Által Ruth Ellen Gruber · junius 01, 2011 Külföld

BUDAPEST, Magyarország (JTA) - Egy zsidó generáció a kommunizmus bukása után, a zsidók közép-európai érzik magukat jól, ahol élnek, de aggódnak az antiszemitizmus miatt.

Szeretik a látogatást Izraelben, de nem akarom, hogy ott éljek. És úgy érzik, hogy nem kell vallás hogy egy "jó zsidó" legyen.

Ezek néhány, a megállapítások Identity a la Carte, mérföldkőnek számító tanulmány posztkommunista zsidó identitás, hovatartozás és a részvétel megjelent hétfőn.

"A legfontosabb jellemzője a poszt-kommunista nemzedék, hogy a judaizmus már nem tapasztalható, mint a megbélyegzés, hogy kell rejteni," mondta Marcelo Dimentstein, értékesítési igazgatója az American Jewish Joint Distribution Committee Nemzetközi Központ a közösségi fejlesztési, amely fizette a tanulmányt.

"Éppen ellenkezőleg," mondta, "ez egy olyan generáció, amely büszke arra, hogy zsidó, és pozitív érzelmeket mond róla."

Végrehajtotta az 2008-09 egy csapat vezető demográfusok, Identity a la Carte a legszélesebb körű és mélyreható összehasonlító vizsgálata zsidó élet és attitűdök Közép-Európában, mivel a vasfüggöny leomlott több mint 20 évvel ezelőtt - Közép-Európa változata tízévenkénti amerikai Országos Zsidó lakosság körében végzett felmérést..Sőt, az egyik a demográfusok az Identity a la Carte csapat, Barry Kosmin, irányította az 1990-es NJPS.

Az európai identitás tanulmány középpontjában a zsidó felnőttek öt kulcsfontosságú országok, amelyek tanúja egy poszt-kommunista zsidó újjászületés: Magyarország, Lengyelország, Lettország, Románia és Bulgária.

A fő cél, a jelentés egyik szerzője azt mondta, az volt, hogy segítsen zsidó közösség vezetői és a szervezetek, hogy a munkájuk eredményesebb legyen  Közép-Európa, a JDC van köztük.

"Nagyon fontos, hogy egy zsidó szervezet azt akarja, hogy valós adatokat, és azt akarja, hogy szembenézzen a valóságot, amelyben azt a munkát végezte," magyar szociológus Kovács András, aki koordinálta a felmérést, azt mondta JTA. "Fontos, hogy a zsidó szervezetek felfedezni fontosságát valós adatok."

Luciana Friedman, elnöke a zsidó közösségi Temesvár, Románia, mondta, hogy "az alkalmazott kutatás, erről értesíti, és gazdagítják a politika és a zsidó programokat."

A kutatás, hogy bement Identity a la Carte koncentrált több kulcsfontosságú területen, beleértve a vallásos szertartások, a zsidó identitás, antiszemitizmus, Izrael, a zsidó tudat (mint kiválasztott tudat. szerk.)  és a szervezeti hovatartozás.

A felmérés minta állt 1270 zsidók 18-60 élő városi központokban, ahol a legtöbb zsidó népesség minden országban lakik. Face-to-face interjúk alapján végzik el a közös kérdőív valamennyi országa számára. Azonos kritériumok alapján és terminológiát használtak mind az öt országban, ahol a zsidó lakosság tól 5000 fő Bulgária  ban, 100,000 fő Magyarországon él.

A felmérés eredményeit mutatja be a sűrű, 200-plus-oldalas jelentés teljes grafikonok és elemzések, hogy feltárja mind communalities és éles különbségek országonként.

Egyes feltételezések eredmények megerősítik, például a megállapításokat, hogy a zsidóknak magasabb szintű az oktatása és a jobb életszínvonal, mint a nem zsidó polgároknak. Más eredmények kihívás előítéletek.

Minden országban a válaszadók azt mondta, hogy a zsidó identitás sokkal fontosabb volt számukra ma, mint volt gyermekként: 81 százalék Lengyelországban, 73 százalék Magyarországon, 66 százalékkal Bulgáriában, 63 százalékkal, Romániában és Lettországban 62 százalék állitotta. Mintegy ötöde az összes válaszadó mondta, hogy zsidó tudat volt rejtve őket a gyermekkorban otthon.

Legalább egyharmada a válaszadók az egyes országokban - és több mint fele Lengyelországban és Romániában - azt mondta, hogy nagyobb részt felválalja a zsidó életet most, mint öt évvel ezelőtt. Között, egy negyed és egy harmadik válaszadó azt állította, hogy szeretne felkerülni aktívabbá a jövőben.

"Az erő a zsidó identitás, amikor szembe azzal a vegyes háttérrel résztvevők, van valami, ami meglepő," -Dimentstein mondta.

Mind az öt országban, azonban a vallásos szertartások találtak kisebb szerepet játszanak a kialakulásában a zsidó identitás, a kulturális, oktatási, szociális és egyéb "nem-vallásos közösségi tevékenységek" rangsor magasabb.

"A válaszadók többsége minden országban egyetértenek abban, hogy valaki tud egy jó zsidót aki  nem vesz részt a szervezett zsidó életben" a jelentés szerint.

Izrael szerepét az identitás tényezőnek minősül "jelentősen" több mint fele a válaszadók minden országban, kivéve Magyarországot. (Magyarországon a zsidó felsőrendüség és Izrael állam tudata eltávolodott egymástól. szerk.)

De míg a válaszadók fenn szoros  kapcsolatokat tart Izraellel - 85 százaléka utazott Izraelbe, és 66 százalék látogatott el többször is - csak 15 százalékkal, 22 százaléka fontolóra vették, hogy oda költözzön véglegesen.

A válaszadók minden országban aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmusra. De ugyanakkor, a jelentés szerint, az antiszemitizmus "játszik viszonylag csekély szerepet játszott a zsidó identitás kialakulása során a mintában szereplő országokban."

Csak Magyarországon, a tanulmány azt mondta, a válaszadók többsége rendelkezik feltételezésen a jelentős növekedése az antiszemitizmus a jövőben. Közel fele Lengyelországban azt mondták, úgy a szint az antiszemitizmus esni fog.

Sőt, a megkérdezettek általában optimista nézeteit a zsidó jövő Európában.

A legtöbb válaszadó úgy vélte, hogy az európai zsidók "nagyban különböznek" a zsidók Izraelben és Amerikában. A válaszadók úgy gondolják, aki azt mondta, a zsidó közösség továbbra is jól megélnek anyagilag a következő néhány évtizedben. Monta  a  46 százalékkal a román válaszolók 55 százaléka Lengyelországból, 64 százaléka Lettországból, 74 százalék a bolgár és 87 százaléka magyar.

Nagy számok is egyetértett a kijelentéssel, hogy Európa ma "egy biztonságos hely a zsidóknak élni" - 57 százalék, Lettországban, 59 százalék Lengyelországban, 61 százalékkal Romániában, 67 százalékkal Bulgáriában, és 77 százalék Magyarországon.

A várakozásokkal ellentétben, a legtöbb felmérés válaszadói az egyes országokban a tagja volt valamilyen módon szervezett zsidó életnek.

"Azt reméltük, hogy egy kétharmados többsége nem kapcsolt zsidók a mintában, de ez nem bizonyult lehetséges- mondta Kovács.

"Ez nem volt probléma a kapcsolatot a nem zsidókkal  Magyarországon és Lettországban," mondta. "De ez nagyon nehéz volt Lengyelországban és Romániában, ha az ilyen zsidók léteznek, mivel a hálózat megszakad: Nincs kapcsolat a zsidó közösség."

Stratégiailag szólva, Kovács azt mondta, ez azt jelenti, hogy a jövőbeli információs programok vannak célzó nem kapcsolt zsidók "is szélsőséges nehézségeket."

Kommentál

Magyarországon a zsidók jól élnek, és többség nem kíván Izraelbe költözni, mint antiszemita üldözött. A gazdasági váltság miatt is úgy érzik a jövőben is magas lesz az életszilvonaluk, mint ahogy a kádárizmusban is volt. Meg tudják fizetni a magasabb szintű oktatást amit igénybe vesznek.

Magyarországi zsidók másképpen látják az izraeli politikát a palesztin jogokat mint külföldi társaik.

Magyarország veszélyezettben érzi magát a nemzsidó új nemzedék az újabb és újabb holokauszt zsidó kárpótlás miatt. Így az antiszemitizmus megítélése is magasabb.

Szabad Hirek