2011. augusztus 18. Közélet

Nincs olyan, hogy a szabad piac szabályozza önmagát. Mert a magántulajdonosok kapzsisága szétrombolja a nemzetet is.

Hogyan jutott a világ pénzügyi rendszere a jelenlegi, zilált állapotába? Miként vált az európai államok eladósodása kezelhetetlenné? Mi és kik állnak az árfolyammozgások mögött? Hogyan zajlik a figyelemelterelés, és kik is vannak eladósodva valójában? Hová tart a világ? Lesz-e megoldás, vagy tovább dől a dominó? A világgazdaságban zajló események mögé néztünk.

(...)

De hogyan is jutott a világ pénzügyi rendszere ilyen zilált állapotba? A mai pénz banki eszköz és nem-banki adósság. A sok pénz tehát sok adósság. A bankok által létrehozott elszámoló, közvetítő, vagyoni és hatalmi eszköz. A pénz a vállalatok, háztartások, állami intézmények hitelezésével jön létre minden szereplő számvitelében. Az adósságot kamattal fizetik vissza, a kamat is pénz, azt is bankhitel teremti, így a kamattal exponenciálisan nő a pénz és ezzel az adósság összessége. Természetesen megfelelő szabályozással a pénzt ki is lehet vonni a gazdaságból, de a pénzügyi intézmények profitérdeke a szaporításra ösztönöz. A pénzt létrehozó bank előnyben van azzal, aki a hitelre rászorul és fizeti a kamatát, mely többletre szintén rászorul. A bank nyereségre törekedve gyarapítja eszközeit, azaz mások adósságát. Vagyis eladósít másokat saját érdekében. Csoda, hogy így a pénz hatalmi eszközzé, fegyverré vált? Túlzott államadósság nem csak költekezésre utal, sokkal inkább a mohó pénzgyártás következménye. Ne feledjük, politikusokat hol a kormányban, hol nagy bankok vezetői posztján találunk. Nagyon fontos, hogy megértsük, politikai szándékok és rendszerbeli hibák tették tönkre az amerikai, európai pénzt és ezzel a gazdaságot, illetve teszik tönkre a társadalmat, kultúrát, természetet – mondja Varga István. A neves közgazdász a körülöttünk zajló folyamatokat értelmezve arról beszélt lapunknak, hogy a számítógépes pénzkereskedelem korszakával a pénzteremtés áttért az off-shore pénzalapok egymás közötti fogadás jellegű üzletelésére, egymás adóssága generálására, mégpedig mérlegeken kívül és az ellenőrző hatóságoktól távol. A tét a valutaárfolyamok, kötvények kockázata, mutatószámok. A fogadásokat pedig alig ötvened-, századrésznyi pénzzel biztosították. Így az egész Föld tizenkét évi GDP-jét meghaladó szintetikus pénztömeget és ezzel adósságot állítottak elő a pénzügyi hálózatban a megengedő számviteli szabványokkal. A banki befektetők egymás közt előállított, szintetikus pénze akkor válik valóságos pénzé, ha az a nem-bank intézmények (államok, háztartások, vállalatok) tartozásává alakul át. Az államokra sózáshoz egy művészien kidolgozott trükkös programra volt szükség. Felgerjesztettek a média által egy hisztériát, a 2008. szeptember 17-e előtt még sehol nem létező „válságot”: meg kell menteni a bankrendszert, a nagyok nem bukhatnak el, a kisebbeket be kell olvasztani. A kormányok magukra vállaltak több tízezer milliárd dollár banki adósságot, így a bankvilág beváltotta saját gyártású zsetonjait, kifizették egymásnak a fogadásból képződött adósságokat és a szintetikus pénz valódi pénzé vált: az államok adósságává. Így hatalmas új államadósság jött létre anélkül, hogy az államok bármit is költöttek volna nemzeteik javára – magyarázza Varga István.

Varga István közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy bár a hisztériát az USA jelzálog-hitelezési botránya tette a mindennapi ember számára láthatóvá, ám az csak csekély, inkább látványelem szerepet játszott. A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja a világgazdaság eseményeit elemezve elmondta, a baj mélyebb eredetű, hiszen a kaszinó-kapitalizmus könnyű pénzgyártása elvonta a befektetéseket a vállalatok fejlesztése elől, az amerikai ipar leépült, a gyártás a Távol-Keletre vándorolt. A korábban erős amerikai gazdaság építménye termeszrágta épületvázzá silányult. A központi kormányra óriási inaktív tömeg eltartása hárult, ami gyorsította az eladósodást.

(...)

Főnixmadár és a megoldás

A közgazdász úgy véli, az egyensúlytalanságot fordított áramlással lehetne csökkenteni: az adósságok menjenek a bankba a pénz, mint eszköz a reálszférába. A felesleges, trükkös módon gyártott és államokra pakolt adósságokat pedig le kell írni. Ehhez azonban a számviteli sztenderdeket kell megváltoztatni, az pedig egy jól válogatott, kis létszámú, off-shore (Delaware) alapítvány kezében összpontosul. A következő lépés a bank pénzteremtő jogának elvétele és közvetítő funkcióra szűkítése, mint amilyen a takarékpénztárak joga. A pénzteremtést az állami ellenőrzés alá vont jegybankokhoz kell telepíteni, és komolyan kell venni a pénzmennyiségre és pénzáramokra vonatkozó felelősségét.

Szabad Hírek