2010. február 25. Közélet

(Választási kisokos nemzeti érzelmű szavazóknak)

Az információhiány, a szándékos félrevezetés és a sunyi suttogó propaganda miatt a 2010-es parlamenti választásokkal kapcsolatban a nemzeti érzelmű szavazók jelentős részénél is nagy a tanácstalanság. Kétségek gyötrik a jó szándékú és hazájukért aggódó emberek jelentős részét. Szabad-e a Jobbikra szavazni? Milyen következményekkel jár a Jobbik parlamentbe jutása? Mit akarnak? Az alábbi néhány kérdés és válasz elolvasása, s azok józan paraszti ésszel való továbbgondolása minden bizonnyal eloszlatja majd a félreértések és tévhitek egy részét. 1.Elveszhet-e a szavazatom, ha a Jobbik listájára szavazok?

Mivel a Jobbik az összes felmérés szerint biztosan bejut a parlamentbe, ezért minden egyes Jobbikra leadott listás szavazat jobboldali (jobbikos) mandátumok elnyerésében hasznosulni fog. Tehát a listás szavazat nem veszhet el.

2. Elveszhet-e a szavazatom, ha a Jobbik egyéni képviselőjére a szavazok?

Az első fordulóban az egyéni képviselőre (tehát nem a listára) leadott szavazatok úgynevezett töredékszavazatként az országos listára kerülnek, s értük, egy speciális számítás alapján, mandátumokat osztanak. Töredékszavazatot viszont a mandátumot egyéniben végül elnyerő párt nem kap, következésképpen, ha egy Fidesz győzelmével végződő választókerületben (vagyis kerületek döntő többségében) valaki az első körben a Fideszre szavaz, akkor az a szavazat nem kerül fel az országos listára, vagyis elvész! (Sarkítva: ha minden nemzeti gondolkodó a Fideszre szavazna, úgy csak az MSZP – esetleg az MDF/SZDSZ – kapna töredékszavazatot.) A Fidesz által sulykolt propagandával szemben tehát az igazság a következő: az a Fidesz és Jobbik közt ingadozó választó, aki első fordulóban egyéniben is a Jobbikra szavaz, az közvetve az egész nemzeti oldal kétharmadát segíti elő! A második fordulóban, amennyiben a Fideszre és a Jobbik között megoszló voksok miatt nevető harmadikként egy baloldali jelölt esélyes a győzelemre, természetesen elveszhet a voksunk (itt már nincsen szétosztandó töredékszavazat). Összefoglalva: az első fordulóban az egyéni képviselőre leadott jobbikos szavazat nem vész el, a másodikban pedig az adott körzetben kialakult erőviszonyoknak megfelelően ajánlott mérlegelni.

3. A Jobbik ellenzéki szerepre készül?

Nem, a Jobbik – mint minden komoly párt – győzelemre és kormányzásra készül. Viszont az is nyilvánvaló, hogy belátható időn belül a Fidesszel nem fog koalícióra lépni (baloldali és liberális pártokkal pedig soha). Következésképpen, ha egyedül nem szerez többséget a parlamentben, akkor ellenzéki párt lesz.

4. Miért szavazzak a Jobbikra, ha egy esetleges Fidesz kormánynak ellenzéke lesz?

Minden párt ellenzéki, ha a kormányt alakító pártok koalíciójához szerződéssel nem csatlakozik. Ez egy jog által szabályozott és definiált állapot. Semmi köze sincs azonban a párt által vallott nézetrendszerhez, a képviselt politikához és a szavazások alkalmával nyomott igen vagy nem gombokhoz. Gondoljunk például jelenleg szintén ellenzéki SZDSZ-re, mely legalább annyira segíti a kormányt, mint amikor még jogilag is kormánypártnak minősült.

5. Miért előnyös a Fidesznek a Jobbik politikai megerősödése?

A Fideszre (és különösen Orbán Viktorra) összpontosított baloldali támadásoknak jelentős részét a Jobbik magára húzta, tehermentesítve ezzel a Fideszt. Az erős Jobbik mellett hatástalan és értelmetlen továbbra is változatlan formában szélsőségesezni, fasisztázni és démonizálni a Fidesz. Tulajdonképpen ezzel fel is hagyott a balliberális média, megnyitva az utat a Fidesz szélesebb körű társadalmi elfogadottságához, a politikai karanténból való kitöréséhez. Ugyanez igaz a nemzetközi politikai-gazdasági érdekcsoportokra, akik a Fideszre immár, mint a „kisebbik rosszra”gondolnak, megbarátkozva egy Fidesz kormány gondolatával is. A közvélekedéssel ellentétben tehát a Jobbik nem gyengítette, hanem minden téren erősítette a Fideszt, jelentősen hozzájárulva a várva várt kormányváltáshoz.

6. Miért előnyös a Fidesznek a Jobbik parlamentbe jutása?

Egy esetleges Fidesz kormány kontra ellenzéki Jobbik felállás a nemzeti tábor céljainak elérése szempontjából rendkívül kedvező lehet. A kuratóriumokba (médiakuratórium, ORTT stb.) és a parlamenti bizottságokba delegáltak aránya ugyanis a kormány-ellenzék relációban vannak kiegyensúlyozva, következésképpen egy jobboldali kormány és egy részben jobboldali ellenzék esetén a szóban forgó szervezetekben rendkívül megnő a jobboldal súlya és érdekérvényesítő képessége. (Jelenleg az „ellenzéki" SZDSZ miatt van szinte minden kuratóriumban, paritásos bizottságban és testületben a balliberális oldalnak abszolút többsége.) Egy ilyen felállás tehát nagy segítség lehet a Fidesz hangoztatott céljainak gyakorlati megvalósításához, feltéve persze, ha a Fidesz tényleg komolyan gondolja azokat.

7. Veszélyeztetik-e a kétharmados jobboldali győzelmet a Jobbikra leadott szavazataim?

A Jobbik kijelentette, ami egyébként az eddigi munkájával és politikájával teljesen összhangban is van, hogy minden a nemzet érdekét szolgáló törvénymódosítást megszavaznak. Tehát a valódi tét az (és csak az!), hogy a Fidesznek és a Jobbiknak együtt meglesz-e a kétharmada. Voltaképpen tehát a Jobbikra leadott szavazatok nemhogy veszélyeztetik, hanem kimondottan elősegítik a jobboldali (Fidesz + Jobbik) kétharmad feletti mandátumarányát! (Lásd még a 2. pontot.)

8. A Fidesz miért tartja ellenségének a Jobbikot?

Az 5.-7. pontok alapján – logikusan, de naivan – azt gondolhatnánk, hogy a Fidesz örül a Jobbik megerősödésének és a parlamentbe jutásának. Kétségtelen azonban, hogy eme „örömét” nem csak taktikai okokból titkolja (ami még érthető és indokolt is lehetne), hanem ilyen „öröm” nem létezik. Valójában a Jobbik megerősödése rendkívül dühíti és aggasztja a Fidesz vezetőit, tudniillik

rádöbbentek: a "ha semmit sem teszünk, akkor is az egyetlen ellenzéki erő vagyunk és leszünk, s néha még kormányra is kerülünk" kényelmes megélhetési állapota véget ért! A langyos status quo-t a Jobbik váratlanul és fenekestül rúgta fel. Ez, és csak ez az oka, hogy a Fidesz minden fronton akadályozni próbálja a Jobbik további térnyerését, különösen a szavazóinak átáramlását próbálják gátolni. Erre felhasznált két legfontosabb eszközük a hazug rágalmak terjesztése (lásd még 10.-12. pontok) és a Fidesz közeli médiumok totális blokádja.

9. Igaz, hogy Jobbik ellenzékben úgysem tud semmit sem megvalósítani a programjából?

Nem igaz. Lásd a 4. és a 6. pontokat.

10. Tényleg az MSZP szekerét tolja a Jobbik?

Filozófiai alapvetés, hogy valaminek a létezését lehet bizonyítani, ellenben egy dolog nem létezése bizonyíthatatlan. Éppen ezért, mindig annak kell bizonyítékokkal alátámasztania az igazát, aki valamit állít. Így van ez a peres eljárásoknál is. A suttogó propagandák hatékonysága is ebben rejlik: állítanak valamit ténybeli alátámasztás nélkül, melyet lehetetlen könnyen és gyorsan cáfolni. Ilyen állítás például, hogy a „Jobbik az MSZP szekerét tolja” (lásd még a 11., 12. pontokat). Tartsuk azonban szem előtt: ezt az állítást semmilyen tény nem támasztja alá! Nincsenek az MSZP és a Jobbik között személyi összefonódások, nincsenek gazdasági háttér-mutyik, az MSZP által kézi vezérelt médiumok pedig a Jobbikról csak és kizárólag negatív kicsengésű információkat közölnek. Ráadásul, ha a rágalmaknak bármennyi valóságtartalma is lenne, akkor a „jobboldali” televíziókba minden bizonnyal behívnák a Jobbik politikusait, s szembesítenék őket azokkal. Élő adásban szégyenítenék, lepleznék le őket. Vajon miért nem teszik? (Lásd még 15. pontot.)

11. Létezik-e titkos MSZP-SZDSZ-MDF-JOBBIK koalíció?

Bár nincs ténybeli alapja, ezt a rágalmat mégis terjesztik. Semmilyen „ráutaló magatartást” a Jobbik részéről erre nem lehet felmutatni. Nem úgy a többi pártnál! Például Hegedűs Zsuzsa (Kiss János SZDSZ alapító-elnök volt felesége, az 1992-es „tégy a gyűlölet ellen” mozgalom kiagyalója, a Franciaországban élő marxista-trockista szociológus), aki immár Orbán belső köréhez tartozik, s bizonyos vélemények szerint a szociális miniszteri tárca várományosa, kijelentette (Infó rádió, 2009. december 28.): bárkire szavazhatunk, de a Jobbikra tilos! Mi ez, ha nem FIDESZ-MSZP-SZDSZ-MDF koalíció? Erre rímmel Martonyi János nyilatkozata (Népszabadság, 2009. december 30.), hogy a Jobbikkal élesebb harcot vívnak, mint a baloldallal. Van tehát két nemzetinek tartott párt: a Fidesz és a Jobbik. A Jobbik az SZDSZ-t és az MSZP-t tekinti legnagyobb ellenfelének, a Fidesz viszont az elvileg vele rokon pártot, a Jobbikot. Elgondolkodtató: vajon melyik magatartás tisztességesebb? Melyik méltóbb egy valódi nemzeti párthoz?

12. Kinek a kreációja a Jobbik?

Az MSZP szerint a Fideszé, a Fidesz szerint az MSZP-é, a suttogó propaganda szerint Putyiné, mások szerint pedig a MOSZAD-é. Erre is igaz a 10. pontban leírtak: soha, senki, semmilyen ténnyel nem támasztotta alá az efféle állítását, ha mégis megpróbálta, akkor arról rövid időn belül kiderült: hazugság. Az egész kérdéskörrel kapcsolatban utóbbi az egyetlen említhető tény.

13. Rontja-e Magyarország nemzetközi megítélését a Jobbik parlamentbe jutása?

Magyarország, a pártok, a médiumok, az intézmények nemzetközi megítélésének nem sok köze van a valósághoz. Különösen igaz ez a külföldi sajtóban kialakított képünkre. Emlékezzünk vissza, hogy az Orbán kormány alatt mennyi „rettegésről”, „diktatúráról”, „demokráciadeficitről” jajveszékelő cikk és hivatalos értékelés látott napvilágot, az országot tönkretevő szemkilövető rezsimről viszont alig. Ezek a tanulmányok és publicisztikák megrendelésre készülnek, meghatározott cél elérése érdekében. Lehet, hogy a „szélsőséges Jobbikról” sokat fognak írni, de ha nem léteznének, s a Fidesz egyedül és valóban képviselné a nemzeti érdekeket, akkor is ugyanannyi hazugság és támadás látna napvilágot – igaz, a Fidesznek címezve. Egy szó, mint száz: a parlamentbe kerülő Jobbik a nemzetközi megítélésünk szempontjából sem jelent hátrányt.

14. Miért támadja a Jobbik a Fideszt?

„Állandóan a Fideszt támadják” – halljuk unos-untalan a Fidesz környezetéből. A Jobbik valóban gyakran illeti kemény kritikával a Fidesz politikáját, de ezek szinte mindig konkrét ügyekre vonatkoznak (pl. Lisszaboni szerződés aláírása). Ezzel szemben a Fidesz kezdetektől fogva általános és valótlan rágalmakat szór a Jobbikra (lásd a 10.-12. pontokat), melyeket részben suttogó propagandával terjesztenek, részben a politikusaik és újságíróik hangoztatnak, méghozzá a védekezés és a válaszadás lehetőségének megadása nélkül. A Jobbik bármelyik politikusa hajlandó bármely kérdésben nyilvános vitát folytatni, a Fidesz azonban ettől mereven elzárkózik, sőt, a Fideszhez lojális médiumokban sem merik a Jobbik politikusainak szegeztetni a kérdéseiket, „leleplezve” őket a nyilvánosság előtt. Ezzel viszont önleleplező módon elismerik: vádjaik alaptalan rágalmak. Jobbiknak ilyen körülmények között egy lehetősége maradt: a maga szűkös kommunikációs csatornáin hárítson, támadjon vissza és mutasson rá a Fidesz ellentmondásos politikájára.

15. Miért nem szerepel a Jobbik az úgynevezett „jobboldali” médiában?

Mert a Fidesz pártutasításban tiltotta meg (okokról lásd a 8. pontot). Pl. az Echo és Hírtv-ben nem szerepelhetnek Jobbikkal szimpatizáló vendégek, nem szerepelhetnek jobbikos politikusok és a párttal kapcsolatos híreket is csak mutatóban közölnek. (Rendszeresen előfordul, hogy még akkor sem számolnak be egy jobbikos sajtótájékoztatóról, ha kamerával és mikrofonnal egyébként kivonulnak oda. Ez alátámasztja a központi pártutasítást létét, hiszen egy stáb a fáradsággal elkészített anyagát teljes egészében nyilván csak felsőbb utasítására cenzúrázza ki.) Viszont minden volt MSZMP-s, baloldali és liberális bőségesen szerepelhet, ha a Fidesz érdekeit nem keresztezi. (Thürmer Gyulát például többet láthatjuk, mint az összes jobbikos politikus együttvéve.) A helyzet abszurditására jól rávilágít az alábbi kérdés: miképpen lehetséges és kinek az érdeke, hogy az Európai Parlamentben rendkívül aktív, a rendőrség által 2006. október 23.-án brutálisan megtámadott fideszes szavazók érdekében ott is többször felszólaló Morvai Krisztinát az EP választás óta egyetlen egyszer sem hívták be a „jobboldali” Echo és Hírtv-be?

( internetes körlevél alapján szerk.)