Vélhetően senki sem tudja pontosan, hogy hány tisztességtelen, a munkavállalóit kihasználó vagyonvédelemmel foglalkozó cég tevékenykedik Magyarországon. A visszásságokra azonban olyan internetes portá­lok hívják fel a figyelmet, mint például a Kiszolgáltatott vagyonőrök fóruma, amelyen létrehozták a munkaadók feketelistáját. A szakmai kamara lapunknak jelezte, együttműködnek a hatóságokkal, mert érdekük, hogy kivezessék a piacról a csaló cégeket.



„Szabadságot nem fizet, jóval a garantált bérminimum alatti órabérben dolgoztat, nem fizet ki, vagy ha igen, csak részlegesen. Ha beteg leszel, nem mehetsz betegállományba, mert a főnök közli: van a helyedre más, táppénz ugyanis nincs. (…) A munkaügyi ellenőrzéseken (amelyek időpontját sokszor előre tudják a tulajdonosok) egyszer-egyszer elbukik a cég, de mivel alvállalkozón keresztül dolgoztat, nehéz rájuk húzni a vizes lepedőt. (…) Amikor elmentem passzív táppénzre, akkor derült ki, hogy se adót, se tb-t nem fizettek utánam. Feljelentettem őket az adóhatóságnál, a társadalombiztosítási igazgatóságnál (tb), és a munkaügyön. Egy évig leveleztem a pénzemért. A mai napig nem találják őket a bejegyzett címük alapján. Azt mondták a tb-nél, olyanok, mint az olasz maffia. (…) Szeptembertől dolgoztam a kft.-nek, szakmai minimálbéres bejelentést ígértek, ám fals céghez jelentettek be. Munkaruha hat emberre: két agyonnyűtt pulóver és két kabát, amely állandó használatban van. Kértük, hogy tisztítsák ki a kabátokat, mert már büdösek. Válasz: az elkövetkezendő tíz évben biztos nem lesz kitisztítva. Munkaszerződést nem adtak, amikor kértem, akkor egy üres, kitöltetlen munkaszerződést nyomtak a kezembe, és kirúgtak. (…) A cég az embereit nyolc órával jelenti be, de 24 órát kell dolgozni, és se szabit, se táppénzt, se pótlékokat nem fizet. (…) A cég több néven futott, mindig más nevet kellett mondani, ha valaki érdeklődött. Két-három havonta más név volt a fizetési borítékra is nyomtatva. A borítékot aláírva vissza kellett adni.”

Száztíz éves tag

Ilyen és ehhez hasonló beírásokkal, panaszokkal találkozhatunk a Kiszolgáltatott vagyonőrök fórumán, amelyen létrehozták a munkaadók feketelistáját. Itt találhatunk olyan céget is, amelynek a cégirataiban szerepel egy 1919. június 28-i és egy 1901. február 24-i születésű, tehát 92, valamint egy 110 (!) éves tag is.

A weblap létrehozói azt írták: „Bizonyára minden dolgozó és álláskereső vagyonőr tisztában van a jelenlegi elkeserítő körülményekkel. A munkaadók saját kapzsi céljaikért egyre erkölcstelenebb módon zsákmányolják ki a kiszolgáltatott alkalmazottjaikat. De ismerős dolog az álláskeresők kihasználása is, amikor állást ígérnek ingyenes próbanap fejében. Természetesen az ígért állásból nem lesz semmi, és a következő napon már egy másik balek teljesít ingyenes szolgálatot. Azért hoztam létre ezt a fórumot, hogy kiszűrjük ezeket, állítsunk össze feketelistát a munkaadókról! Ossza meg tapasztalatait a többiekkel, melyik cégnél érdemes dolgozni, vagy melyiktől kell óvakodni! Más területen dolgozók és álláskeresők véleményét is örömmel fogadjuk, mert tudjuk hogy mindenütt jelen van a kizsákmányolás!”

Németh Ferencnek, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete elnökének nem ismeretlenek a problémák. A Magyar Hírlapnak azt mondta: ilyen ügy rengeteg van. Ha egy munkavállaló bejelentést tesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) vagy a Munkaügyi Főfelügyelethez, azok rendszerint megkeresik a kamarát, és információt kérnek az adott cégről.

Kétszáz cég egy lakásban

Sokszor az derül ki, hogy öt, nyolc vagy még több cég volt a bepanaszolt vállalkozás tulajdonosának nevén. A kamara legextrémebb esete egy Komárom-Esztergom megyében ténykedő, élettársi kapcsolatban élő páros üzlete: az egyikük nevén 121, a másikén pedig kétszáz cég van egy adott lakásba bejegyezve. A szakmai kamara együttműködik a hatóságokkal, mert érdekük, hogy kivezessék a piacról a csaló cégeket. Az elnök egyetért azzal, hogy a mintegy 120 ezer vagyonőrből csaknem 119 ezer kiszolgáltatott, ám rögtön hozzáteszi: ez nem az elmúlt egy, hanem az utóbbi két évtized alatt kialakult rendszer hagyatéka.

Háromezer milliárd

A kiszolgáltatott vagyonőrök fórumán volt, aki azt írta: „Többen rájöttek arra, hogy nem kell olajat szőkíteni a gyors meggazdagodáshoz, hiszen ott nagy a lebukás veszélye. Elég, ha az egyik cégből a másikba menekül úgy, hogy közben a hátrahagyott munkavállalókat nem vagy csak részben fizeti ki, miközben a vállalási díjat elteszi.”

Németh Ferenc szerint a válság főként az építőiparban alkalmazott vagyonőröknél csapódott le, itt szűnt meg a legtöbb állás. Ugyanakkor megindult a minőségi kiválasztódás is. Egyre olcsóbb és fejlettebb a technikai védelem, ami azt jelenti, hogy ha egy cég korábban harminc vagyonőrt alkalmazott, annak – a technikai eszközök beszerzése után – elég lesz tizenkettő. Ám itt is azok maradhatnak, akik magasabban képzett szakemberek. A kamara elnöke elmondta azt is, 350 és ezer forint közötti nettó órabér a jellemző a hazai biztonsági iparágban, ahol éves szinten háromezer milliárd forint fordul meg. Nem tudjuk mennyi megy offshore számlákra a törvény hézagait ki használva. (MHO)

Szabad Hírek