2012. október 17. Közélet

Összegyűltek azon közgazdászok is akik hazudtak nekünk a Gyurcsány és Bajnai kormány alatt. Hazudtak, hogy külföld is elfogadja a szocialista kormány hazugságait. Most itt vannak a saját igazságukkal. Igazság mely szerint a magán bank egy "szent tehén", ezért nem szabad adóztatnia az államnak. Nem beszéltek a lényegről: "miért tartja mesterségesen a Jegybank alacsonyan a Forint értékét? Kinek mi a célja ezzel...Nem beszéltek a lényegről: ha nem a magán bank adózzon, akkor melyik társadalmi rétegre terhelnénk a váltságot....

A Republikon Intézet, Egyedül nem megy? - Gazdaságpolitikai forgatókönyvek a magyar gazdaság talpra állítására címmel rendezett konferenciáján Chikán Attila, Kákosy Csaba volt gazdasági miniszterek és Felcsuti Péter a Magyar Bankszövetség volt elnöke egyetértett abban, hogy helyre kell állítani a Magyarország iránti politikai és üzleti bizalmat a határokon belül és kívül, valamint meg kell állapodni mielőbb az IMF-fel.

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője bevezetőjében úgy fogalmazott, azért tartja fontosnak egy ilyen gazdaságpolitikai konferencia megtartását, hogy tisztán lássunk a hazánkban kialakult gazdasági kérdésekben, és lehetséges megoldásokat is megismerhessünk.

Kákosy Csaba, a Kóka Jánost követő volt gazdasági miniszter úgy fogalmazott: örök vita, hogy merre halad a gazdaságpolitika, és jó-e az az irány, amelyet az éppen aktuális kurzus képvisel. A Gyurcsány-kormány volt gazdasági minisztere szerint a jelenlegi állapotokat cinizmus s a szolidaritás hiánya jellemzi. Bár azt nem jegyezte meg, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején ennek volt-e nyoma, vagy hasonlóan kritikus volt-e a helyzet. Mint fogalmazott: ma Magyarországon „rendkívül igazságtalan" társadalom épül, a kormány adó- és szociális politikájának eredményeképpen a gazdagok még gazdagabbak lesznek, miközben a  középosztály nagy része és a szegények lecsúsznak. (Nem beszélt az Offshore balliberális vállalkozásokról, amelyek szereplői ki mentették jövedelmüket a magas személyi jövedelem elől.  Eredményeképpen meg kellet emelni az ÁFÁT, hogy a lakosságtól pótolják az így keletkezet költségvetési rést.  Mint ami most zajlik a szocialista irányítású franciáknál. szerk.)

A kormány ugyan jelentős erőfeszítéseket tesz az államadósság és a költségvetési hiány leszorítására, de ez csak a jéghegy csúcsa - fogalmazott. Jelezte: ez azzal jár, hogy Magyarországon nincs növekedés, a gazdaság a közeljövőben is stagnál, az infláció és a munkanélküliség magas, és lényegében nincsenek beruházások. Majd számokban kifejezve hozzátette: 2014-re a GDP a 2006-os szintet fogja elérni, a fogyasztás a 2003-ast, a beruházások pedig a 2000-es állapotokat idézik majd. Kákosy ugyanakkor azt is elmondta, hogy az előző kormányoknak is van ebben bűne.

Gyurcsány volt gazdasági minisztere szerint Orbánék legnagyobb hibája az, hogy nem változtattak, pedig két lehetőségük is lett volna rá: először 2011 februárjában, a Széll Kálmán terv bevezetésekor (melynek célkitűzéseit jónak találta, csak a megvalósítást nem), másodszor 2012 májusában, a ciklus felénél.

A 2014-ben kormányra kerülők Kákosy Csaba szerint problémákkal terhelt helyzetet örökölnek. A gazdaság talpra állításához a volt miniszter szerint többek között helyre kell állítani a Magyarország iránti bizalmat, fokozatosan ki kell vezetni a különadókat, egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív adórendszerre van szükség, középtávon pedig strukturális reformokat kell végrehajtani.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás szükséges, de csodát ne várjunk tőle - tette még hozzá. Ugyanezen a véleményen volt egy második előadó, Chikán Attila is, aki a megállapodást szükséges, de nem elégséges feltételnek tekinti a magyar gazdaság talpra állásához. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere emlékeztetett arra, hogy Magyarország a legfrissebb versenyképességi rangsor szerint a 2001-es 29. helyről a 2008-as 61. hely közelébe esett vissza, így a közép-kelet-európai régió államai között egy alacsonyabb versenyképességű  országcsoportba került át (Románia és Bulgária mellé).

Míg 2001-ben a versenytárs országok között a legelőkelőbb helyen volt Magyarország, addig mára eltávolodott a régió vezető országaitól, és átkerült a mezőny második felébe. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a folyamat nemcsak 2010-ig, hanem korábbra vezethető vissza, egyebek mellett az elhalasztott strukturális reformokra és az ország kutatás-fejlesztési lemaradására. Ám azt is hozzátette, hogy hazánkban a versenyképesség helyzete nem bíztató, de nem is reménytelen.

Felcsuti Péter, a Magyar bankszövetség volt elnöke, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója előadását Shakesperare Hamletjéből Polonius idézetével kezdte: „Őrült beszéd, de van benne rendszer", ahogy a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájában is. Felcsuti előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi vezetés helyesen azonosította a problémákat, csak nem a megfelelő válaszokat adta rájuk.  Az unortodox politika akár jó is lehet, példaként említve a nagy gazdasági világválság idején F. D. Roosevelt által bevezetett New Deal-t.

Majd az IMF-fel kapcsolatban megállapította, hogy sok közkeletű tévedés, alulinformáltság van a köztudatban. Rámutatott: az IMF nem bank, nem köt üzletet, nem aggódik a pénze miatt, nem feltétlenül akar megállapodni, nem követel semmit, de fenntartja magának a jogot, hogy értékelje azt a gazdaságpolitikai programot, amely fenntarthatóvá teszi az adott ország gazdaságát.  

Felcsuti Péter a kormány unortodox politikájából elfogadhatónak nevezte a válságkezelés terheinek megosztását a lakosság és a multik (elsősorban a bankok) között és a nagy rendszerek reformját, nem tartja viszont elfogadhatónak a jogbiztonság veszélyeztetését, a tulajdonhoz való jogok megsértését, valamint a beavatkozást a szerződéses jogviszonyokba. A költségvetési egyensúly megteremtéséért magas árat kell fizetni: a szigor súlyos elszegényedést, valamint a jövő és a növekedési tartalékok felélését hozza magával.

Az előadásokat követő kérdésre, hogy melyik kormány mit rontott el konkrétan, Chikán Attila úgy válaszolt „hosszan lehetne sorolni, ki mit szúrt el, de az eredendő bűn a két 100 napos program". A volt miniszter úgy fogalmazott, az egy közgazdasági nonszensz volt.

Erre a kijelentésre reagált a közönség soraiban ülő Lotz Károly, aki a gazdasági érdek és az erkölcs kapcsolatára akarta felhívni a figyelmet. A volt szabaddemokrata közlekedési miniszter elmondta, hogy személyesen ment be már mint OECD képviselő Medgyesi Péterhez a 100 napos program bejelentésekor, felhívva a figyelmet arra, hogy az tarthatatlan, és inkább három részletben kellene véghezvinni az emelést, amire a volt miniszterelnök úgy válaszolt: „Én ezt ígértem a kampányban, nem vonhatom vissza!"

A Republikon „Egyedül nem megy? - Gazdaságpolitikai forgatókönyvek a magyar gazdaság talpra állítására" címmel rendezett konferenciáján mindhárom előadó egyetértett abban, hogy helyre kell állítani a Magyarország iránti politikai és üzleti bizalmat a határokon belül és kívül, valamint mielőbb meg kell állapodni az IMF-fel.  (hetivalasz.hu)

Kérdés, hogy az IMF saját üzleti érdekeiből miképpen adódik a magyar gazdaság szárnyalása.

Bajnai sem mondott semmit, csak duma volt. Nem mondta,akkor kire is terhelné a váltságot. Mely társadalmi rétegre...

Szabad Hirek