2009. 12.01. Közélet

Nem kizárt, hogy a jövőben kevesebb kétes cégügyet tár majd fel a sajtó. A gyanús machinációk ugyanakkor nem a médiamunkások lustasága, hanem egy nemrégiben elfogadott szabályváltozás miatt maradhatnak rejtve. Nemrégiben a tolvajelit által irányított Országgyűlés úgy döntött: bizonyos céges adatok januártól tulajdonképpen titkosak lesznek.

A következő év elejétől csak akkor szerezhetünk tudomást egy-egy vállalkozás vezetőjének, főbb döntéshozóinak lakóhelyéről, ha vagy bizonyítjuk, hogy a lakcímek megismerése valamely jogunk gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, vagy ha beszerezzük az érintett beleegyezését. A faramuci megfogalmazás nyilvánvalóan egy célt szolgál: ne legyenek kinyomozhatóak a különböző magyarellenes tevékenységet folytató, adóforintjaikat lenyúló v agy azzal „csak” visszaélő, esetleg hazánk amúgy is gyenge lábon álló jogrendszerét kijátszó cégek tulajdonosi háttere.

Csak néhány példa: Tocsik ügy, BKV-ügy, Globex-ügy, Hunvald-ügy, amelyeket a hazai sajtó nyomozott ki, és amelyek felderítésében alapvető szükség volt a cégnyilvántartásban szereplő személyek beazonosítására. Tegyük hozzá: ezek az ügyek is csak azért kerülhettek nyilvánosságra, mert a parlamenti egypárt két feje közül egyiknek szüksége volt rá, hogy kijátszhassa a másik ellen. Az ezeknél vélhetően súlyosabb ügyeket, ahol a két párt közösen mutyizik a háttérben a hazai fősodratú média nem derítette ki, lásd például a Strabag ügyét. Az említett nem magyarországi cég a politikai paletta mindkét oldalán elhelyezkedő pártokat és az azokhoz kapcsolódó sajtótermékeket támogatta, így gyanús ügyleteire a homály jótékony felhője (képzavar, tudom – Geyer) került volna, ha nincs a Kuruc.info. De a sukorói judeopanama sem lett volna könnyen feltárható, ott különösen fontos volt az apró részlet, hogy Blum tulajdonképp hol lakik. A Magyartalan Rádiónak nyilatkozó, a hazai oknyomozó újságírásban vitathatatlanul elévülhetetlen érdemeket szerzett Torkos Matild kifejtette: „Mostantól nem lehet ellenőrizni azt, hogy a vezető köztisztviselők, adott esetben döntéshozó politikusok munkájuk mellett milyen tisztségeket vállalnak el. Hiszen nem csak készpénzzel lehet kifizetni egy korrupt köztisztviselőt, hanem adott esetben egy jól fizető felügyelőbizottsági tagsággal, vagy igazgatósági hellyel" – mondja a szakember. Torkos Matild konkrét ügyet is említet, ahol igenis fontos volt az, hogy a sajtó be tudja azonosítani a tisztségviselő a lakcímét. Ilyen volt Joah Blum esete a sukorói botrányban. Ott fontos volt, hogy Joah Blum ténylegesen ott lakik-e a sukorói „sufniban”, tényleg életvitelszerűen tartózkodik-e ott, mert ehhez plusz jogosítvány járul.

Az oknyomozó újságíró szerint, ha a rendelkezés annak idején élt volna, a sajtó például a Globex ügyben sem fedezhette volna fel, hogy az egyik tulajdonos, budai villáján még nincs rajta a bűnügyi zálogjog, itt a cégvezetők által okozott kár megtéríttetését segítette elő a nyilvánosság. Torkos Matild szerint az újságíróknak nem azért van szüksége a cégvezetők tagok, adataira mert kíváncsiskodni akarnak, hanem az újságírók a nyilvánosság ellenőrző szerepének megtestesítői. Tehát csak abban az esetben írják meg a lakcímét valakinek, ha az indokolt. Sok esetben a hatóság a sajtóban megjelent információk alapján lép. A Tocsik-ügyben a sajtó lépett előbb. A Globex ügyben a sajtó tárta fel az ügyet.

Az újságíró szerint egyébként arra nemigen volt példa, hogy egy cégvezetőt a cégadatokból megszerzett lakcíme alapján támadtak volna meg. Az azonban gyakori, hogy önkormányzatok cégek, ezen adatok segítségével ellenőrzik lehetséges partnereiket, nem követettek el korábban más céget működtetve törvénytelenséget.

Tehát, mint egy olvasónk kifejtette: 2010. január 1-től meg fog szűnni az a lehetőség, hogy a cégnyilvántartásban ellenőrizhető legyen a tulajdonosok és cégvezetők lakcíme. A fő céljuk ezzel egyértelműen az hogy ne lehessen megismerni és nyomon követni a tulajdonosi-cégvezetői személyek kilétét, növelve a korrupciós, lenyúlós, stb. lehetőségeiket.

A médiában egyelőre csak apró vihart kavaró hír sokkal fontosabb, mint azt első látásra gondolnánk. A Jobbik várható Parlamentbe kerülésével reális „veszéllyé” vált az elszámoltatás régóta szőnyeg alá söpört problémája. Bár a két nagy párt vélhetően előre megegyezik azokról a gazdasági bűncselekményekről melyhez egyikük sem nyúl, a Jobbik és a mögötte álló radikális média beleszólhatnak a két évtizede folyó mutyival, akár azzal is, hogy az – eddig – egyszerűen csak törvényesen megszerezhető cégadatokból kiindulva, egy röpke nyomozás során, eljut odáig egy-egy ügyben, hogy jogilag megalapozottan tehessen feljelentést az ügyészségen. (Vagyis ha a balliberális maffia cég adatait nem ismerjük, nem tudunk ellene ügyészségi eljárást kezdeményezni. Mert az ügyészség elutasítja törvényesen az eljárás kezdeményezését.)

Vagyis a balliberális maffia igyekszik a nyomokat eltüntetni. Másrészt mivel nem tudnak az újságírók a lenyúlással foglalkozni, igy meg lehet vezetni a népe. Mert amiről nem beszélünk az nincs.-mondták a háborús bűnös kádárizmusban.

Javasoljuk a fentebb cégnyilvántartás alatt linket anyagok lementését, és CD-n való tárolását. Jól jöhet majd a most még szabadon elérhető adatbázis.

(MR, MNO és olvasónk levele nyomán:  Geyer)

( kuruc.info alapján szerk.)