Ha megnézzük az első forduló után még állva maradt egyéni választókerületeket, azt tapasztaljuk, hogy néhány megyében (Borsod, Heves, Jász-Nagykun, Szabolcs) a Jobbik kifejezetten erős pozíciókkal rendelkezik - lényegesen erősebbekkel, mint az MSZP által éppen fenyegetően körüludvarolt LMP  (Liberális Magyarországért Párt) Budapesten -, a párt számos körzetben vitathatatlanul a második erő lett április 11-én.

Csak közbevetőleg: kivételesen nem értek egyet Tölgyessy Péterrel, aki szerint a Jobbik regionális párt, legfeljebb annyiban, hogy bizonyos megyékben valóban jelentősebb tényező, mint máshol; egy regionális párt azonban nem szokott a „területén” kívül 10-15 százalékos eredményeket elérni, márpedig a Jobbik erre ott is képes volt, ahol a leggyengébben szerepelt (Budapesten 11, Vasban 12, Baranyában és Győr-Moson-Sopron megyében 13 százalékot kaptak). Az alábbi táblázat a Jobbik területi listás eredményeit mutatja (forrás: valasztas.hu):

A még versenyben lévő 36 vidéki választókerületből a Jobbik 23 helyen húsz százalék feletti szavazatmennyiséget kapott. Három körzetben harminc százalékot is meghaladó a támogatottsága: sorrendben Tiszavasváriban (Szabolcs3), Ózdon (Borsod5) és Tiszaújvárosban (Borsod12); de a sajószentpéteri, a kazincbarcikai, a szerencsi, a hevesi, a füzesabonyi és a kunhegyesi eredményük is csak árnyalattal maradt harminc százalék alatt. Van tehát legalább kilenc olyan választókerület, ahol elméletileg eséllyel várhatnák a második fordulót.

De vajon tényleg reális-e ez az esély? Sokszor idézzük, az MSZP 1994-ben 33 százalék körüli országos támogatottsággal 149 egyéni választókerületet vitt el, méghozzá úgy, hogy az első fordulóban csak két helyen ment ötven százalék fölé. Miért ne nyerhetne tehát ott a Jobbik, ahol az első körben közel harminc százalékot kapott? Leginkább azért, mert a két helyzet szinte összehasonlíthatatlan. Akkor az MSZP-vel szemben egy megosztott, széttöredezett jobboldal állt, a Jobbik mellett viszont most egy góliátnyi Fidesz - de ez csak az egyik érv. A másik – ahogy már az első mondatban idéztem – a Jobbik jellegében rejlik. Azért nincs igazán esélye a Jobbiknak az egyéni győzelemre, mert a párt jelenleg nem (vagy finomabban: alig) rendelkezik - a már megszerzett támogatókhoz képest - többletszavazókkal. Az első fordulóban kiesett pártok szavazói nagy valószínűséggel nem a radikális pártot választják, ha egyáltalán elmennek szavazni. Azok, akik múlt vasárnap a Fideszre voksoltak, s a jelöltjük az első helyen fordult, miért, milyen megfontolás alapján mennének át tömegesen a Jobbikhoz? Talán még leginkább a szocialista szimpatizánsok egy részére gyakorolhatna valamelyest vonzerőt a párt – különösen a Fidesszel szemben, a kétharmados többség megakadályozása érdekében -, de már ezt sem gondolom jelentős lehetőségnek: aki ugyanis április 11-én kitartott az MSZP mellett, nem hiszem, hogy most könnyedén változtatna. Egy szocialista visszalépés Kelet-Magyarországon esetleg még nyíltabbá, nehezebben kalkulálhatóvá tehetné a versenyt, mert kiszámíthatatlanná válna, hogy miként viselkednének a jelölt nélkül maradt szavazók, de valami azt súgja, hogy a számukra szinte eldönthetetlen kérdést – választani a két „szörnyűség” között - leginkább otthon maradással oldanák meg.

A Jobbik tehát kifejezetten esélyes arra, hogy számos vidéki választókerületben nagyon erős legyen a második fordulóban is, de jelenleg erősen sújtja őket a politikai rendszer egészével szemben fellépő radikális pártokra általában jellemző probléma, a zárt, azaz nehezen bővíthető szavazótábor ténye. Ahhoz, hogy a Jobbik eséllyel indulhasson egyéni mandátumokért, a Fidesz jobb szélét kell majd megbontania, erre azonban most sem a helyzet, sem az idő nem látszik alkalmasnak. Nem állítom, hogy teljesen elképzelhetetlen a két forduló közötti hangulatváltás, hiszen láttunk már ilyenre példát, s tényleg nem tudom, hogy a kétharmad elérése vagy annak megakadályozása mobilizál-e jobban, de nekem ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a Fideszt feltehetően csak az MSZP győzheti le április 25-én, ők is csak egy-két helyen Budapesten, s esetleg még Szegeden (bár ott is a fideszes jelölt látszik már esélyesebbnek), de a „szűk” kétharmad jelen állás szerint nem lehet veszélyben.

A választási törvényünk szerint a töredék szavazatok ki osztásával a Jobbik megelőzheti a új parlamentben a MSZP-ét. Ennek fontos feltétele, hogy a második fordulóban a második legyen a kapott szavazatok alapján. Vagyis ha tud Jobbik szavazatot szedni akkor a parlamenti helyek ki osztásánál Ő lehet a második  legnagyobb erő. A meccs még nem lefutott. Szebb jövőt Magyarország.

/torokgaborelemez.blog.hu alapján szerk./