Tölgyessy Péter véleménye szerint a jobboldal-baloldal felosztásnak hosszú távon nem lesz vége, de rövid és középtávon történelmi vereség előtt áll a baloldal. Az MSZP vagy teljesen átalakul, vagy egy új párt jön helyette. Ha a mandátumszámok szerint nem is, a gyakorlatban a Fidesz igazi ellenfele így minden bizonnyal a Jobbik lesz. Tölgyessy arra számít, hogy a Jobbik komoly háborúba hívja majd a Fideszt, folyamatosan támadja, számon kéri, hazugnak, árulónak minősíti a kormányzópártot, így aztán szó sem lesz semmiféle együttműködésről kettejük között.
Az alkotmányjogász arra számít, hogy óriási lesz a nyomás Orbánon, mindez pedig akkor, amikor nem elég, hogy a külföld semleges legyen, mert rá lesz szorulva. (Balliberálisok el adósították országunkat. Aminek nincs látszata országunkban.szerk.) Tölgyessy úgy látja, a Fidesz sokkal nehezebb körülmények közt kormányoz majd, mint korábban tette, hiszen három válsággal is meg kell majd küzdenie. Nyilvánvaló, hogy a döntően a (háborús bűnös rezsim) Kádár-korszakban kialakult és versenyképtelen magyar modellen változtatni kell, és itt lesz még neki a világgazdasági válság, amire pedig rárakódnak a költségvetés bajai is.
Az indulást valószínűleg azzal könnyítik majd, hogy rámutatnak a múltra, és megpróbálják megkeresni a felelősöket. Eddig ez soha nem volt sikeres, senkit nem ért még el a büntetőjogi felelősség, pedig szükség lenne rá. Jót tenne a magyar demokráciával (felellőség nélküli ország, csak az egyszerű állampolgáron csattan a jog.szerk.) – véli Tölgyessy, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez könnyen átfordulhat koncepciós eljárásba, és a magyar baloldal mártírként jelenthet meg, aminek egyébként már most is vannak jelei.

Tölgyessy biztos abban, hogy a Fidesz, esetleges kétharmadával nem marad meg az ideiglenes alkotmány, hiszen Orbán Viktor szeretné világrendjét rendszerré is szervezni. Az is biztos, hogy a közhatalmat meg kell erősíteni. A kérdés csak az, hogy megmarad-e a parlamentarizmus, amit egyébként a magyar társadalom gyűlöl (mert lejáratta a balliberális oldal, hogy elfedje a nagy lenyúlásokat.szerk.) – mondja az alkotmányjogász. Valószínűleg nagy támogatottsága lenne egy olyan váltásnak, amelyben a fő hatalom gyakorlója nem vitatkozik, hanem vezet, a parlament pedig megmarad ugyan, de egyszerűen csak egy „dühöngő” lesz belőle, a fő hatalom képviselői pedig szép lassan elgyöngülnek. Az orosz példa (rossz példa, mert ott dübörög a maffia.szerk.) mindenesetre bevált, Oroszországot stabilizálta is ez a módszer.

Sajnálatosan Tölgyessy csak szelektíven látja a folyamatokat. Nem vesz tudomást a társadalom ráksejtjéről a balliberális maffiáról mint ki indulási alapból. Így szelektív a megállapításai is. (Másképpen nem hívnák meg a rádióba.szerk.)

(fn.hu - alapján szerk.)