2012. május 30 Közélet

A magyarországi Erste Bank elnök-vezérigazgatója tart tőle, hogy az újabb nemzeti konzultáció résztvevői támogatják majd a bankok további fokozott terhelését. Leginkább az idegenek kezében lévő bankok államosítását támogatnák, de ekkor jönne az Európa Csendőrség.

Hónapok óta tart a bankok és a kormány közötti egyeztetés a szektort érintő különadó sorsáról, amelyre egyébként a negyedik nemzeti konzultáció egyik pontja is vonatkozik majd. Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója erről és az aktuális pénzpolitikai változásokról nyilatkozott a Kossuth rádiónak.

A bankvezető elmondta, „abszolúte nem kétli”, hogy a nemzeti konzultáció során mi lesz az emberek válasza arra a kérdésre, hogy a bankokat továbbra is nagyobb mértékben vonják-e be a közteherviselésbe: „Félek, hogy az emberek túlnyomó többsége azt fogja mondani, hogy igen.” Jelasity Radován szerint viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez milyen hatással lehet a hitelezésre, a bankok költségeire, a munkahelyekre, a fiókok számára és a gazdasági növekedésre. Ez körülbelül olyan, mint ha valakinek azt mondják, hogy menjen fogyókúrára, aztán csodálkoznak, ha ezután lefogy.

A tranzakciós adó kapcsán az Erste magyarországi vezérigazgatója azt mondta, a kormány erről csak tárgyalgat, és ennek a tervezett illetéknek semmi köze nincs ahhoz a tranzakciós adóhoz, amelyről európai uniós szinten beszélnek. Ott kizárólag nagy spekulatív tranzakciók megadóztatásáról van szó – mondta a banivezető.

Jelasity Radován szerint a hazai pénzintézetek, illetve a Magyar Bankszövetség is megérti, hogy a kormánynak pluszpénzre van szüksége, de az újabb teher is példa rá, hogy jobb lett volna picikét korábban, részletesebben megosztani a terveket a bankárokkal. „Valószínűleg mi is hozzá tudtunk volna járulni jelentős részben ahhoz, hogy most megint ne a parlamentben kelljen erről vitázni, a médián keresztül, másképp is lehetett volna ezt csinálni” – mondta az Erste tisztségviselője. A vezérigazgató hozzátette, bár most már „itt vagyunk, ahol vagyunk”, de reméli, hogy ettől függetlenül sikerül jó megoldást találni.

Jelasity Radován szerint az egyik fő kérdés, hogy kik lesz az illeték alanyai: azok, akik a tranzakciót végzik, vagy pedig a bankok. A Bankszövetség az előbbit pártolja. A másik: hogy lesz-e az adónak maximuma -ez az első ajánlatban még szerepelt, de a törvénytervezetben már nem. A harmadik kérdés, hogy pontosan mely tranzakciók után kell majd fizetni.

Az árfolyamgát kapcsán elmondta, az érdeklődés szintje nagyban függ attól, hogy a forint árfolyama épp hogyan alakul. Az Erstét naponta 250-300 ember keresi meg ez ügyben, az ő túlnyomó többségük Jelasity Radován szerint az elkövetkező napokban, hetekben aláírja az árfolyamgátas szerződést. A vezérigazgató úgy látja, az, hogy eleinte gyér érdeklődést tapasztaltak, csak átmeneti szélcsend volt. Megjegyezte, tavaly a végtörlesztés idején a határidő előtti utolsó tíz napban többen éltek a lehetőséggel, mint az előző két és fél hónapban. A bankok attól tartanak, most is nagy roham lesz, ezért a vezérigazgató tanácsolja, minél előbb él valaki a lehetőséggel, annál jobb.

A bajba jutott devizahiteleseket segítő Nemzeti Eszközkezelő megoldásával az Erste ügyfelei közül százötvenen kívánnak élni, miközben ezer adós felelt meg a követelményeknek. Az arányok Jelasity Radován tudomása szerint más bankoknál is hasonlóak.  (Kossuth Rádió)

Szabad Hirek