Magyarországon a fogyasztók közül nem kevesen
kifogásolják, hogy a multik közül többen tegezik őket. Lapunkhoz épp a
múlt héten fordult egy olvasó olyan levéllel, amely szerint épp a
tegeződés miatt nem hajlandó a lábát sem betenni az IKEA lakberendezési
áruházaiba.
Megkérdeztük a tegezés okáról tehát a svéd
IKEA-hálózat és a norvég Telenor - a Pannon utódja - mobilszolgáltató
magyarországi központját.
Tény: mind az IKEA, mind a mobilszolgáltatók
például Belgiumban, Svájcban, Németországban és Franciaországban
magázódnak ügyfeleikkel.
Így a belgiumi IKEA-áruházakban mind a vallon
ügyfelekhez szóló francia nyelvű, mind a flamand vevőket megszólító
feliratok magázódnak annak ellenére, hogy Belgiumban mindkét
nyelvterületen a tegeződés kissé általánosabb, mint ahogyan az nálunk
szokás.
Ugyanez vonatkozik a mobilszolgáltatókra, jelesül a
legnagyobbra, a belga Proximusra, amelyben egyébként az állam
tulajdonrésze 53% (Belgiumban szintén piacgazdaság van).
Először a magyarországi IKEA-központhoz fordultunk
magyarázatért „Szevasz!” megszólítással azzal kezdve kérdéseinket, hogy
„Mondd, ti miért használjátok a tegezési formát a magyarországi
IKEA-üzletekben?”
Az IKEA Lakberendezési Kft. PR menedzsere, Gerőcs
Vendel igen udvarias, magázódó levélben tájékoztatott bennünket arról,
hogy „Az IKEA által Magyarországon alkalmazott kommunikációs forma az
IKEA nyitottságát és a svéd szellemiséget tükrözi, a vállalati kultúránk
része”. Gerőcs Vendel hozzátette, céljuk nem a sértés, a lekezelés, és
biztosított bennünket, a személyes kommunikációban ezt nem alkalmazzák
„ha egyszer próbát tesz, biztosíthatom, hogy áruházi munkatársaink sem
fogják Önt (és mást sem) letegezni.”
Svédországban egyébként a hatvanas évek vége felé
az úgynevezett „Du-reformen” mozgalom eredményeként - a királyi család
megszólítása kivételével - teljesen megszűnt a svéd nyelvben a
magázódás.
A válasz arra nem tért ki, hogy az IKEA a
személyes kommunikációban miért nem használja a nyitottságot és a svéd
szellemiséget. Megkérdeztük a Telenor sajtóosztályát is ugyanerről, arra
is rákérdezve, vajon mit érezhet egy nyolcvan éves ügyfél, ha azt
hallja a hangpostáján, hogy „két új üzeneted van!”.
Kadlok Nelli vállalati kommunikációs
specialistától azt a választ kaptuk, hogy „A Telenor Magyarország
lakossági ügyfeleinek szóló reklám-jellegű kommunikációjában egységesen
tegezve szólítja meg leendő és meglévő ügyfeleit, míg a vállalati
ügyfeleknek szóló anyagokban egységesen a magázódás mellett döntöttünk.”
„Lakossági ügyfeleinkkel”, tette hozzá, „csak személytelen helyzetekben
tegeződünk (pl. reklámanyagokban, az ügyfélszolgálat menüjében),
személyes helyzetekben azonban, azaz telefonos és személyes
ügyfélszolgálatunkon munkatársaink magázzák ügyfeleinket”.
(Magyarországon az anyanyelvi hagyomány pont fordított: a tegezést csak
személyes viszonyban használják, a magázást pedig a személytelenben.)
Közölte azt is, „A tegeződés cégkultúránk része:
azt kívánjuk jelezni ezzel, hogy a Telenor közel áll ügyfeleihez,
dinamikus és közvetlen vállalat, mely partnerként, barátként tekint
ügyfeleire”.
Szintén megtudtuk, hogy „nagyon kevés ügyfélpanaszt” kaptak a tegező megszólítási forma miatt.
A belga Proximus szolgáltató sajtóosztálya arra a
kérdésre, hogy miért nem tegezik hangpostájukon ügyfeleiket, azzal
válaszolt, „udvariatlan lenne”. ( MN)
Szabad Hírek
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát