2009.09.22. Közélet

„A sejthasadás igénye szerint nő az igény újra definiálni:
ki a köztolvaj, az osztály – és népáruló, a demagóg, a szó-diarés
üzér s könyöklő s mind a törtető: mert hova is?
                                Illyés Gyula: Közügy (1981)

  A magyar nyelvterületen ma már egy Gyurcsány Ferenc nevével kezdődő   mondatot nem lehetséges általános megbotránkozás, szégyenérzet vagy közröhej nélkül befejezni. A közelmúltban ismét leesett a csillár. Angela Merkel, német kancellár, 2007. augusztus 22-én hatórás látogatásra érkezett Magyarországra, és ebből az alkalmából találkozott  Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, utána pedig az ellenzék vezetőjével, Orbán Viktorral. 

Gyurcsány Ferenc ezt a hivatalos alkalmat megfelelőnek ítélte arra, hogy a német       államfővel megossza „különvéleményét” a Szentkorona jelentéséről, és az állam      jelképeinek az Országházban való      elhelyezésének helyénvalóságáról:

1.  „Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a Parlament a köztársaság Parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr” 

 
Gyurcsány, fenti kijelentését követően két napra, 2007. augusztus 22-én Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője nyílt levelet (gusztustalan) intézett a miniszterelnökhöz, amelyben felvilágosítást kér a Szentkorona kiemelt szerepéről a tisztavatási, és a rendőravatási ünnepségeken. Gusztos Péter levelét a Népszava, annak teljes terjedelmében leközölte.
Gusztos Péter, először a Népszabadság 2002. január 10. számában tett panaszt a Szentkoronának a Magyar Igazolványon való megjelenítése ellen, amelyben azt kifogásolta, hogy a Szentkorona sérti az utódállamok érzékenységét. Gusztos Péter cikke nyomán egy minősíthetetlen kampány indult a Szentkorona ellen. Gyurcsány Ferenc ezt a nyilvánvalóan összhangot Szentkorona elleni kampányt most kormányszintre, illetve a nemzetközi politika szintjére emelte.
Gusztos Péter tettetett kérdésére Zrínyi Miklós fogalmazta meg a tömör választ 1663-ban: „Az mi régi szent István királyunknak koronája semmi a pallos nélkül.” Vagyis: A Szentkorona foglalja magában azokat az emberi és nemzeti értékeket, amelyek védelmében az államnak joga van honpolgárait felszólítani arra, hogy ha kell, életüket adják a haza igazi értékeiért. Ezért van a Szentkoronának kiemelkedő szerepe a tisztavatási, és a rendőravatási ünnepségeken. Erre utal Babits Mihály, “Az igazi haza” c. írásában is.

Sis hobestus - Légy becsületes
István király Intelmei 1015.

Gyurcsány Ferenc, zavaros megnyilatkozásai egyszerre több síkon értelmezhetőek. Gyurcsány kijelentése, annak szerkezetét tekintve azt tükrözi, hogy a miniszterelnök felfelé szolgalelkű és behízelgő, lefelé, pedig erőszakos és igazságtalan. A szóban forgó kijelentés, annak valóságtartalma alapján pedig azt jelenti, hogy Gyurcsány szokásához híven Angela Merkelnek is hazudik, mert elhallgatja a német kancellár előtt a magyar alkotmányának a Szentkoronára vonatkozó rendelkezéseit.

Magyarország alkotmányának XIV. fejezet 76. § 2. Pontja szerint, a Szentkorona, a Magyar Köztársaság címerének egyik megnevezett alkotóeleme.  Az alkotmány fenti paragrafusaival összhangban lévő: „Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvény”  rendelkezései is azt bizonyítják, hogy a Szentkorona a mindenkori magyar állam legitimitásának és történelmi folytonosságának jelképe, nem pedig a királyi államforma kelléke.
Az Alkotmány 77. § 2. pontja szerint: „Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.” Arról ne is beszéljünk, hogy az alkotmányos rend biztosítása éppen a miniszterelnök elsődleges felelősége. Gyurcsány, tehát nemcsak hazudott Angela Merkelnek, amikor a Szentkoronáról, mint a királyság jelképéről beszélt, hanem megsértette a saját hivatali esküjét és az alkotmány előírásait is.

A  Szentkorona, tehát az alkotmány előírásai szerint nemzeti jelképeink egyik meghatározó elemeként van jelen az Országházában, nem pedig a királyság jelképeként, amint azt Gyurcsány állítja. Gyurcsány, azonban ebben a kérdésben is hazudik: A Szentkoronának a címerben való törvényes megjelenítéséről nem „Orbán miniszterelnök úr” döntött, amint azt Gyurcsány Angela Merkelnek sugallja, hanem a jelenlegi kormány egyik koalíciós partnere, az akkor többségben lévő (történelmi) Magyar Demokrata Fórum (MDF) szavazatai döntöttek.  „Orbán miniszterelnök úr” pártja később csak arról döntött, hogy az ország címerében szereplő  Szentkoronának, már a fentiek alapján is az Országházban van a helye.

A Szentkorona, a „helyünk a nap alatt” jelképe, szűkebb értelemben pedig a „helyünk a Kárpát medencében” alanyi jogának ezer éves múltra visszatekintő bizonyítéka. A Szentkorona a magyar államiság jelképe, és a magyar állam önállóságának, és szuverenitásának alapját képezi.  A Szentkorona szorosan összefügg a magyar nemzet egységének, és a nemzet megmaradásának kérdéseivel is. A Szentkorona, a magyar nemzetnek Európa népeivel kötött örök érvényű társadalmi szerződésének záloga, és ezzel Európához tartozásunk eltörölhetetlen bizonyítéka. 

Nincs, tehát az az emberi meggyőző erő, hazugságra való rátermettség, utólagos magyarázkodás, vagy furfang, amely Gyurcsánynak, a Szentkoronáról való kijelentéseinek másodlagos céljait, tárgyi tévedéseit, zavaros logikáját, jogi pontatlanságait, fogalmi ellentmondásait, és nyelvi értelmetlenségeit ésszerűen és elfogadhatóan megmagyarázhatná.

Ennek ellenére Daróczi Dávid, kormányszóvivő, a Klubrádió Kontra című műsorában utólag arról igyekszik meggyőzni az embereket, hogy amit Gyurcsány, egy protokoll alapján, s egy előre előkészített állami látogatás alkalmából körülbelül egy perc alatt  elmondott, nem azt jelenti, amit Gyurcsány az ország hivatalos nyelvénekek értelmezése alapján elmondott, hanem azt, amit most a kormányszóvivő utólagosan elmond: „Nyilvánvalóan tudatában van a miniszterelnök, hogy mi a Szent Korona törvényi státusza, de a véleményét ezzel együtt is már többször kifejtette erről.”

A kormányszóvivő fenti kijelentése nem tartalmaz egyetlen bizonyítékot, vagy meggyőző érvet sem Gyurcsány kijelentésének igazolására. Egyszerű ráduplázásról, illetve pozitív formában megfogalmazott tagadásról van szó. (A kormányszóvivő nem mond mást, minthogy Gyurcsány igenis tudja, hogy mi a Szentkorona törvényi státusa.) Különleges azonban, hogy az alkotmány ide vonatkozó előírásaira a kormányszóvivő sem hivatkozik.

Úgy tűnik, hogy Daróczi Dávid, maga is tugta, hogy semmi kézzelfoghatót nem hozhat fel Gyurcsány védelmére, és a továbbiakban azt mondja, hogy szerinte vannak Magyarországon ennél fontosabb kérdések is, amikről vitatkozni érdemes a parlamentben, különben pedig mindenért a Fidesz a hibás. Ezzel a kibúvóval, pedig az a baj, hogy a Szentkorona kérdését maga Gyurcsány vetette fel. Senki sem kérdezte. Ha, Magyarországon vannak fontosabb dolgok, mint a Szentkorona jelentősége, és annak elhelyezése, akkor Gyurcsány miért a Szentkorona elhelyezéséről beszél a német kancellárnak, és nem például, a határon túli magyar közösségek tagjai elleni jogsértésekről, vagy a magyar gazdák súlyos helyzetéről, a magyar föld ideken kézre juttatásáról, az iskolabezárásokról, a pedagógusok tömeges elbocsátásáról, vagy az egészségügyben teremtett képtelen állapotokról világosítja fel a német kancellárt?

A kormányszóvivő utólagos mentegetőzése, a fentiek mellet önmagában is több olyan ellentmondást tartalmaz, amely a „Vak vezet világtalant”, alapján külön elemzést igényelne.

Néhány nap múlva, Gyurcsány maga is odaáll, és internetes naplójában megkísérli elmagyarázni, hogy nem azt mondta, amit mondott, hanem azt, amit most mond:

^{_{"Fel nem foghatom, hogy mitől lenne a harmadik Magyar Köztársaság jelképe a Szent Korona. A köztársasági eszmerendszer egész lényege abból a hitből, meggyőződésből származik, hogy a demokratikus államhatalomban a közhatalom forrása a nép és a népakarat. Hogy a közhatalom nem természeti vagy isteni eredetű, hanem a demokratikus népakarat által meghatározott."}}

Félve gondolhatunk csak Gyurcsány Ferenc és Gusztos Péter felháborodására, ha azok egy magyar kormányküldöttség tagjaiként ellátogatnak Izraelbe, és az izraeli köztársaság Országházában, a Knesszetben megpillantják Dávid király csillagát. 
Ne kérdezzük, hogy a Gyurcsány által említett „közhatalom természeti eredete” mire vonatkozik, vagy melyik jogelméleti iskola meghatározásait követi, illetve létezik e ilyen jogfelfogás.  Ne kérdezzük azt se, hogy Gyurcsány képes e követni a saját gondolatainak logikáját, mert, ha a „köztársasági eszmerendszer” is a „hitből” származik, a népakarat pedig a köztársasági eszmerendszer alapját képezi, akkor a „népakarat” is isteni eredetű. Ezek szerint a Szentkorona nem képezheti a köztársaság antitézisét, hanem a dolgok mélyén a Szentkorona szintén a népakaratot jelképezi. A Szentkorona jelentése valóban nem összeegyeztethetetlen a népakarat fogalmával, de Gyurcsány ennek éppen az ellenkezőjét szándékozott bizonyítani.

A „létező köztársaságok” hagyományai Magyarországon

Az elmúlt ötven év egypártrendszerének haszonélvezői ma mindenestől a liberális köztársaság hívei. Tudvalevő, hogy a köztársasági államformának semmi hagyománya nincs Magyarországon, s a köztársasági államforma az újabb kori magyar történelem legsötétebb korszakait jelenti. A magyar köztársaságok esetében, népakarat helyett inkább a külső hatalom haderejéről beszélhetünk.

 A Kun Béla nevéhez fűződő „Első Magyar Köztársaság” esetében a „népakaratot”, egy, a Szovjetunió hatalmára támaszkodó szűk csoport testesítette meg. Kun Béla ( náci népirtó) kormányának, és komiszárjainak személyi összetétele kiütköző módon ellenkezett az akkori magyar társadalom összetételének átlagától. (Vidékek, falu, város, foglalkozási, ágak szerinti képviselet teljes hiánya.) 

A „Második Magyar Köztársaságot”, a Rákosi rendszert, pedig leghűebben Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnokságról” c. mai is mindenkit mélységesen megrendítő, örök érvényű verse jellemzi.

Hegedűs András, a Második Magyar Köztársaság miniszterelnöke szerint, a „Második Magyar Köztársaság megalakulásáról, és annak mibenlétéről körülbelül kétszáz, Rákosi kommunista pártjához tartozó személy döntött. Hegedűs Andrásnak ebben a kérdésben az volt az érdeke, hogy ez a szám minél magasabb legyen. Kun Béla, és Rákosi kormányainak egyoldalú összetétele, és a Szovjetunió katonai erejétől való függő viszonya alapján népakaratról nem is beszélhetünk.

Hegedűs András szerint a Rákosi korszak kommunista pártjának tagjai 1956- után, Kádár János pártját a saját pártjuknak tekintették, beleértve magát Hegedű Andrást is, és fel sem merült bennük a gondolat, hogy ne igazoltassák át magukat Kádár kommunista pártjába. A folytonosság, tehát teljes: Lenin, Kun Béla, Rákosi, Kádár, Apró Antal, Gyurcsány. A fenti családfa jobban hasonlít a királyok családfáira, mint a demokratikus vezetők meghatározott idő közötti váltakozásaira. Az egypártrendszer kereti között működő „köztársasági” államforma demokratikus tartalmáról ne is beszéljünk.Pontosan a szovjet megszállást ki szolgáló emberiesség, emberiség ellenes háborús bűnös a nemzetközi jog alapján "a második Köztársaság".

A napjainkban olyan fennszóval hirdetett ”Harmadik Magyar Köztársaság”, a „Második Magyar Köztársaság”, apáról fiúra szálló, liberális köntösbe öltöztetett változata. Gyurcsányék számára rendszerváltás nem is volt, csak a (nagy) hatalom forrásának újbóli megítéléséről volt szó. Magához a nagyhatalomhoz való viszonyuk maradt ugyanaz. Ennyit a népakaratról, és a köztársaság eszméjének haladó hagyományairól Magyarországon.

A “Harmadik, (modern) Magyar Köztársaság” eszméje a liberalizmus terméke. A liberális gondolkodásmód a politikában semmi újat nem tartalmaz, csupán a tényleges tulajdon viszonyokat igyekszik összeegyeztetni a valósággal. A liberálisok célja, hogy az országot azok irányítsák, akik azt ténylegesen birtokolják. (A történelmi arisztokráciát, az arisztokraták legrosszabb fajtája, az új pénzes arisztokrácia váltja fel.) A liberálisokat, monarchia ellenességük a baloldali eszmék felé sodorja. Vagyoni biztonságuk iránti félelmük, pedig egy olyan erős államot diktál a számunkra, amelynek katonasága és rendőrsége megvédi újonnan szerzett vagyonukat. A liberálisok tehát az erős állam, és a tényleges demokrácia közötti kettősség kötéltáncát járják, és a saját céljaik megvalósítása érdekében az erős állam eszméjét, és a tényleges demokráciát is folyamatosan elárulják. Azt is mondhatnánk, hogy a liberálisok király nélküli királyságot, és demokrácia nélküli demokráciát akarnak. Mindent szabad amit törvény nem büntet a saját kapzsiságon érdekében.   

A „létező liberális köztársaság” eszméjét ma az Amerikai Egyesült Államok, a szabadság és a demokrácia jegyében terjeszti (tűzzel, vassal) világszerte. Az amerikai politika a magántulajdon sérthetetlenségére, és a személyi szabadságjogok eszményére épül.  A magántulajdon sérthetetlensége, azonban nem vonatkozott a helyi őshonos lakosság elleni népirtásra, és azok kifosztására. Az Amerikai Egyesült Államokban a köztársasági államforma a kapitalista viszonyok között megvalósuló rabszolgatartó társadalom keretei kötött valósult meg. Ugyanúgy, mint ahogy a kelet európai országokban, ma a szocializmust a kapitalizmus követi. (Marx a pokolban a szakállát tépi.)

A Magyar Köztársaságok történetében a „közhatalom forrását" a szovjet tankok lánctalpai jelentették. A jelenlegi, neoliberalita rendszer Szentháromsága (Atya - szabad kereskedelem, Fiú- a versenyképesség, Szentlélek- a piac láthatatlan keze)  felett pedig az Amerikai Egyesült Államok hadserege őrködik.

„A hatalom, nem az igazság teszi a törvényt”

Az ország miniszterelnöke, hivatalának meghatározása, és eskütétele alapján felelős az ország törvényes rendjének biztosításáért. Lehet-e, tehát a miniszterelnöknek magánvéleménye azokra az előírásokra vonatkozólag, amelyek tiszteletben tartásáért ő maga a felelős? Thomas Hobbes híres kifejezése: „Auctoritas, non veritas facet legem.” (A hatalom, nem az igazság teszi a törvényt), annak legalapvetőbb értelmezése szerint is azt a magától értetődő, és általánosan elfogadott tényt fejezi ki, hogy „a szabály, az szabály”, és amíg egy szabály érvényben van, annak a tiszteletben tartását a törvény biztosítja. A fentieknek semmi köze, az úgynevezett „rossz törvények” megtagadásának erkölcsi jogához, már azért sem, mert az alkotmánynak a magyar címerről szóló előírásairól, illetve a Szentkoronának Magyarország címerében való jelenlétéről az országgyűlés többségi szavazattal döntött. Az 1990. július 3. az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. Törvény, tehát a jelenlegi miniszterelnökre is kötelező. Ebből a szempontból, Gyurcsány elutasító kijelentése egyfajta hazaárulásnak is minősíthető.

Gyurcsány maga egyfajta jobboldali leninista, aki számára a politika a „barát” és az „ellenség” előre kijelölt meghatározására, és megszemélyesítésére épül. Gyurcsány egész lényét az ellenségkép, és a gyanakvás (éberség), az állandó támadás, (az osztályharc kiéleződése), a bosszú, és a minden áron való érvényesülés kényszere fűti.  Gyurcsány ténylegesen azt mondja a német kancellárnak, aki a látogatás során mindkettőjük tudomása szerint Orbán Viktorral is találkozik, hogy ha Orbán Viktor kerül hatalomra, akkor Magyarországon visszatér a királysági államforma. (Mindenért Orbán a hibás. Vagyis: A reakció keze csak arra vár, hogy az Országházba betegye a lábát.)  

Szégyenletes és megalázó volt a magyar államiság, és diplomácia számára, amint Gyurcsány Ferenc félresikeredett tekintélyt mímelő fejtartásával, komolykodó hangjával, és egy elegáns borbély mozdulataival minden előzmény, vagy összefüggés nélkül, elmondja Angela Merkel, német kancellárnak a maga különvéleményét a Szent Korona jelentéséről és annak az Országházban való elhelyezésének általa elképzelt létjogosultságáról. 
A Forbes magazin szerint, Angela Merkel ma a világ legnagyobb hatalommal rendelkező női politikusa, aki naponta hozzáértően tárgyal az Európai Unió, valamint a világ országainak vezetőivel, és legjobb tudású szakembereivel. Tudvalevő az is, hogy Angela Merkel, maga is igen magas fokú képzettséggel rendelkező személy, és tapasztalt politikus. Angela Merkel fizikából és vegytanból doktorált.  Politikai és társadalomtudományi cikkei pedig rendszeresen jelennek meg a legrangosabb társadalmi és politikai folyóiratokban.
Tudvalevő az is, hogy a németek igen módszeresek, és a kancellár külföldi látogatását sem bízzák a véletlenre, már csak azért sem, hogy a német kormányszóvivőnek ne kelljen utólag kézzel-lábbal magyarázkodnia, hogy hát Merkel asszony ezt nem így gondolta, és nem azt mondta, amit mondott, hanem azt, amit mi most mondunk, hogy mondott. Nyilvánvaló az is, hogy a németek készültek Gyurcsányból, illetve vették a fáradtságot, hogy megismerjék emberüket.  Feltételezhető, tehát, hogy amint Gyurcsány a koronáról kezdett beszélni, Angela Merkel valószínűleg tudta miről van szó, és azt is, hogy kivel van dolga.
Elképzelhetetlen, hogy Gyurcsány milyen választ várt Angela Merkeltől. Talán azt, hogy Merkel azt mondja:  „Richtig, igaza van Önnek, Herr Gyurcsány. A Szentkorona furton furt arra emlékezteti a magyarokat, hogy olyan politikát kellene folytatni, ami a magyaroknak jó. A Szentkorona, a határon túli magyarokat pedig arra emlékezteti, hogy ők is ugyanolyan magyarok, mint a „magyar magyarok, ” ez pedig sérti az utódállamok, a liberálisok, valamint a trianoni nagyhatalmak érzékenységét, mert a Szentkorona puszta jelenlétével a magyar nemzet egységére utal.  Különben is, mindenért, Orbán a hibás örökkön örökké, Ámen. Köszönöm, hogy erre felhívta a figyelmemet, mert mi ezt Németországban nem tudjuk ugyebár. Ha, ma délután találkozom Orbánnal, majd megmondom én neki, hogy Németország liblingje csak az lehet, aki micisapkaként kezeli a nemzet ezer éves államiságának jelképét.”
Angela Merkel, azonban nem szólt semmit, mert tudja, hogy a nemzeti jelvények az ország önállóságát jelképezik, s ennek alapján a magyar Szentkorona jelentésének, és annak az Országházban való elhelyezésének kérdése is – belügy.

 Zárószó

A birodalmi politika szolgálatában álló magyarországi hatalmi elit soha sem lesz képes megérteni a Szentkorona igazi jelentését, mert a szabadság zászlaja helyett, a rabság zászlóit hordozza, és adja kézről kézre egymásnak. Akik a külső birodalom nevében kormányoznak, azok számára az ország csupán a földet, és az államformát jelenti. A föld azonban nem a haza, és nem is az ország, az csupán lakhely, üzlet és gazdaság. Az államforma pedig, a legjobb esetben csak keret, a legrosszabb esetben pedig ürügy.  Babits szerint, ami a földben szent, az az emberek emlékei, nyelvünk, gondolataink, amelyeken kívül nincsen számunkra hely. A Szentkorona az igazi, és mindenkori szabad hazát, valamint a hazára való jogot jelenti. Az igazi haza zászlaját pedig főbenjáró bűn és hazaárulás egymás ellen, vagy más nemzetek ellen fordítani. Azok számára, akik az igazi haza jelentésének ezt a bensőséges parancsát  megértik, a Szentkorona – belügy.