2013/03/18 Közélet
Lányom és általános iskolás társai a Határtalanul pályázatos kiránduláson vesznek rész "Ukrajnában". Jelenleg Ungvár belvárosával ismerkednek. Az előbb az Ung hídján fiatalok egy csoportja körbefogta a kirándulókat, és letépkedték a gyerekekről és kísérőikről a kokárdákat.
Az Ung-part a régi híddal egy korabeli képeslapon |
A támadás majdnem tömegverekedésbe fulladt, ám a magyar pedagógusok és a felnőtt kísérők lélekjelenlétének köszönhetően ez elmaradt.
Férjem is a kísérők között van, ő telefonált, és kérte, hogy értesítsem önöket. Jelzem, a kirándulás pont erre a jeles napra lett szervezve.
(Név a szerkesztőségben, képek forrása: http://bdk.blog.hu)
Más sajtóorgánumok is értesültek az esetről:
Szombaton dél körül helyi ukrán nacionalisták magyar diákokat támadtak meg Ungváron. Az incidens csaknem tömegverekedéssé fajult - tájékoztatta a sajtót a Magyar Remény Közösség helyszínen lévő tagja. A pecsiujsag.hu tudósítása szerint a gyerekek a miskolci Selyemréti Általános Iskola tanulói, és a Határtalanul program keretében látogattak Kárpátaljára. A 7-8. osztályos iskolások március 15-e alkalmából kirándultak Kárpátaljára, így mindenki kokárdát viselt. A közelben tartózkodó, megvadult ukrán nacionalisták, akik aznap a mindössze egy napig fennálló Kárpát-Ukrajna nevű bábállam megalakulásának 74. évfordulóját „méltatták”, valamennyiőjükről letépték a kokárdákat.
Varju Zoltán kollégiumi igazgató az esetről így számolt be a nagyszőlősi járási Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba blogoldalán: "A hosszú hétvégére alkalmából a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba látogattak testvér-gimnáziumunkból, a Győri és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból jótevőink, kik fennállásunk óta támogatnak bennünket. Pedagógus családokról van szó. Nemzeti ünnepünk alkalmából Kárpátalja nevezetességeit tekintettük meg.
Szombaton tizenegy óra körül Ungvárra érkeztünk. Kirándulásunkat Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzásával kezdtük. A koszorúzás megható volt, elénekeltük a Szózatot, majd folyattuk utunkat gyalogszerrel a belváros irányába. Körülbelül fél óra elteltével az ungvári görögkatolikus bazilikához érkeztünk. A csoportban 7 felnőtt és 5 kiskorú gyermek (9 évestől, 16-ig) volt. Alig hogy a bazilikához érkeztünk körülbelül egy 25 főből álló szélsőséges csoport pillanatok alatt közrefogott és bekerített minket.
Mindannyiunkon kokárda volt s volt nálunk egy koszorú is, mellyel intézményünk névadója, Sztojka Sándor püspökatya síremlékénél szerettük volna leróni kegyeletünket...
Követtek bennünket. Hirtelen nem értettük, hogy mit akarnak tőlünk. Aztán ukránul mindannyian elkezdtek ordítani, majd letépték rólunk a kokárdákat. A kerítéshez szorítottak bennünket és külön-külön, tajtékozva, gyűlölettől izzó szavakkal lehordtak minket mindenféle „fasiszta, imperialista, náci magyaroknak”, egyéb obszcén szavak kíséretében.
A csoportban egyedül én értettem csak ukránul, néhányan ezért angolul is ordítozásba kezdtek. Megpróbáltuk megvédeni a gyerekeket, lökdösődés kezdődött (mivel a higgadt szó nem ért semmit), majd az egyik anyuka magához szorította gyermekét, így próbálva megvédeni őt, mivel róla is le akarták tépni a kokárdát. Úgy találtuk legbölcsebbnek (mivel gyermekek is voltak velünk), hogy megpróbálunk a bazilikába menekülni.
Ekkor már, látva a felfokozott hangulatunkat, nem állták utunkat. A bazilika lépcsőjéről visszatekintve, a kanyarból még egy darabig figyeltek, majd eliszkoltak. Mi bementünk a bazilikába. Mindenki döbbenten meg volt dermedve. Egy 16 éves lány sírva fakadt. Döbbenetünkből felocsúdva felhívtam Tóth István beregszászi főkonzult, s bejelentést téve elpanaszoltam a történteket. Ő rögvest értesítette az ungvári magyar konzulátust, ahonnan néhány perc elteltével személyesen felkerestek bennünket, felajánlották a konzuli védelmet, mellyel nem kívántunk élni. Jóleső érzés volt az azonnali intézkedés a konzulátus részéről, melyet ez úton is köszönünk!”
(Pécsi Újság - FN 24 nyomán)
A kormány megint megdöbbent, mert ott is "békés az együttélés" (akárcsak a többi elrabolt területen)
Tanulmányi kiránduláson lévő csoportokat inzultáltak Kárpátalján, sérülés szerencsére nem történt - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság.
Megdöbbenéssel értesült a nemzetpolitikai államtitkárság, hogy Kárpátalján a Határtalanul! program keretében tanulmányi kirándulásra érkező csoportokat inzultáltak a hétvégén - mondta Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár az MTI-nek. Mint mondta, a nemzeti ünnepre odalátogató magyarokról letépték a kokárdát. Az egyik csoport gyerekekből állt, ők nagyon megijedtek, de sérülés nem történt - tette hozzá.
Nem fordult még ilyen elő Kárpátalján, hogy magyarokat megtámadjanak, évszázadok óta több nemzetiség békésen él együtt - hangsúlyozta. Répás Zsuzsanna reményének adott hangot, hogy az ungvárihoz hasonló esetek a jövőben nem fordulnak elő, és a békés egymás mellett élés, egymás tisztelete nem változik. Kérdésre válaszolva hozzátette: ezeket a programokat mindig úgy szervezik, hogy van fogadó fél, és amennyire lehet, a biztonságról gondoskodnak.
A határon túli valóságnak ugyanakkor része sajnos, hogy az ott élő magyarokat nemzetiségük miatt valamilyen sérelem éri, és elkerülhetetlen, hogy ez esetleg azokat is érintse, akik odalátogatnak. Ezek az esetek azonban nem jellemzőek, ezek kivételek, ritka alkalmak - mutatott rá. A helyettes államtitkár jelezte: a vizsgálat még nem zárult le az ügyben, a főkonzulátussal, illetve a bántalmazást elszenvedőkkel folyamatosan kapcsolatban állnak.
A délvidéki Óbecsén hétvégén meggyilkolt 17 éves magyar fiú ügyéről azt mondta: a hátteret nem ismerik, az eset "borzasztó és megrázó". Oda kell figyelni, hogy a Vajdaságban az utóbbi időben elindult erőszakhullámot mindenképpen meg kell állítani - mondta. A kérdés csak az, miért nem tesz a kormány két évtizede semmit ennek érdekében.
(MTI nyomán)
Szabad Hirek
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát