2010. május 11. Közélet

A tanú felbukkanásáról és az eskü alatt tett, Zentai bácsi melletti írásos tanúvallomásáról már hetekkel ezelőtt beszámolt egy ausztráliai zsidó lap és a Perth-i szövetségi bíróságon a kiadatás elleni fellebezési tárgyalásról tudósító ausztrál és angol nyelvű világsajtó.

Jellemző, hogy amíg az ausztrál és az új-zélandi zsidóság életét nyomon követő internetes újság - igaz, kommentár nélkül - még a fellebezési tárgyalás előtt beszámolt róla, addig a magyar adófizetők pénzét pocsékoló zsidóbérenc MTI és a magyarországi lapok, még a tárgyalás után is, mélyen elhallgatták a tanú Zentai melletti vallomását. Pedig tudtak róla: még Pocakos úr, a Népszabadság és hasonló szocionista sajtórovarok által jól ismert, külföldön élő magyar származású blogger is nyomban megemlítette az oldalán, de a magyar média ennek ellenére szokás szerint a lapulást választotta.

A tanú neve Cs. Szabó Károly, Ausztráliában élő taxis vállalkozó, a kiváló író, a halála után Kossuth-díjjal kitüntetett Cs. Szabó László testvére.

"Zentai fia újságírók előtt kijelentette, nagyon bízik a számukra pozitív döntésben, mert sikerült beszerezni egy friss tanúvallomást. A Sydney-ben élő taxi-tulajdonos Szabó Károly, ugyanabban a laktanyában szolgált 1944-ben, ahol a zsidó származású Balázs Pétert agyonverték.

Szabó, állítása szerint, őrszolgálatot teljesített a laktanya területén, amikor az egyik épületből sírást, jajgatást, kiabálást és üvöltést hallott. Ekkor telefonon megkérdezte az őrszobát, hogy mi történt. Azt a választ kapta, hogy Máder százados és Nagy főhadnagy zsidókat vernek box-kesztyűvel. A harmadik személy nevére nem emlékszik, de biztos benne, hogy az nem Zentai volt. Ezt a nevet ő sohasem hallotta. Bajtársai elmondásából viszont tudta, hogy Máder és Nagy szadizmusukról voltak híresek a laktanyában.

Ezenkívül Ernie Steiner (Zentai bácsi fia - Jack Corn) szerint a magyar hatóságok régóta tudtak apja, Charles Zentai hollétéről, mivel szülei (Zentai Károly és felesége Rose/Rózsa) 1966-ban, 1970-ben és 1979-ben egy örökösödési ügy miatt kapcsolatban (levelezésben) álltak a magyar állami közjegyzővel. A magyar hatóságok mindvégig tudták a szülők tartózkodási helyét, címét. Sőt, 1955-ben Zentai intézte édesanyja (Júlia) kivándorlását Ausztráliába. Tehát nem igaz, hogy bujkált.

Ezt különben Balázs Péter családja is meg tudja erősíteni, hiszen az ügyvéd apa, Balázs Dezső, már akkor (1955) jelezte a magyar hatóságok felé fia meggyilkolásában részt vevők egyik feltételezett tagjának tartózkodási helyét, amikor az ugyancsak budafoki illetőségű Steinerné kivándorolt a fiához, az egykori magyar kir. katonához. Mindenesetre érdekes, hogy Szabó Károly tanúvallomásának megírásával miért várt idén március 16-ig. Igaz, az nem tartalmaz döntő bizonyítékot.

Ugyanakkor Ausztráliában az a hír járja, hogy Balázs Péter nem csak a sárga csillag nem viselése miatt került a laktanyába, hanem, mert katonaszökevénynek is számított, mivel hamis papírokkal élt, és nem tett eleget a 18 évesekre vonatkozó munkaszolgálatra jelentkezésnek."

Magyarországon először a Szent Korona Rádió honlapján olvasható Csapó Endre, az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet c. hetilap főszerkesztőjének interjúja Cs. Szabó Károllyal:

"Beszélgetésem Cs. Szabó Károllyal (2010. február 06.)

Bő két órán keresztül beszélgettünk általában az akkori, 1944 őszi helyzetről Budapesten.

Kérdeztem az Aréna úti laktanyáról, amely nem volt nagy, valami motoros alakulaton kívül a fogatolt vonatosztály részlegei lakták tele, mintegy 500 fővel. Még ehhez képest is alacsony létszámú volt a tiszti állomány. Cs. Szabó még a német megszállás (1944. március 19.) előtt került ebbe a laktanyába hadapród őrmesterként. Az ő beosztását vette át később Zentai Károly azt követően, hogy hadapród őrmester lett. Cs. Szabó azután zászlósként más beosztást kapott.

Szegedről került hozzájuk Máder Béla százados, akivel egy hadgyakorlat során történt vita következtében rossz viszony alakult ki. Máder összeférhetetlen természete miatt Cs. Szabónak félnivalója volt. Szerencséjének tartja, hogy olyan beosztást kapott, amiben nem tartozott a százados hatáskörébe.

Nagy Lajos hadnagy egy bezupált (tartalékosból katonai pályára lépő), civilben tanító, katona volt, aki vakon követte, eszményképének tekintette Mádert, mindig, mindenben rendelkezésére állt.

Felvetettem a tiszti járőr kérdését. Azt válaszolta, hogy alakulatának nem voltak rendészeti feladatai, tehát ott nem volt rendszeresített a tiszti járőrszolgálat.

Kérdésemre, hogy akkori katonai gyakorlatban kikből állt egy tiszti járőr, amely közterületen igazoltathat és adott esetben letartóztathat, akár fizikai erő alkalmazásával alakulatához becipelhet bárkit, akinek nincsenek rendben az iratai. Azt válaszolta, hogy a járőr parancsnoka csak tiszt lehet (esetleg éppen szökött törzstisztet kell bevinnie), legénysége általában 4-6 legénységi állományú katona.

A két kérdés alapján válasza az volt, hogy Zentai Károly semmiképpen nem végezhetett tiszti járőri feladatot.

Egy napon, amikor a szóban forgó cselekmény megtörtént (a napra utaló dátumot nem tud mondani) aznapra vállalt napostiszti feladataként bement a laktanya területére (amelyen számos épület, istállók, kovácsműhely, irodák, legénységi laktanyák vannak), mely alkalommal az alkonyati órában jajgatást, ordítozást hallott a parancsnoki épületből.

A telefonügyeletes katonától kérdezte, mi folyik ott. Egy zsidót vernek, senki nem mehet oda - volt a válasz., Kik vannak ott? Máder százados úr, Nagy Lajos hadnagy úr és ------ szakaszvezető, boxkesztyűvel verik az embert. Határozottan emlékszik, hogy Zentai nevét az ügyeletes nem említette, a mondott névre már nem emlékszik Cs. Szabó zászlós, aki másnap a reggeli kihallgatáson jelentette az esetet a laktanyaparancsnok őrnagynak. Tudomása szerint ezt követően nem folyt ilyen tevékenység.

Szerinte mindez [Máder] százados magánszórakozása volt, az hogy a boxkesztyűt használt, arra utal, hogy szándékosan, rákészülve, felszerelkezve szadista természetét elégítette ki. Mindebben, mint mindenben, famulusa, [Nagy Lajos] hadnagy lehetett a segítőtársa. Aligha osztották volna meg elvetemült, frivol szórakozásukat bárkivel, főként nem egy sorozott katonával, [Zentaival] akit tiszti magasságukból legfeljebb parancsban adott kötelezettségre kényszerítettek volna.

A laktanya ezekben a napokban általános rendetlenség állapotában volt. Hasonlóan más laktanyákkal, a front közeledése miatt a nyugatra vonulás, áttelepítés eseményei jellemezték november első napjait. A lovak és lóvontatású szállító eszközök útra indítása több napos előkészítéssel történhetett. Cs. Szabó már nem emlékszik arra, hogy azon a napon, amikor ez az emberölés megtörtént, milyen fázisában volt az elköltözés. Egy biztos, az első csoportok már elmentek. Ennek a zűrzavara adhatott alkalmat a két szadista részére. Arra a kérdésre, hogy Zentai hadapródőrmester melyik csoporttal hagyta el a laktanyát, nem tud válaszolni. Feltételezi, hogy ilyen alakulatnál, amelyben amúgy is kis létszámú a tiszti állomány, a néhány hadapródőrmester kaphatja az első csoportok vezetését.

Cs. Szabó valószínűsíti, hogy Zentai már úton volt a zöm elvonulásával.

Amikor a törzs is útra kelt Cs. Szabót és egy másik tiszttársát [Máder] százados nem vette a távozók névsorába, azt mondta nekik, itt hagyok egy géppuskát, védjék meg a laktanya tábort. Majd ha visszatérnek, koszorút helyeznek a sírjukra.

Már eltávoztak, amikor az ugyancsak Budapesten maradt laktanyaparancsnokot bevádolta [Máder] százados, mint háború ellenes hazaárulót, akit ennek alapján letartóztattak a nyilasok, bevitték a Margit körútra, majd onnét gyalogmenetben indították Sopronkőhidára. Halálos ítéletet mértek rá, de nem került már végrehajtásra. 1945-ben a megalázott laktanyaparancsnok feljelentésére keresték és találták meg Mádert Németországban, az amerikaiak kiadták, a népbíróság elé került.

Ez a per egyik része. A másik 1948-ban folyt Nagy Lajos ellen. Máder Nagy Lajost nevezte meg a gyilkosság elkövetésével. Minderről csak újsághír információja van, a volt katonabajtársakkal már nem találkozott.

Arról, hogy Zentait vádolták volna, nem hallott.

Cs. Szabó Károly (egyébként jogi doktor, de itt taxivállalkozóként élt, 1942-ben vonult be 24 évesen, egyetemi évei után, Cs. Szabó László író öccse) készségesen adott eskü alatti nyilatkozatot a fentiekről."

A Magyar Távirati Iroda és a hazai szocionista média Zentai-ügyben történő folyamatos csúsztatásait és hazudozásait jól jellemzi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium legutóbbi nyilatkozata is:

" A magyar-ausztrál kiadatási szerződés 5. cikkének 2. pontja alapján egyértelmű, hogy a kiadatási kérelem előterjesztésének büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye, ha a kiadni kért személyt gyanúsítják, vagy vádolják bűncselekmény elkövetésével. Ebből következik, hogy a vádemelés megtörténte nem feltétele a kiadatási kérelem előterjesztésének" - tudatta a minisztérium.

Ez csak az egyik alpontja (2/a) a kiadatási szerződésnek, mely szó szerint a következő:

2. A kiadatási kérelemhez mellékelni kell:

a) ha a kiadni kért személyt gyanúsítják vagy vádolják bűncselekmény elkövetésével: az ellene kibocsátott elfogatóparancsot vagy annak másolatát, a kiadatási kérelem alapjául szolgáló minden egyes bűncselekmény történeti tényállásának leírását, továbbá minden egyes bűncselekménnyel kapcsolatosan a kiadni kért személy terhére rótt valamennyi tevékenység vagy mulasztás leírását.

Viszont ugyanennek az 5. Cikk, 2. pontnak egy másik alpontja (2/e) kimondja:

( 2. A kiadatási kérelemhez mellékelni kell: )

e) minden esetben a bűncselekmény törvényi tényállását tartalmazó törvényszöveget, ennek hiányában nyilatkozatot az adott bűncselekmény esetében alkalmazandó törvényi rendelkezésekről, ideértve az esetleges eljárásjogi akadályokra vonatkozó rendelkezéseket és minden esetben nyilatkozatot a bűncselekmény miatt kiszabható büntetésről."

Vajon a kiszabható büntetésről is tájékoztatták az ausztrál hatóságokat? Ha igen, akkor arról a magyar közvéleményt (eddig) miért nem tájékoztatta az illetékes minisztérium?

Még van a cionnácik pénzügyi támadása országunk ellen a holokauszt kárpótlás kapcsán. Amivel az új nemzedéket kivánják ki fosztani Izrael állam költségvetésének javára.
Bizzunk, Isten megvéd a gonosztól....
(Jack Corn, Szent Korona Rádió alapján szerk.)