Avagy az új magyarországi nemzedék holokauszt kárpótlása címén sorra kerülő törvényesetit kifosztásának jelképe, Izrael állam "megbízásából", annak hasznára. A internacionális cionnácizmus  aljas gonoszságának jelképe.

A szovjet förmedvény helyett egykoron egy Trianon-emlékmű, az Ereklyés Országzászló állt.

Mi a baj a budapesti Szabadság téri szovjet szörnyemlékművel? Röviden és tömören az, hogy még mindig ott van! Korábban már leírtuk, kiknek is áll az a "hősi emlékmű", most vegyük szemügyre mi helyett építették oda és minek kellene helyette lennie a szabadságról elnevezett tér közepén.

1921-ben felállították a Szabadság téri u. n. irredenta szobrokat, az Észak (Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása), Dél (Szentgyörgyi István alkotása), Kelet (Pásztor János alkotása) és Nyugat (Sidló Ferenc alkotása) elnevezésű szobrok az elszakított országrészekre emlékeztettek. Az emlékműegyüttes szívét az 1928-ban felállított ereklyés országzászló jelentette, amelyen félárbocra eresztve lengett a magyar lobogó. A húszméteres zászlórúd mészkőből faragott talapzatának előlapja északi irányba mutatott, homlokzatát a magyar címer díszítette, két oldalán egy-egy idézet volt olvasható a magyar revíziós igények fő támogatóitól. A zászlórúd tövében kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár zárta a kompozíciót. Mögé sisakos, buzogányos gyermek aktját mintázta a szobrász. A zászlórúd csúcsdíszéül egy jelképes, esküre emelt kéz szolgált, amelyet vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kezéről mintázott a szobrászati elemeket készítő Füredi Richárd. Az építészeti részt Kismarty-Lechner Jenő tervezte.
A négy szobrot és az országzászlót 1945-ben lebontották. A szobor-együttes által közrezárt területen 1945. május 1-én felavatták a szovjet hősi emlékművet.

Ez volt ott, ahol most a szovjet emlékmű áll

A szörnyemlékmű felavatása 1945. május 1-én

Harc az Ereklyés Országzászlóért

A magánszemélyekből álló Magyar Élettér Alapítvány évekkel ezelőtt minden tőle telhetőt megtett az Ereklyés Országzászló visszaállításért, a Magyarok Világszövetsége pedig 2007-ben aláírásgyűjtésbe is kezdett. Hiába. Az akadályok nem gördültek el, sőt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök levélben biztosította Putyint arról, hogy az emlékmű a helyén marad.

A Szabadság tér 1912-ben

2010-ben a Belváros új főutcájának vége egy szökőkút illetve maga a Szabadság téri szörnyemlékmű

Rogán Antal és a szovjet emlékmű

Azok, akik a Fidesztől és Rogán Antaltól várják a segítséget, hiába várnak! Rogán volt ugyanis az, aki elbontatta 2008-ban a Magyarok Világszövetsége által emelt piramis alakú sátrat, amely az Országzászló eredeti helyén állt. Ugyanez a Rogán gondoskodott arról is, hogy tavaly júliusban ne kerülhessen sor a Szabadság téren a Budaházy és a politikai foglyok szabadságát követelő tüntetésre.

Budaházy György és a szovjet emlékmű

Jelképes lett volna az a rendezvény, ha a Szabadság téren kerül megrendezésre, Budaházy György ugyanis évek óta küzd a szörnyemlékmű elbontásáért. Jelenleg is eljárás folyik ellene, mert 2006-ban több hazafival együtt lefeszítették a szovjet címert, miközben a tv-ostrom zajlott. A ma is élő kommunisták szerint ez bűncselekmény, szerintünk viszont hőstett volt, csak úgy, mint 1956-ban!

Egyszer már elbontották

Kevesen tudják, de a szovjet "hősi emlékművet" egyszer már elbontották! Sajnos nem találtunk olyan képet, amelyen látszik, hogy maga az emlékmű nincs ott a téren, ezért ha valakinek van a birtokában ilyen kép, kérjük küldje el a radio@szentkoronaradio.com e-mail címre!

Tény, hogy 2001-ben mélygarázs épült a Szabadság téren, melynek során feltárásra kerültek az Ereklyés Országzászló alapjai, illetve eltávolították a szobor alól az odatemetett szovjet katonákat. Ez azért fontos, mert az emlékmű ezek után nem minősül hadisírnak a jelenlegi formájában. Ez még egy indok az eltávolításra, az emlékművet ugyanis végleg le kellene bontani és arra sincs szükség, hogy egy temetőben állítsák fel újra, mert ilyen és ehhez hasonló emlékművekből van elég az országban!

Az emlékmű jogi úton való eltávolításáról egyébként tanulmány is készült, melyet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapjáról lehet letölteni.

(Magyar Élettér Alapítvány, Zétényi Zsolt tanulmánya nyomán Szent Korona Rádió)