Semmi sem az, aminek látszik. De ha valamiről nem tudsz, az nem jelenti azt, hogy az nincs, nem is létezik. Jobb, ha utánanézel. S tanulsz életed végéig.

Az ügynökkérdéskörről folytatott országgyűlési vitanapon Németh Zsolt külügyi államtitkár (Fidesz) büszkén hivatkozott apjára mint áldozatra, s a méltatáshoz csatlakozott Ertsey Katalin (LMP) is, aki a szocializmus éveiben Németh Géza lakására járt "beszélgetni". Novák Előd Jobbik-alelnök ezekre reagálva hiába hívta fel a figyelmet rá, hogy az egykori lelkész valójában besúgó volt. A parlamenti jegyzőkönyvszerint Kontrát Károly belügyi államtitkár megalapozatlannak és tisztességtelennek nevezte Novák hozzászólását, Révész Máriusz (Fidesz) méltatlannak, Varga László(KDNP) "visszautasította", és még több kormánypárti bekiabálás is volt a jobbikos politikusra vonatkozóan (pl.: "Becstelen!", "Szégyellje magát!"), de szokás szerint egyikük sem érdemben reagált. Nem is lehet cáfolni, csak tagadni.

Az Erdélyi Gyülekezet elnöksége szerint a Jobbiknak a gyülekezet alapító lelkésze, "Németh Géza elleni támadása mögött félreismerhetetlen a pártpolitikai elvakultság, és leügynöközése tipikus példája a bűnös és az áldozat felcserélésének". A közlemény Németh Gézát a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás "legkarakteresebb" református lelkész személyiségének nevezi. (MTI)

A vitanapon mellesleg Kontrát Károly a neki megírt szöveget sem tudta hibátlanul felolvasni; Demeter Ervin volt fideszes titokminiszter, a nyilvánosság egyik legnagyobb ellensége történészek, kutatók szűk körű összeesküvését emlegette; gyermekarcú, kétharmados Révész Máriusz nyeretlen kétévesként csodálkozott rá a témára, és az erdélyi gyülekezetet hívta segítségül, ahonnan a zsidók által megvett, Lomnici Zoltán révén most egy szabadkőműves páholy felé tartó, ájtatos egységbontó, Tőkés Lászlójelentkezett is, mondván, kiállnak Németh Gézáért, mert ők azt is tudják, hogy Erdélyben sohasem volt antiszemitizmus. A családi életét példásan felrúgó református püspök sajnos ma már mindent hajlandó igazolni, ha megfizetik.

Az alábbiakban részleteket közlünk egy készülő tanulmányból, mely Németh Géza és az 1990 előtti BM. III. Állambiztonsági Főcsoportfőnökség kapcsolatát dolgozza fel.

"Társadalmi kapcsolatnak nevezzük azt a szocializmushoz hű személyt, aki felkérésre vagy önként folyamatosan segíti, tájékoztatja az állambiztonsági szerveket."(Állambiztonsági értelmező kéziszótár)

A modern 2003. évi III. törvény 1.§ (2) 6. szerint:

"Operatív kapcsolat: az a személy, akit az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek 'társadalmi kapcsolatként' vagy 'alkalmi kapcsolatként' tartottak nyilván."

A társadalmi kapcsolat, a hivatali kapcsolat és az alkalmi kapcsolat nem számított állambiztonsági hálózati személynek (ügynök, titkos megbízott, titkos munkatárs).

A társadalmi kapcsolatról nem készült állambiztonsági nyilvántartó, ún. 6-os karton, nem kértek tőle beszervezési nyilatkozatot, jelentéseit többnyire szóban adta. Személyüket - az esetek többségében - az állambiztonsági szerv belső feljegyzései leplezik le. Így történt ez Németh Géza (1933. június 1. Székesfehérvár - 1995. február 23. Budapest) esetében is. 

A Pest megyei Rendőr-főkapitányság III/III alosztályának helyettes vezetője, dr. Budai János rendőr őrnagy 1966. május 18-án egy ügynöki jelentés bal felső sarkába saját kézzel a következőt írja:

„N”G” társ. kap. tájékoztatása megegyezik az ügynök jelentésével.”

Németh Géza társadalmi kapcsolat: állambiztonsági feljegyzés az irat bal felső sarkában

A jelentést aláírja a III/III alosztály vezetője, Bíró Sándor r. alezredes is. (A jelentésben „Tóth Péter” fedőnevű ügynök arról számol be, miért volt Érden, Németh Géza református lelkésznél Borbély Béla vencsellői református lelkész vendégségben. A jelentést Rotter József százados vette.)

Németh Géza állambiztonsági társadalmi kapcsolat félreérthetetlen szerepére utal egy 1966. július 15-i jelentés is. „Tóth Péter” fn. ügynök a következőket jelenti:

„Meglátogattam Németh Géza érdi ref. lelkészt, amikor hivatalos dolgainkról beszélgettünk. Egyszer csak kinézve az ablakon, elsápadva mondja: 'Nagy baj van! Jön a Pest megyei rendőrkapitányság főnöke. Mit kellene csinálni?' Mire én: 'Bemutatkozom neki, legalább megismerem.' Azóta is találkoztam Németh Gézával, mikor bizalmasan megkérdezte: 'Nem tudtad Te, hogy jön az alezredes?! Nem mondta Udvardi tanácsos úr?' Mire megnyugtattam, hogy nem. Arra kért, hogy ne mondjam a dolgot senkinek, hogy őt felkeresték, mert ez lelkésztársai körében nem jó hatással lenne.”

Az állambiztonság - mint annyi más esetben - figyelte és ellenőrizte társadalmi kapcsolatát. Oka volt rá. Kötelezően, mert a lelkész az ötvenes években részt vett a forradalom egyházon belüli előkészítésében, eseményeiben, amiért később egy évre internálták. Ezt követően Mór, Ócsa és Érd lelkészeként a nonkonformista ellenállás, igehirdetés jegyében hívja fel magára a figyelmet. Érden egy engedély nélküli, félig kész templomot megáldat Ralph Dávid Abernathy amerikai baptista pappal, ezért 1971-ben állásából felfüggesztik. 1989-ig, rehabilitálásáig műkereskedésből él, református közösségi mozgalmat szervez, nevéhez fűződik 1990-ben az Erdélyi Gyülekezet és a Reménység Szigete Kulturális és Karitatív Központ létrehozása, működtetése, szenvedélyesen fellépett a szektásodó egyház vadhajtásai ellen.

1963. december 5-én jelenti „Tóth Péter” fn. ügynök az Észak-pesti egyházmegye lelkészeinek két hetes mátraházi továbbképzéséről:

„Higgadt, mértéktartóak voltak az előadások. Egyetlen kivétel volt: Németh Géza érdi lelkész a maga ismert robbanékony egyéniségével…ilyeneket mondott hozzászólásában: 'Ki a gettóból atyák! Nem lehetünk defenzívában, hanem offenzívában szolgálatunkban!' Előadásában felülről kezelt mindent: Népfront munkát, a prágai béke konferencia szolgálatát, más felekezeteket, s egyházunkat képviselő elöljáróink mellett mások kiküldetését is óhajtja.”

A jelentésben az elhangzottak között ez is szerepel:

„Németh Géza: - Aktív zsidó missziót kell végeznünk, ezt én kérhetem, akinek az egyik szülője zsidó!”

1964. január 13-án jelenti „Tóth Péter” ügynök a Pest megyei Rendőr-főkapitányság III/III-1 alosztályának:

„Németh Géza érdi református lelkésszel történt beszélgetésből ismét kiderült, hogy egyénisége roppant feszültséget támaszt maga körül mindenütt. Egyházi elöljáróival kapcsolatban ilyen módon beszélt: 'Megmondtam Prantner elnök úrnak (Állami Egyházügyi Hivatal - a szerk.), hogy Békefi püspök nem alkalmas a szolgálatra.' Nyári Pál budapesti dékánról kijelentette, hogy képzetlen hülye! Dr. Bartha püspök kerületi felszólalását nullának, érthetetlen baromságnak ítélte. Oly hihetetlen nyegleséggel beszél mindenkiről, hogy az elképesztő.”

1964. november 24-én jelenti „Tóth Péter” Németh Gézáról:

„… egészen belesimult a lelkész kar közösségébe, csupán a természetéből adódó extravagáns, modernkedő hang a szokatlan a kollégáinknak.”

1965. március 24-én a Pest megyei III/III-1 alosztályának jelentése rögzíti az állambiztonsági szerv intézkedését Németh Gézával kapcsolatban:

„Felesége útlevél kérelmének elbírálásához Németh Géza segítségünket kérte. Aszemélyes kapcsolattartásunk lehetővé teszi, hogy felesége kiutazásának körülményeit vele személyesen tisztázzuk.” Széll István r. százados.

1966. november 8-án jelenti „Tóth Péter” fn. ügynök:

„A felszólalások mértéktartók voltak. Csupán Németh Géza mondta el hozzászólásait a maga furcsa exponálásában, például, maga az Isten is ateista, nem politikai, hanem egyházi vonatkozásban.”

Néha meglepő fordulattal sietett a rendszer segítségére, kiegyensúlyozandó „illegális” tevékenységét. 1960 decemberében levélben biztosította Udvardy megyei egyházügyi főelőadót, hogy ő igyekszik a szocialista mezőgazdaság megszervezésében az állami szervek segítségére lenni, igehirdetésein népszerűsíti majd a szövetkezeti gondolatot. Mi több, látogatásra is meghívja Udvardyt saját házába… (Zábori László: Egyházpolitika Pest megyében, 1950-1989) 

Az ÁBTL 3.1.2. M-41555 dossziéban találhatók „Szatmári Béla”, „Endrei” fedőnevű titkos megbízott jelentései. 1984. augusztus 29-én jelenti Németh Gézáról a BM III/III-2-a alosztályának, amely az ifjúságvédelmi elhárítással foglalkozott a felsőfokú tanintézményekben:

„A megtorlás időszakában Géza bácsinak a haja szála sem görbült, bár internálták rövidebb időre. Minden esetre Érden kapott állást. Mindenki megjegyzi, bizonyos, hogy nem ellenszolgáltatás nélkül. Mint ahogy abban is Géza bácsi besúgó voltát látják megerősítve, hogy az egyházból való elbocsátása után a 70-es évek elején Pesten kapott lakást, egyházit. Ezután létrehozta lakásán a Németh Géza féle előadássorozatot, ahol buzgó térítés is folyik. Géza bácsi nem hagy ki egy lehetőséget sem hogy térítsen. Olyan esetről is tudnak, hogy egy teológus hallgatóra rázárta az ajtót, addig el nem engedve, amíg meg nem tért. 'Hívei' mindig jöttek a teológus hallgatók közül, bár általában előbb-utóbb ezek az emberek elmaradtak, mondván:'kinőtték Géza bácsi hülyeségeit.' A róla terjesztett legendák sorába tartozik, hogy Géza bácsi evangelizálni szokott járni nyaranta úttörőtáborokba. Ezért a tevékenységéért szintén soha nem vonták felelősségre, ezzel is besúgó voltát bizonyítják. Arról is tudnak, hogy Erdélyben igazolást szerzett arról, hány embert térített meg. Ezt elküldte Amerikába, amiért fizettek neki.

Egyedül Zsolt fiáról tartják azt, hogy valamiféle hatással van az apjára, rá hallgat, csak őt fogadja el szellemi vitapartnerül. Ezen a nyáron Németh Géza Zsolt fiával Nyugat-európai körúton járt. Nyugati útjukon kb. 100 ezer forint értékű képzőművészeti albumot és vallásos tárgyú könyveket, lexikonokat kaptak ajándékba. Pontosabban: kéregették össze, mindenütt eljátszva a 'szegény magyart.”

„Szatmári Béla”, „Endrei” tmb. jelenti 1984. november 26-án Tóth Sándor rendőr századosnak a III/III-2-a alosztály részére:

„A Németh Géza (továbbiakban: Géza) ügyeit felderítő kis csoport befejezte az utánjárást Géza viselt dolgainak. Ennek lényege az alábbiakban van összefoglalva.

Ez a kis csoport avval a szándékkal járt Németh Géza nyomában, hogy végére járjon a széltében-hosszában terjengő legendáknak, hogy kiderítse, mi az igazság a sok híresztelés körül. Mindezt azért, hogy a kiderített dolgokat Géza Zsolt nevű fiának tudomására hozzák, hogy felnyissák szemét: nem annyira 'szent ember' apja, amennyire azt hiszi. Ennek alapja az a nyári beszélgetés Németh Zsolttal, ahol kijelentette, sok dolog terjeng az apjáról, de ő ezeket nem nagyon ismeri, mert neki valahogy nem mondják a szemébe az emberek.

O.G. volt az, aki a beszélgetések során többször kihangsúlyozta, fél Gézától, hogy tönkreteheti őt, kirúgathatja az egyetemről, ezért amit elmond, az még véletlenül sem juthat vissza Gézához.

Géza elterjesztette magáról, hogy remek kapcsolatai vannak a BM-ben és a politikai felső vezetésben. Aczél György személyes jó barátja, már többször járt a lakásán. Szintén baráti viszony fűzi ahhoz a rendőrtiszthez, aki a BM-ben az egyházi ügyek főnöke. Tönkre tud tenni embereket ismeretségei révén, de ha arról van szó, hát arra is képes, hogy valakinek csökkentse börtönbüntetése mértékét.

Az ehhez hasonló hírek hatására vált O. megfélemlített emberré.

Érdekes beszélgetés volt még Peterdi Béla, volt érdi pappal, aki Géza utóda lett. Peterdi az az ember, aki sokat (majdnem mindent) tud, de nem beszél! Mondván: elég büdös volt a szar, nem kell újra felkavarni, csak az állam nyerne vele, senki más. Azt állítja, hogy birtokában voltak a konkrét bizonyítékok, hogy Géza sikkasztott az érdi egyházi kasszából, de ő ezt nem szolgáltatta ki senkinek, mert ez csak az államnak lett volna jó, rossz fényt vetett volna az egyházra és nem akarta tönkretenni Gézát, akinek három kis gyermeke volt. Megemlítette még, hogy annak idején azért rúgták ki Gézát az egyházból, mert hogy plénum előtt minősíthetetlen hangon szidta Bartha püspököt. Az csak a maga által keltett legenda, hogy a Martin Luther King templom áldozata lenne.

Ennyit sikerült megtudnunk Gézáról. Fiának nem tudtuk eddig tudomására hozni, mert nem jelent meg a megbeszélt találkozón.”

1987-ben „Árgusok” aláírással egyházi körökben körlevelet terjesztettek, felhívva a figyelmet a besúgó Németh Gézára.

Az 1988. március 17-én kelt állambiztonsági napi operatív információs jelentés szerint :

„…a református lelkész a személyét ért azon támadásokra reagálva, hogy miért működik együtt a Belügyminisztériummal a romániai menekültek ügyében, kifejtette, hogy 'a tartózkodási engedélyt, a munkavállalási engedélyt nem az ellenzék adja ki, nem a Beszélőtől kapják meg, hanem a KEO-tól '(BM. Külföldieket Ellenőrző Osztály - a szerk.), ezért ha segíteni akar az ideérkezőkön, akkor azokkal kell jó viszonyban lennie, akik ezekben a kérdésekben érdemben intézkedni tudnak.”

Majd így folytatódik a jelentés:

„A Bethlen Alapítvány jogi képviselőjének állítása szerint Németh Géza elsikkasztja a Nyugatról érkező, segélyezésre szánt pénzek egy részét.”

„Az információ forrása megbízható, tartalma részben ellenőrzött.”

A jelentést jóváhagyta: Harangozó Szilveszter r. altábornagy, miniszterhelyettes.

Az 1988. december 28-i állambiztonsági napi operatív információs jelentés, Pallagi Ferenc r. vezérőrnagy aláírásával egyebek között azt tartalmazza, hogy Németh Géza a budapesti amerikai nagykövettől, Mark Palmertől kért és kapott segítséget:

„Ezer amerikai üzletember a nagykövet közbenjárására hajlandó segíteni az erdélyi menekültek helyzetén, a kapcsolatfelvételt Németh Gézán keresztül tervezik létrehozni. Németh Géza kiállítást akar szervezni Washingtonban 'Zsidó és keresztény bibliaképek a magyar képzőművészetben' címmel, tervét a nagykövet támogatja.”

„Az információ megbízható, ellenőrzött.”

A rendszerváltáskor rehabilitálták, a szekták elleni harc céljára egy szervezetet is alapítottak. A szektakampány kiszélesedésekor az egyik célba vett gyülekezet vezetője megfenyegette, hogy ha nem hagyja békén őket, nyilvánosságra hozza korábbi nőügyeit. (Ebbe a gyülekezetbe jártak olyan hölgyek, akik korábban Németh Géza ifjúsági csoportjába tartoztak, s akiket a református lelkész állítólag molesztált.) Németh Géza sokáig engedett a zsarolásnak. Felesége, Kriza Judit 1993. február 11-én Budapesten öngyilkos lett. A „Reménység Szigete” egy katonai laktanyában volt, amelyet az Antall-kormány ajándékozott Németh Géza híveinek. Az ellenfeleként egyre harciasabb gyülekezet vezetője szerint Németh Géza a Nemzetbiztonsági Hivatal ügynöke volt, a Reménység Szigetét szolgálataiért kapta.

Ábrahám Dezsőnek, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkárának feljegyzéseiből tudjuk, hogy volt idő, amikor Tőkés László nem védte, hanem nyilvánosan „rágalmazta és dorgálta” néhai Németh Géza tiszteletest. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, 'aki ellen rágalommal tud élni.” (Udvardy Frigyes: „A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája, 1990-2006) (Kuruc.info)

Szabad Hirek