A magyar Chábád Lubavics mozgalom 20 éves működésének alkalmából rendezett eseményekre Magyarországra érkezik Eli Vízjel. A rendezvény keretében felszólal a Parlamentben és a szónoki emelvényről így gyalázza és oktatja ki a magyarokat:

Magyarországon a szélsőséges hangok egyre hangosabbak: ennek nem lenne szabad megtörténnie, kellene egy határ, amit nem lenne szabad átlépni. Az egész társadalomnak ki kellene kötnie, hogy a rasszista, antiszemita megnyilvánulások nem elfogadhatóak. Kérem, hogy hozzanak törvényt Magyarországon is a holokauszt tagadása ellen. Ha más országokban létezik és alkotmányos, akkor ennek a jogszabálynak Magyarországon is léteznie kell. Továbbá a kirekesztő, a kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő beszéd elleni jogszabály is szükséges…

Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet az atv-ben a következőket jelenti ki: A Parlamentnek pedig végre meg kellene hoznia a gyűlöletbeszédet és a holokauszt-tagadást betiltó törvényt, amely nem ad jogi lehetőséget az antiszemita cselekedetekre.

Az izraeli parlament – a Kneszet – küldöttsége érkezik Magyarországra, akik Mesterházyval találkozva követelik a Holokamu-törvény azonnali bevezetését.

Avigdor Libermant, Izrael Állam miniszterelnöke a nemzetközi holokausztnap alkalmából Magyarországra látogat. Az egyik legszélsőségesebb cionista gyűlöletkeltőt Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke többek között az alábbi gondolatokkal üdvözöli:

Hisszük, és valljuk, hogy akkor, amikor több évezredes számkivettség után létrejöhetett a modernkori Izrael, új fejezet kezdődött, nemcsak a zsidó nép, hanem az egész világ történelmében. Fájdalommal látjuk, hogy ezt a tényt nagyon sokan nem akarják elfogadni, és ma is sokan a világon, és itt Magyarországon is, vitatják a zsidóság emberi jogait.

Elqró Izraelbe látogat, ahol találkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Ehud Barak védelmi miniszterrel, Cipi Livni ellenzéki politikussal, valamint az izraeli nemzeti bank elnökével is. Megbeszélései során tájékoztatta az izraeli kormányfőt a magyar belpolitikai helyzetről, az izraeli üzleti élet szereplőit pedig arról, hogy Magyarország továbbra is nyitott az izraeli befektetésekre.

A holokauszt magyar áldozatainak hozzátartozói egy chicagói bíróságon beperelik a MÁV-ot, amiért a társaság a II. világháború alatt szerelvényeket biztosított a zsidók deportálásához. Állításuk szerint keresetüket kilencévnyi kutatómunka előzte meg, 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik.

A MÁV elleni per a Mazsihisz véleménye szerint nem olyan, amely erkölcsileg megindítható, hisz a magyarországi zsidóság túlnyomó részének meggyilkolásáért, vagyonuk elkobzásáért ugyanis a magyar társadalom túlnyomó része felelős, ezért a felelősséget pedig a magyar államnak kell viselnie – mondta Feldmájer Péter a MÁV ügy kapcsán.