztik a településen élő romáknak a "legkeményebb drogokat", de nem tudnak velük mit kezdeni, félnek, a rendőrség is tehetetlen.

A vetőkrumplival kapcsolatban elmondta: azért ette meg a cigányok nagy része, mert nem tudják elvetni, gépeik sincsenek. "Én sem tudtam hova elvetni, rossz a talaj a kertemben és a gaz is nagy. Szóltam a polgármesternek, hogy kezdjenek vele valamit, de nem tesz semmit. Nem érdeklik őt a cigányok" - állította.

Kérdésünkre, hogy a vetőburgonya elfogyasztása után hogy kívánják majd visszaadni az előírt 25 kilónyi termést, Oláh így felelt: "hát megvesszük. Nem tudunk mást csinálni, mert a polgármester hajlamos mindenféle pletykákat kitalálni. Mindenféle cikkeket is írogat." Hogy valóban vásárolnak-e a jó étvágyú támogatottak 25 kilogramm burgonyát, hogy visszaadják azt, néhány hónapon belül kiderül.

Borsodban a naposcsibéket tüntették el, egyesek nem akarnak felzárkózni munkával

Nem ez az első ilyen jellegű eset Magyarországon. 2011 augusztusában írtunk arról, hogy a magát „zöld-baloldalinak” nevező, mellékállásban Orbán Viktor főtanácsadójaként is dolgozó Hegedűs Zsuzsa alapítványa, a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány élelmiszersegély helyett vetőmagot, naposcsibét, kacsát, kecskét és malacot osztott ki 15 ezer, többségében cigány család számára közel 200 millió forint értékben.

A cigányok az állatok egy részét azonnal megették, a „túlélőket” pedig eladták. A segélyezettek saját bevallásuk szerint sem tudtak mit kezdeni se a vetőmaggal, se a jószággal, melynek egy része így magától elpusztult, a többit pedig vagy megették, vagy a kiosztott táppal együtt eladták. A vetőmag hasznosításáról se voltak ötleteik. (alfahir.hu)

Szabad Hirek