2011. május 13. Közélet

Németh Zsolt külügyi államtitkár mondta tegnap: „Olyan sok hasonlóság van közöttünk, izraeliek, zsidók és magyarok között, hogy nem is tudjuk megszámolni.” Hajnal óta azzal töltöttük az időt, hogy megpróbáltuk megszámolni a sok-sok hasonlóságot. A mai napi zsidó lelet eddigi kutakodásunk szerény eredményét tárja a kedves Olvasó elé.

Tegnap nemcsak a Marriott Hotelben volt zsidó rendezvény, hanem a Síp utcában is. A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) választotta meg régi-új vezetőit, s ezen a „közgyűlésen” fényképek, videofelvételek is készültek. Megannyi segédeszköz a zsidó-magyar hasonlóság kutatásához.
Először is itt van a legfrissebb fénykép Zoltai-Zucker zsidóführerről. Vizsgáljuk meg ezt a szép keleti arcot. A bőr patinás színét, az orr finom ívét, a csillogó szemeket. Festő ecsetjére való! Ugye mennyi a hasonlóság Zoltai-Zucker és Németh Zsolt között? Alig bírjuk megszámolni...

Aztán nézzük meg a hvg.hu honlap által készített filmecskét a tegnapi zsidó „ közgyűlésről”. A küldöttek felállva éneklik az izraeli himnuszt. Ahogy mi szoktuk énekelni a magunk himnuszát. A zsidó küldöttek nem énekeltek magyar himnuszt, holott Zoltai-Zucker szerint ők „államalkotó tényezők”. Mi sem szoktuk énekelni az izraeli himnuszt, de mi nem is tekintjük magunkat Izrael „államalkotó tényezőjének”. Vagy talán mégis, s már csak kisebbség vagyunk Nagy-Izraelben...

S végül a tegnapi zsidó közgyűlés lefolyása is fölmutatott némi zsidó-magyar hasonlóságot. Az elnöki pulpitusra föltápászkodó Egri Oszkár nevű zsidó ezekkel a szavakkal fordult fajtársaihoz:

„A BZSH a budapesti vallásos zsidóság legmagasabb fóruma, ezért kérem, tartózkodjanak a szubjektív és negatív megnyilvánulásoktól.”

Aki volt már bármilyen szervezet közgyűlésén, tudja, hogy egy ilyen eseménynek vannak bizonyos „kellékei”: napirendi pontok összeállítása és a küldöttek általi elfogadása, levezető elnök(ök) megválasztása, beszámolók és hozzászólások, vezetőség megválasztása stb. A Síp utcában másfajta szokás dívik: nincs napirend, nem választanak levezető elnököt, nincs beszámoló, nincs hozzászólás. A levezető elnöknek senki által meg nem választott Egri Oszkár becsüccsent az elnöki székbe, kiadta az ukázt, hogy mindenkinek kuss, majd a küldöttek töltögetni kezdték az űrlapot, hogy megválasszák a régi-új vezetőket.

Ez is emlékeztet valamire. A kormány sorozatos nemzeti konzultációira. A polgár megkapja a kérdőívet, közlik vele, hogy most konzultálhat, töltögetheti az „ odafönn” gyártott űrlapot, de nem kérdezhet. Amikor konzultációról beszélünk, normális esetben egyenrangú felek cserélnek eszmét. A nemzeti konzultációban ilyesmi nem létezik. Mintha a Síp utca gyakorlatát másolták volna le.

Nem tévedett tehát nagyot Németh Zsolt: tényleg van köztük némi hasonlóság….