2011. július 20. Közélet

A jövő a tanult, alkalmazkodásra és együttműködésre képes munkavállalóké lesz - derült ki az IBM Fehér Könyvéből. Az új munkahelyek 30 százalékánál felsőfokú, 50 százalékánál pedig középfokú végzettséget várnak el, és az állások döntő részét a szolgáltató szektor kínálja.

Sajnos még mindig nehezen található hazánkban megfelelő képzettségű munkaerő.

A munkavállalókat az egyik vizsgálat a különböző, munka világában működő életstratégiákról kérdezte. A válaszokból egyebek között kiderült, hogy a munkavállalók közül kevesek hajlandók az új ismeretek befogadására, illetve az információs társadalom tagjává válni, nagyon alacsony az új ismeretek megszerzése, - ezáltal új munkakör elérése -  iránti igény.

A Magyarországon működő külföldi cégek úgy látják, hogy az olcsó munkaerő, a jó szellemi tőke még mindig vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot. Napjainkban a magyar munkavállaló már rendelkezik azzal a felelősségtudattal, hogy ő maga is befolyással bírjon a cég szakmai, anyagi, hírnévbeli sikerére.

Az adott munkakörhöz tartozó feladatok ellátásához ma leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felsőségvállalásra van szükség. Legkevésbé az információ-technológiai eszközök iránti nyitottságra, hétvégi munkavégzésre való hajlandóságra, illetve a folyamatos tanulásra hajlandóak a magyarok.

A nemzetközi összehasonlító adatokból az is kiderül, hogy hazánkban nincs diplomás túlképzés, tehát a diplomások aránya egyáltalán nem magas. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a teljes népességhez viszonyítva alig éri el a 20 százalékot. Ugyanakkor a felsőoktatás alapkészséget átadó, fejlesztő funkciója terén jelentős lemaradás tapasztalható Magyarországon.

A vizsgálat adatai szerint a hazai felnőtt (16-65 éves) népesség olvasás-értése a vizsgált 20 országból az utolsók között helyezkedik el.

Különösen meglepő, hogy ezen belül a felsőfokú végzettségűek eredményei is utolsók lettek a vizsgált országok között. A magyar felsőfokú végzettségűek eredményei közel azonosak a svéd középfoknál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőkével.

A vizsgálat hazánkra vonatkozó további érdekessége, hogy a magyarok ezzel szemben elégedettek a saját olvasás-tudásukkal. A legrosszabbul teljesítők közel háromnegyede ítélte jónak ezen képességét. A kutatást végzők következtetése ez alapján, hogy a szövegértésben rosszul teljesítő magyar munkavállalók döntő többségénél egyszerűen nincs szükség olvasástudásra a munkavégzésükhöz. A legnagyobb állásportálokon jelenleg is háromszor annyi álláshirdetésben keresnek a szolgáltató szektorokba munkavállalókat, mint a termelésibe - úgy, hogy a termelésben dolgozó mérnököket is ebbe a kategóriába számította bele.

(cv-online)

Kommentál

A külföldi felmérés szerint 25%-ék a funkcionális analfabéte. Aki tud olvasni, de nem tudja értelmezni az összefüggéseket. Erre a zsavazó körre épül hazánkban minden általánosítás nélkül  a MSZP és a liberális LMP.

Szabad Hírek