Dániel Péter!

Aligha okozhatott volna nagyobb örömet a nemzeti érzelmű magyarok számára, mint hogy bejelentette távozási szándékát az országból. Higgye el, nem fog nekünk hiányozni! Sokakkal együtt remélem, hogy Magyarország sohasem lesz az ön és az önhöz hasonló, gyűlölködő és kiválasztottság-tudattal eltelt cionisták hazája. Magyarország a magyaroké!

Azzal, hogy ön a Somogyi Tamáshoz írt levelében fasisztoidnak nevezi az „orbáni diktatúrát”, csakis a saját ostobaságát és égbekiáltó tudatlanságát árulja el. Önnek alighanem halvány fogalma sincsen sem a fasizmusról, sem a nemzetiszocializmusról, és általában véve a történelmi ismeretei is igencsak hiányosak lehetnek. (De természetesen az orbáni rendszer és a mai magyarországi helyzet lényegét sem értette meg.) Mindennek fényében az ön folyamatos nácizása, fasisztázása és holokausztozása semmiféle jelentéssel nem bír. Levelében azt írja, hogy „nem lehet normálisan élni a Horthy-szobrok sötét árnyékában, a gárdista bakancsok kíméletlen csattogása közepette”. Meg tudná mondani, hány Horthy-szobor van ebben az országban? Továbbá számot adhatna arról is, hogy hány „bakancsos gárdistával” találkozott egyáltalán életében? Ha annak idején nem vonul ki önként a gárdisták avatására a Hősök terére, látott volna bárkit is közülük élőben?

Miközben ön – faj- és eszmetársaival együtt – folyamatosan azon háborog, hogy „nem lehet népeket kollektíven megbélyegezni”, levelében ismételten a legteljesebb természetességgel leírja az alábbi mondatot: „…honfitársaink jelentős része fasiszta volt egykoron és fasiszta, sőt újnyilas ma is”. Ön ezt a kijelentését nyilvánvalóan kollektív megbélyegzésnek szánta, miközben úton-útfélen rasszistázik és gyalázkodik. Hozzátenném, hogy én természetesen nem találom sértőnek, ha lefasisztáznak, vagy lenyilasoznak, mindamellett azért jó lenne tudni: nem gondolkodott el soha azon, hogy vajon miért van ennyi „fasiszta” és „újnyilas” ember ebben az országban? Az lenne az ok, amit Kertész Ákos kollégája úgy fejezett ki, hogy a magyarok „genetikailag alacsonyabb rendűek” és „moslékzabálók”, vagyis, másképpen mondva, tehetségtelenségükből következően irigyek, bűnbakkeresők és gyűlölködők? De ha ön így gondolja, akkor miért a magyarságot vádolja rasszizmussal, és tiltakozik teljes népcsoportok „kollektív megbélyegzése” ellen? Hiszen ön mást sem tesz, mint folyamatosan elítél és megbélyegez minket!

Ami a „kollektív megbélyegzést” illeti, ha jól emlékszem, ön soha nem emelte fel a szavát a palesztinokat kollektíven sújtó izraeli büntető intézkedésekkel (vagy éppen Izraelnek a Gázai övezet elleni háborújával, a gázai palesztinokat fojtogató blokáddal) szemben. Ugyanis ön meg van győződve arról, hogy kiváltságai vannak, és mindent büntetlenül megtehet: nemzeti jelképeket, szobrokat gyalázhat, gyűlölködhet, megbélyegezhet másokat, ha azonban felháborító és agresszív viselkedése nem tetszik valakinek, akkor ön legott vádaskodni kezd, és ahelyett, hogy magába szállna, antiszemitázik, rasszistázik és gyalázkodik.

Somogyi Tamáshoz írt levelében jelezte, hogy Jeruzsálembe kíván távozni, amit én persze a legkevésbé sem bánok. Ugyanakkor, ha esetleg a város keleti részébe költözne, akkor, gondolom, felkelti majd a figyelmét az ottani palesztin lakosság elüldözése, házaik lerombolása, és a zsidók beköltözése arra a területre, melyen a nemzetközi jog értelmében nem lenne joguk letelepedni. (Jogászként talán tudja, hogy a megszálló hatalomnak tilos az elfoglalt területeken megváltoztatni az etnikai arányokat.) De bármelyik izraeli városban vagy faluban verne is tanyát, jusson eszébe, hogy csakis azért teheti meg, mert a legalább közel ezernégyszáz éve ott lakó palesztinokat erőszakkal elűzték arról a területről. Amikor pedig majd bőszen „terroristázza” és „antiszemitázza” az elnyomott, hátrányosan megkülönböztetett vagy menekülttáborokba kényszerített palesztinokat, lehetőleg ne kezdjen el azon ajvékolni - mint most a levelében teszi -, hogy „olyan nehéz sorstalannak és hazátlannak lenni”. Annál is kevésbé tegye, mivel istenített fajtársai palesztinok millióit tették valóban „sorstalanná” és „hazátlanná” az elmúlt évtizedekben.

Végezetül hadd világosítsam fel még valamiről. Ön azon aggodalmaskodik, hogy„romkocsmázó ifjaink legjava is el fog menni”, továbbá „elmenekül majd sok roma honfitársunk”, valamint a „cionista patkányok” is. Ön ismét súlyos tévedésben van: ha a rajtunk élősködő és fölöttünk uralkodni akaró, a magyarságnak gyarmati sorsot szánó, és népünket gátlástalanul kiszipolyozó, bármilyen származású személyek, rétegek, politikai erők és intézmények eltakarodnak végre ebből az országból, akkor a „romkocsmázó ifjainknak” nem lesz semmi oka arra, hogy elmenjenek.

Csak remélni tudom, hogy ön nem a levegőbe beszél, ténylegesen elmegy innen, és példáját követik mindazok, akik sohasem tekintették magukat a magyarsághoz tartozónak. Ezenkívül az ön által nevezett fasiszta rendszerbe amerikai zsidó családok települnek le...

Szabad Hirek