Február 20-án tartotta az MSZP kampánynyitó rendezvényét, ahol bemutatta választási programját. Nézzük, mit kíván tenni a választók és gyermekeik oktatásáért, neveléséért!

A program valóban értékelhető része az előző évek eredményeinek felsorakoztatása. Ezek között még találunk konkrétumokat. Ezeket egy általános, bevezetőnek tekinthető programsor követi. A szocialisták oktatáspolitikai elképzeléseinek, azok megvalósításának lehetősége és részletezése, a lényeg azonban hiányzik.

Az évek során az egy tanulóra jutó kiadások mind az óvoda, mind az általános- és középiskola, valamint a felsőoktatás tekintetében némileg növekednek, ami nem jelenteti alapvetően az oktatás minőségi javulását. Számos önkormányzat, főleg a kistelepülések használták fel ennek az összegnek egy részét a forrásai szűkülésével együtt járó gazdaságilag nehéz helyzetében.

Eredményeinek három pillérét emeli ki az MSZP. Ezekkel szembesítem a Jobbik elképzeléseit.

MSZP: A szakmunkásösztöndíj-program a hiányszakmákban részt vevő szakiskolai tanulókat támogatja. Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint az ezért támogatottak köre elérheti a 13-15 ezer főt. A kezdeményezés problémája, hogy a hiányszakmák meghatározásában döntően az OM, az Oktatási Hivatal és a Regionális Fejlesztési Képzési Bizottságok vesznek részt.

Sok esetben a régiós hiányszakmák nem azonosak a helyi hiányszakmákkal, illetve megszüntetnék olyan szakmák támogatottságát, amelyek helyi szinten piacképes szakmák lehetnének. Az ösztöndíjak felhasználása nem korlátozott, így az ösztöndíjban részesülők nagy hányada szociális, kulturális identitása miatt motiválatlan, ezért elpazarolhatja az ösztöndíjat.

JOBBIK: A támogatott és nem támogatott szakmák meghatározásának útját szigorítani kell, és sokkal szorosabban szükséges a helyi érdekekhez kapcsolni. Ez szükségtelenné teszi a Regionális Fejlesztési Képzési Bizottságokat és az Oktatási Hivatalt, helyükbe a szakmai alapon működő, költséghatékonyabb tanügy-igazgatási rendszert lépteti a Jobbik. Az ösztöndíjrendszer értelmes felhasználására kell sarkallni a diákokat, ezzel teremtve meg a fiatal számára - az e célból létrehozott - államilag támogatott takarékoskodás lehetőségét is.

MSZP: A „Lépj egyet előre” program két komponensére eddig 6, 5 (2006-2007) és 10, 6 (2007-2009) milliárd forintot fordítottak. Az MSZP programja kiemeli, hogy eddig 30 ezer tanuló szerzett alapfokú, vagy szakképzettséget. A program problémája, hogy pályázati alapú, és ezért azokat támogatja, aki az előzőkben említett szervezetek által hiányszakmaként elismert szakmákat tanulnak, vagy nem rendelkeznek alapfokú végzettséggel. A kor és a végzettség típusának függvényében 2008-ban 69 000 - 85 000 forint bruttó összeget kaptak minden 150 tanóra elvégzéséért a legfeljebb alapfokú végzettséggel bírók. A szakképzettséggel rendelkezők ugyanakkor a fenti összeget egyszer, végzettségük megszerzését követően kapják.

A program nem kezelte megfelelően a munkanélküliség problémáját. 2009-ben az összes, fiatalokat is megcélzó programok ellenére a 15 és 29 év közötti munkanélküliek száma közel 83 000 fő volt. A 15-74 éves korosztályban a teljes 456 000 fő volt a munkanélküliek száma, ami 105 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.

JOBBIK: A problémát a felületet kezelgető, de a valódi okokat nem érintő programok nem oldják meg. Így jó esetben is csak enyhítésről lehet szó. A munkanélküliség és az iskolai lemorzsolódás problémája sokkal súlyosabb gond, minthogy azt egy pályáztatási rendszerre épülő, évi 5-6 milliárd forintos programmal megoldani lehetne. A kommunikációs fogásként bármikor bevethető program valódi tartalma mögé kevesen látnak. 2010-től még ez a kevés forrás is átalakul az úgynevezett ápolási díjban részesülők képzési támogatására, amire már csak 1,5 milliárd forintot tervezett a kormány, és mindössze 2250 ember támogatásával számol.

A megoldás a valódi munkahelyteremtésben: a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az építőiparban és a turizmus rejlik. Az oktatáspolitikán csak a valóban esélyteremtő, a pályaorientációt is segítő szelekciós lépcsők, a megfelelő tudást elváró felvételi vizsgák, a szigorú, a tudást számonkérő, az eredménytelen oktatást megfizettető oktatási rendszer, az intézményes, az általános képzésre alapozva építkező másodikesély-típusú iskola segíthet. A már lemorzsolódottak számára kötelező, országos programot kell kialakítani, amelyben az állam a megfelelő képzést megszerzettnek munkahelyet biztosít. Nem a hitegetést látszólag igazolni látszó, néhányezer forintra van szüksége a lemorzsolódott, munkát kereső, képzetlen emberek tömegének. Az irány tehát kettős: elérni, hogy a lemorzsolódás megszűnjön, és átmeneti időre visszaterelni a lemorzsolódókat, a képzetleneket az iskolapadba, ahonnan eljutnak a munkahelyekre.

MSZP: A Nemzeti Tehetség Program keretében a közoktatásban 50 ezer, a felsőoktatásban 20 ezer hallgató jut ösztöndíjhoz – állítja programjuk. A 2008-ban létrehozott programra a költségvetés 2010-re 404 millió forintot tervezett (a 2009-es évhez képest 50 millióval kevesebbet). Ezt kiegészíti a Munkaerőpiaci Alap képzési bevételi előirányzatának 3 százaléka (összesen 1,5 milliárd forint), és a befizetett adókból e célra elkülönített 1 százalékos felajánlások összege: 404 millió forint. Az adózóktól származó támogatással nem számolva, az állam erre a programra 2 milliárd forintot fordít. Az Arany János Tehetséggondozó Program úgyszintén pályázati alapú, aminek anyagi feltöltését a mindenkori költségvetés dönti el.

JOBBIK: A rendszer szintén pályáztatási alapú. A tehetségek felkutatása és az innováció nem 2 milliárdot ér. A nemzet felemelkedésének egyik záloga a tehetségek támogatása. A tehetségeket az óvodától kezdve keresni kell, fejlődését segíteni a magas szintű alap- és szakoktatással, ami nem engedi meg a gyermeknek, hogy tévútra lépjen. Megszerzett tudását magas követelményű középiskola elvégzése után, tudását és érettségét igazoló, egyszintű érettségivel bizonyítani. Ez a kétszintű érettségi pontmaximalizálását és tudásminimalizálásának csapdáját váltja fel a közoktatásban. A felsőoktatásban, a bolognai rendszer eltörlése mellett az innováció támogatását, a kutatások támogatásának minimum a GDP 3 százalékára emelése és a hallgatók - PHD hallgatók ösztöndíjának emelését, a kutatások állami és a piac megrendeléseinek ösztönzését tartjuk fontosnak, hogy a diák az oktatás minden szintjén felismerhesse, és lássa a távlatokat, s ezért képességeit hazáján belül, tisztes megélhetés birtokában fejthesse ki.

MSZP: A programjában eredményei között kiemeli az oktatásban foglalkoztatottak teljesítményösztönző, és az SNI-s gyermekekkel foglalkozók pótlékrendszerét. Az utóbbit pályázati alapon gondolja. A pótlékokat az iskoláknak kell megpályázniuk, és a támogatás mértékéről, valamint a kedvezményezettek köréről az oktatási és kulturális miniszter dönt. Osztályfőnöki pótlék esetén az összeg a pótlékalap 8 százaléka, gyógypedagógiai pótlék a pótlékalap 20 százaléka. A pótlékalap: 20 000 forint.

Miközben a pedagógusok terhei egyre elviselhetetlenebbek, az osztálylétszámok – elsősorban a szakoktatásban - növekednek, (ez az egyes régiók tekintetében is nagy eltéréseket mutat), egyre terjed az iskolai agresszió, a pedagógusok kiszolgáltatottsága. A tanulók magatartása és hanyatló képességei egyre nagyobb figyelmet és fegyelmezést, jobb minőségű, nehezebb nevelői és oktató munkát igényelnek. Az MSZP által kiemeltnek nevezett pótlék összege havi 1600, maximum 4000 forint az SNI-s gyerekek pedagógusai számára. A 2001. után az átlagos reálbér-növekedés 38 százalékos volt. A folyamatos hanyatlás végül 7, 8 százalékos reálbércsökkenéshez vezetett, miközben az életkezdéshez és a megélhetéshez egyre több jövedelemre, nagyobb létbiztonságra lenne szüksége a magyar társadalomnak. Súlyos hiba megfeledkezni arról, hogy a jó pedagógusok a nemzet jövőjének építői, élő és saját gyerekeket is nevelő emberek, akik biztosítékai annak, hogy iskoláink keresztény erkölcsében megingathatatlan, nemzeti öntudatában erős, gazdaságunk és becsületünk gyarapításában is erős nemzedéket neveljenek fel.

JOBBIK: Megvédjük a pedagógust az iskolai erőszaktól. A pedagógus megbecsültségének növelése hozzájárul kiszolgáltatottsága csökkentéséhez. Erre olyan pedagóguséletpálya-modell ad megoldást, amely az anyagi és létbiztonsági háttér mellett a pedagógus saját gyermekeinek számát korkedvezményes nyugdíjjal is összeköti. (Ide tartozik, hogy az általános családi adózás mellett a harmadik gyermek után támogatás helyett a családok adókedvezményt kapnak. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos jövedelmű, háromgyermekes család nem fizet adót. Erre a megélhetési nagycsaládosok munkára szorítása révén felszabaduló segélyek adnak fedezetet.) Miután a pedagógus jövedelme méltón magas lesz, több gyermeket is vállalhat, adója mégsem emelkedik, vagy nem is lesz adóköteles. Életpálya-modellünk támogatja a pályakezdést, és emeli a tanárképzés színvonalát. A pedagógusok munkakörülményeit javítja, hogy csökkennek, lehetőleg teljesen meg is szűnnek adminisztrációs terheik. A szak- és nem szakhelyettesítéseket, szakköröket a Jobbik-kormány a jelenleginél igazságosabb módon fizeti, a táboroztatásokat pedig – mivel 24 órás szolgálatot jelentenek – kiemelten díjazza. A speciális iskolákban, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok számára a jelenleginél magasabb pótlékot adunk.

MSZP: Programjában továbbra is azt állítja, hogy az alsó tagozatos gyerekek a lakóhelyükön tanulhassanak.

Ezzel szemben míg a Medgyessy-kormány uralma még 3423 iskolával kezdődött, addig a Gyurcsány-kormány már csak 2520 iskolát hagyott Bajnaira, és a helyzet azóta is romlik.

JOBBIK: Az a célunk, hogy a gyermeket megtartsuk szülőföldjén, felnevelő családjának körében, ahol a Jobbik mezőgazdasági programja révén kiválóan meg tud élni abból, hogy a saját gazdaságában dolgozik, és az ahhoz szükséges ismereteket szerez. Az egységes tanterv és az egységesen magas oktatási színvonal a lehető legkisebbre csökkenti az anyagi helyzetük révén a szülők által eddig kivételezett iskolák előnyét. Reményeink szerint fel is számolja a színvonalkülönbséget. Egyetlen egészséges agrárországnak sem lehet célja, hogy megélhetésének és gyarapodásának alapjait, a nemzet fenntartóit akár a fővárosi iskolákba való csábítással fossza meg az érvényesüléstől, és a boldog, biztonságos élet lehetőségétől.

A 2005-ös tanyakutatás alapján bizton állíthatjuk, hogy lehetőség van a tanyavilágon belül számos területen tanyasi iskolát létrehozni. A tanyakutatás olyan „teleházak” felállításában gondolkozott, amelyek kulturális, turisztikai és információs központok lehetnek. Ezekhez a funkciókhoz illeszthetjük hozzá a tanyasi iskola intézményét.

MSZP: A szekularizált (hit nélkülivé, vallásellenessé tett) oktatási rendszer mellett van. A programban felkiáltó jellel szerepel, hogy a hittanórát nem engedik be az oktatásba.

Az MSZP hozzáállásával meg kívánja akadályozni a magyar nép keresztény alapokon nyugvó nemzeti erkölcsének, kultúrájának feltámadását. Miközben az iskolai erőszak visszaszorításának pedagógiai eszközeiről beszél, lesöpri az erkölcsi nevelés lehetőségét, azt a nemzeti jellemzőt, amivel emberibb, tisztességes országot építhetünk.

JOBBIK: Bevezetjük a kötelező hit- /vagy erkölcstant, amiből választhat a tanuló. Az erkölcstan feladata a társadalmi együttélés normáinak, az ember belső, jóra ösztönző erőinek, az egészséges és tisztességes élet iránt való igénynek az elsajátíttatása. A magyar társadalomnak megvan az ezeresztendős normarendszere, amely a keresztény/keresztyén erkölcsön alapul. Számos országban, mint Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Ausztria, Hollandia kötelező a hittan.

MSZP: A gyermek iskolai munkafegyelméről tesz említést, aminek hiánya hozzájárul az agresszió fokozódásához. Elsősorban pedagógiai megoldásokat kíván az agresszió kezelésére használni, és csak a sikertelenség bebizonyosodását követően egyéb eszközöket.

Az iskolai erőszak kezelésében a jelenlegi kormányzat nem tett előrelépést. A pusztán pedagógiai módszerek nem elégségesek. Nincs átfogó kutatás a probléma feltérképezésére, mintha félnének szembesülni a valósággal. A kismintás kutatások és a nyilvánosságra kerülő esetek egyértelműen bizonyítják az iskolai erőszak erősödő jelenlétét.

JOBBIK: Minden eszközzel visszaszorítjuk az iskolai erőszakot, ennek lehetséges megoldásai az alábbiak:

• magatartásküszöbök létrehozása, és szigorú büntetés;
• a pedagógustársadalom tekintélyének erősítése kívülről és belülről egyaránt;
• iskolaszolgák alkalmazása;
• iskolai közmunkaprogramok bevezetése;
• csendőrség részvétele az iskolai erőszak megelőzésében;
• radikális osztálylétszám-csökkentés, az iskolák létszámának 500 főben való maximalizálása;
• erőszak-megelőző foglalkozások kötelező órakeretbe illesztése és osztályzása;
• az iskola otthonossá tétele, az iskolai közösségek erősítése;
• „benső formaruha” megteremtése, az iskolák ösztönzése egyenruházat viselésére;
• a túlkoros tanulók és a lemorzsolódók számára külön, munkára nevelő iskolatípus létrehozása.

MSZP: A program megtartja a jelenlegi osztály- és iskolaszerkezeteket, a kétszintű érettségit, a bolognai rendszert. Nem alakítaná át a szakképzést, komolyabb említést sem tesz a cigány, vagy/és hátrányos helyzetű gyermekek megsegítéséről.

A bolognai rendszer hibái közül a legfontosabbak:

a) az egyetemi képzés színvonalát rontja, mert az elméleti alapképzés idejét csökkenti,

b) az oktatást tömegcikké formálja azzal, hogy szinte mindenkit valamilyen felsőoktatási rendszerbe terel,

c) önálló munkára és gondolkozásra csak korlátozott mértékben képes, könnyen irányítható, önállótlan diplomás réteget (BA) hoz létre a piac kívánalmainak megfelelően, de az úgynevezett mesterfokozatú diplomások (MA) ismerete is értéktelenebb, kisebb, mint a duális rendszerű egyetemi végzettséggel rendelkezőké, mert ez az oktatási rendszer nem engedi a szélesebb körű ismeretek tantervi oktatását.

A kétszintű érettségi hibája, hogy túlzottan kompetencia alapú, a pontszerzés maximalizálására és a tudás minimalizálásra törekszik, nem ad lehetőséget a szakközépiskola és a gimnázium elkülönülésére, ezért a felsőoktatási felvételi eljárás során hiányoznak a szakmai többletpontok. Jelenleg a felvételiző diákok 5 százaléka tesz emelt szintű érettségit és 95 százaléka középszintű érettségit.

JOBBIK: A magas minőség megteremtése érdekében egyszintű, kéttípusú (szakközépiskolai és gimnáziumi) érettségit, valamint 8-10 féléves felsőoktatást vezetünk be. A szakképzésben a felesleges pénznyelő, nem hatékony szervezeteket (RFKB, TISZK) megszüntetjük, megerősítjük a kamarák szerepét és háromosztályos szakmunkásképzést vezetünk be. A cigány tanulók esetében nem erőltetjük az integrációt. Az etnikailag szegregált iskolákban magas minőségű oktatást vezetünk be, a tudás- és a különféle intelligenciamérések révén, a feltárt problématípusok alapján döntjük el, illetve döntik el szakembereink, hogy melyik gyermek milyen (normál, speciálisan segítő, szocializációs) osztályba kerüljön.

Az MSZP programja és eredményei mellőzik az emberben és a rendszerben való gondolkodást. Oktatási programjukból hiányzik a tanítási és tanulási folyamatok egymásra épülése. Ötletszerű, nevetséges összegekkel igyekeznek egy-egy oktatási és szocializációs problémára választ találni, ami ugyan a kommunikációban jól eladható, de eredményesség és szakértelem tekintetében elégtelen.

A nemzetnek az óvodai neveléstől a munka világába való bekapcsolódásig egy egységes, szigorú és következetesen egymásra épülő, nem pályázati alapon működő rendszerek összességére van szüksége.

Elemzésemben nem tértem ki az MSZP programjában megfogalmazott mindegyik általános elképzelésre, és nem soroltam fel a JOBBIK-nak a nevelés és oktatás megújítására vonatkozó valamennyi tervét

A Jobbik Oktatási és Kulturális programja a Jobbik Radikális Változás című választási programjában elolvasható, részleteivel kapcsolatban a www.kultura.jobbik.hu honlapon van lehetőség tájékozódni.

Mészáros Domonkos
A Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinetének alelnöke

(szebb.jovo.hu alapján szerk)