Nem akárkit kaptak el a debreceniek csütörtök este: egy helyi politikus akadt fenn a csapdán, nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettének elkövetése közben! A fogdát egy piti tolvajjal oszthatta meg egy éjszakán át, aki vele egy időben egy másik csalikerékpárt vélt könnyű prédának.

A lebukott személy S. András nyírmihálydi lakos, a település roma önkormányzati képviselője. Ha valakinek Nyírmihálydi neve ismerős valahonnan, nem téved: itt volt az a botrány néhány éve, amikor hepatitisjárvány tört ki, mert a helyi lakosság bizonyos része ott végezte a nagydolgát, ahol épp eszébe jutott.

A továbbiakban következzék a debreceni csapat élménybeszámolója:

Két kerékpárt helyeztünk ki szerda éjjel Debrecen belvárosában. Mindkettőt lelakatolva hagytuk a közterületen. Aznap éjjel magányosan töltötték az óráikat, hiszen a debreceni tolvajok nem mutattak érdeklődét irántuk. A rákövetkező éjjel azonban mindkét kerékpárunknak búcsút inthettünk, bár a tolvajok legnagyobb bánatára csak kis időre.

A nagy értékű elektromos bringánknak éjjel egy körül kelt lába. Sajnos nyomot ezúttal csak keveset kaptunk, így a nyomozást másnapra halasztottuk. A várakozás unalmas óráit viszont feldobta egy másik gonosztevő. Hajnalban ismét arra ébredtünk, hogy csipog a riasztás. De most nem az elektromos, hanem a másik bringa adott jelet. Azt is ellopták. Ennek viszont még hajnalban nyomába is indultunk.

Először egy park közepén álló egykori szövödei épületre gyanakodtunk, hiszen az már évek óta üresen áll, és drogosok, hajléktalanok, csavargók találkahelye, de a rádiós jeladó pontosítása alapján máshol leltük meg a bringánkat. A pofátlan tolvaj levágta a lakatunkat, és a kerékpárunkat saját lakatjával egy közeli tízemeletes ház bejáratához rögzítette. Kihívtuk a rendőrséget, és vártunk. A rendőrök hamar jöttek, de sajnos a kék ruha látványához szokott tolvajaink a park másik végéből kiszúrták őket. A rendőrök elmentek, mi pedig várakozóba tettük magunkat egy közeli padon, figyeltük mikor jön érte a bringánkért az „új tulaj”.

Tolvajunk legalább annyira értelmes volt, mint egy babakék fürdetőkád. Egyszer csak odajött hozzánk tüzet kérni. A kezében egy öngyújtóval… Majd mellékesen megkérdezte, mit akartak a rendőrök. Nem túl sokat árulkodtunk. Rögtön tudtuk, hogy ő az, de még nem ugorhattunk rá, meg kellett várnunk, míg kinyitja a lakatot.

A helyszínt ekkor elhagytuk, de egy óra elteltével már jöhettünk is vissza. A biciklink megmozdult. Kocsiba pattanva indultunk utána. Néhány utcával odébb a fent említett bérháztól meg is találtuk, nyergében pedig a gyújtóvirtuózt, ezt a két lábon járó becsületkasszát. Kamerát előkapva megszólítottuk - ekkor készült a korábban közzétett kép - de erre már megmozdult a fejében az a fél pontnyi IQ, hogy valami tré van, megfordult és gyorsan eltekert a másik irányba. A park széléig kocsival, onnan gyalog követtük. A kerékpárt ugyanoda vitte, ahol korábban is lelakatolta, de most csak hanyag eleganciával a virágágyásnak támasztotta, és beszaladt az épületbe. Mivel több lépcsőház is össze volt kötve, így nyomát vesztettük. De a kameraképen jól mutat a bringánk nyergében, és Facebookon hamar fel is ismerték. D. Tóth Balázs a neve, s természetesen a rendőrség előtt sem ismeretlen.

A kiérkező járőrök sem jártak sikerrel, a tömbházban nem ismerték fel a jómadarat. Viszont ha már ott voltak, nem jöttek hiába, hiszen ebben a percben befutott a jelzés, hogy az elektromos kerékpárunkat is ismét mozgatják. Ám hiába siettünk át a közeli helyszínre, a bicikli mozgásba lendült, és igen gyorsan. Nyilvánvalóan nem saját hajtása szolgáltatta a huszonpár kilós bringának a 45-50 km-es sebességet. A járőrautóba pattanva eredtünk nyomába. Mindig előttünk haladt, de nem tudtuk hová tart. A rendőrautóhoz újabb és újabb járművek csatlakoztak, végül már hét kocsival folyt az üldözés. A járókelők az évszázad bűnténye utáni kutatásnak gondolhatták a szirénázva-villogva száguldó felvonulást, pedig csak egy ócska tolvajt üldöztünk. Az egyik Debrecenből kivezető főúton a rendőrök tucatnyi autót állítottak meg, hogy megleljék a biciklit, de mindhiába. A GPS jel átfutási ideje épp elég volt arra, hogy ne tudjuk beazonosítani, melyik előttünk haladó autó a tolvajunké. Így hát elébe mentünk a dolgoknak. A hajdúsági rendőrök településről településre követték a jelet, míg az megállt Nyíradony határában, egy benzinkútnál. Azonnal ugrasztották a nyírségi kollégákat, akik sepec alatt ott termettek, és egy kombi Passatból egy ötvenes, pocakos férfit rángattak ki, és nyomták a földre. Mint később kiderült, Sebők Andrást, Nyírmihálydi önkormányzati képviselőjét fektették meg. A kocsi hátuljában ott figyelt az elektromos kerékpár.

Sebők rögtön tagadta a lopást, és azt állította, vásárolta a bringát. Ehhez tegyük hozzá, hogy reggel 8:50 körül indult el kocsijával Debrecenből, az Ibolya utcából. Vagyis kb. reggel 7-7:30 körül indulhatott el Nyírmihálydiból. Vajon hogy jutott eszébe ilyen korán reggel, hogy elugrik megvenni egy elektromos bringát, amit alig pár órával korábban loptak el? Csak úgy, ha a tolvaj azonnal jelezte neki, hogy szajré van, vagyis Sebők úr rendszeresen foglalkozott lopott holmik elrejtésével, továbbértékesítésével… Ezúton gratulálunk neki szavazói nevében is! Hogy ki lakik az Ibolya utcában, az még kiderítésre vár, de biztosan nem lesz nehéz. Ez már a rendőrség dolga.

Egy éjszaka alatt kettőből kettő. És ebből nem kis részt köszönhetünk a helyi és a megyei rendőröknek. Hálás köszönet!

(Forrás: facebook.com/tolvajkergetok)

Szabad Hirek