2011. október 19. Közélet

Az Európai Bizottság a múlt hét végén tette közzé idei jelentését a tagállamok versenyképességéről és ebben Magyarország az összes vizsgált kategóriában sereghajtó lett. Így a munkaerő termelékenységében (a gyáriparban foglalkoztatott egy főre jutó teljesítmény alapján), az innovatív cégek arányában (valamennyi vállalat közül) és az üzleti szférára nehezedő terhek tekintetében igen rossz helyezést értünk el.

Egyértelmű, hogyha a magyar gazdaság növekedésének lendületet kívánunk adni, e strukturális bajokat nem lehet olcsón kiküszöbölni.

A gazdaság fellendítésének azonban vannak egyéb útjai. Például a piacok szerzése magyar vállalatoknak.

Az Orbán-kormány helyes lépést tett ez irányba azzal, hogy igyekezett meghirdetni a keleti nyitást és ennek keretében normális kapcsolatokat kiépíteni Oroszországgal és Kínával. Csakhogy akár a moszkvai, akár a pekingi nyitány eredményeire tekintve láthatjuk, hogy mindkét ország vezetőinek fejéből még nem törlődött ki a Fidesznek a keleti fordulat előtti magatartása, amellyel minden előny nélkül (!) támadta e két birodalmat.

Az oroszok nem felejtik el azt, hogy a Fidesz miként viselkedett a Nabucco-földgázvezeték ügyében, vagy a kínaiak azt, hogy miként lengették a tibeti zászlót (következetesen megfeledkezve a palesztin zászló lobogtatásáról), vagy miként bojkottálta a budapesti kínai nagykövetségen Kína nemzeti ünnepét, de rohant el a tajvani képviseleten megtartott hasonló ünnepségre.

Orbán teljesen helyesen teszi azt is, hogy az arab világ felé nyit és hogy Szaúd-Arábiába ment tárgyalni üzletemberek kíséretében.

A kapcsolatok bővítéséhez természetesen idő kell. Ez arab államok esetében – hogy udvariasan fogalmazzunk – nem rövid. Vagyis a gyümölcs nem a jövő héten érik be.

Azonban van egy dolog, amit nem értünk.

Sem az ellenzéki, sem a kormányon lévő Fidesz az elmúlt időkben nem sértette meg a török kormányt. Orbán ráadásul meghirdette a keleti nyitást. Márpedig Ankara Budapesttől keletre fekszik. A török gazdaság óriási ütemben zakatol előre. Miért nem aknázzuk ki a magyar-török kapcsolatok látványos javításának potenciálját? És annak megvalósítása még pénzbe se kerülne, eltekintve kölcsönös kormányfői látogatásoktól.

Ébresztő, Magyarország! A magyar GDP növekedés nem Izraelből, hanem az arab országokból érkezhet.

Szabad Hírek