Negyedévente átlagosan kilencszázmillió eurót törleszt a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak a jövő év végéig, míg 2014 első részében már „csak” háromszázmillió eurós visszafizetési kötelezettség terheli Magyarországot.

Az Európai Uniónak még 2016-ban is fizethetünk a 2008–2009-ben hazánknak nyújtott IMF–EU-hitelkeret miatt - erre Orbánék most újabb kölcsön felvételén fáradoznak.

Magyarországnak a 2008–2009-ben lehívott és felvett IMF–EU-hitelből az idén mintegy 3,3 milliárd eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak. Ebből az első negyedévi – mintegy hatszázmillió eurós – törlesztés már februárban megtörtént, e hónap végéig további 906 millió euró, a harmadik negyedévben ugyanennyi, a negyedik negyedévben pedig további 913 millió euró fizetése válik esedékessé. Az Államadósság-kezelő Központ tájékoztatása szerint jövőre negyedévente átlagosan 913 millió euró értékű törlesztőrészlet terheli meg a költségvetést, vagyis összesen 3,6 milliárd euró. Magyarország devizafinanszírozási igénye, azaz, hogy megújítsuk az államadósságunkat, ötmilliárd euró körül lesz az idei évre – és minimum hasonló nagyságrendű összeget kell jövőre is előteremteni a piacról. Ugyanakkor 2014 első részében már „csak” háromszázmillió eurós visszafizetési kötelezettség terheli Magyarországot a Nemzetközi Valutaalap felé, illetve egy kétszer hétmillió eurós tétel. Ha tehát a száraz tényeket nézzük, akkor megállapítható: az IMF-es adósságnak a terhe az Orbán-kormányra hárul – tulajdonképpen három és fél év alatt kell visszafizetni a teljes valutaalapos kölcsönt.

Eközben az uniónak is tartozunk. Már a múlt évben is fizettünk kétmilliárd eurót, de 2014-ben további kétmilliárd eurós tétel törlesztése vár ránk. A szóban forgó nemzetközi kölcsön lejárata 2016, akkor másfél milliárd eurós törlesztéssel zárja le Magyarország ezt a hitelterminust.

A 2008–2009-es „bő” 19 milliárd eurós IMF–EU-hitelkeretből mintegy 14,3 milliárd eurót hívott le az MSZP-kormány, 12,7 milliárdot az adósságkezelő, 1,5 milliárdot a jegybank. Az állam által lehívott hitelkeretnek az volt a célja, hogy a bankrendszert „megtámogassa”, illetve emelje a jegybanki tartalék alacsony szintjét. A 14,3 milliárd eurós összes hitellehívásból a pénzügyi rendszer támogatására 2009 nyaráig 1,8 milliárd eurót fordított az állam, később pedig a lehívott, de fel nem használt hitelkeretből (a Magyar Nemzeti Bank betétje) vásárolta meg a Mol-csomagot (1,9 milliárd euró). A lehívott, de fel nem használt hitelrész mintegy 1,5 milliárd eurót tehet ki. (Magyar Hírlap nyomán)

Szabad Hirek