2012. április 24. Közélet

Csökken Európa befolyása a világban – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben, Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés című előadásában, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemző műhely rendezvényén.

E befolyáscsökkenés okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg. A miniszterelnök szerint Közép-Európa fellendülésnek néz elébe. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és meggyőződésének adott hangot, hogy ez segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően.

Magyarország helyzetéről szólva emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2011 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat. A célokat illetően egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt. Beszélt a kormány nehéz örökségéről, és megemlítette, a kabinet három fő törekvés köré építette programját, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Ezek között sorolta a méltányos tehermegosztást, a gazdasági rendszer megerősítését és a szerkezeti reformokat. A reformpolitika sikerének egyik záloga a tehermegosztás – szögezte le.

Orbán Viktor előadás közben

Fotó: MTI

A magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat – mondta Orbán Viktor. Ezek között említette azt, hogy a szociális támogatások a közmunkaprogramban való részvételi hajlandóságtól függnek. A köztehervállalásra vonatkozó intézkedések ismertetése mellett a kormányfő kitért az egészségügyi ellátással és az oktatás támogatásával kapcsolatos kérdésekre is.

Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök egyebek között elmondta: a kormánynak továbbra is az a törekvése, és arra kapott felhatalmazást is, hogy nem szabad olyan válságkezelést alkalmazni, amely a terheket kizárólag az emberekre hárítja. Ezzel indokolta a pénzügyi tranzakciókkal, illetve a telefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket. Emlékeztetett arra, hogy az unió álláspontja miatt néhány, a cégeket és a bankokat érintő válságadót ki kell vezetni a rendszerből. „Azon dolgozunk, hogy milyen formában tudjuk őket átlátható módon, számukra is elfogadható és fenntartható módon benn tartani a magyar közteher-viselési rendszerben” – fogalmazott. 
Hozzátette, hogy internetadó bevezetése nem merült fel.

A kormányfő úgy vélekedett, valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyekaz Európai Bíróság elé. Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének. Százszámra folynak ilyenek az unióban, és Magyarország messze van annak a listának a tetejétől, amely felsorolja, hogy az egyes EU-államok ellen hány témában indult eljárás – emlékeztetett. Kifejtette azt is, hogy a szerződések betartásának ezt a rendszerét jónak tartja.

Újságíróknak külön nyilatkozva a Barrosóval tervezett másnapi találkozójáról Orbán Viktor elmondta: áttekintik majd a folyamatban lévő ügyeket, különválasztják ezek közül a még meg nem oldottakat, és azokon belül is azokat, amelyekről nem várható megegyezés, illetve azokat, amelyekben még van értelme kompromisszumot keresni.

Magyarország pénzügyi biztosítékot akar, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) viszont pénzt, kölcsönt akar kínálni – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejötte, az EU–IMF pénzügyi biztosítékok megléte olcsóbbá tenné Magyarország adósságfinanszírozását, és az időhúzás rossz az országnak. Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében. 

Ha Magyarországon múlna, már megvolna a megállapodás – szögezte le később újságíróknak nyilatkozva. Méltánytalan bánásmódnak és kettős mércének nevezte, hogy más országok számára a nemzetközi szervezetek nem szabtak előfeltételeket, és például Egyiptom, amely Magyarországgal egy időben kezdeményezte az együttműködést, már hozzá is jutott ahhoz. A feltételekkel kapcsolatban úgy vélte, az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások nyomán elmondható, hogy a magyar jegybanktörvény már nem sérti a jegybank függetlenségét és az Európai Bizottság által védett normákat, bár néhány szakmai kérdésben még folynak egyeztetések.

Magyarország jövője az euróövezetben van, de ez egyelőre nem aktuális – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a pénzügyi unió révén nem lehet kierőltetni a politikai unió létrehozását. Szerinte a helyes sorrend ezzel ellentétes, vagyis a politikai unió megléte esetén lehet indokolt a pénzügyi unió létrehozása. Az euróövezet jelenlegi gondjai részben erre vezethetők vissza – tette hozzá. 

A kormányfő előadásában szólt arról is, hogy Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára. Erre a kijelentésére hivatkozva egy baloldali újságíró később megkérdezte, „orbanizálni akarja-e Európát”. Válaszában Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra. Ez is jelzi – mondta –, hogy ő teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett. A felelősséget végső soron a nemzeti kormányok viselik az Európai Unióban is – mondta Orbán Viktor. „Kulcsfontosságú a nemzeti szint az unióban is” – hangsúlyozta az európai intézményekkel kapcsolatos kételyekre vonatkozó kérdésre válaszolva. Úgy vélekedett, hogy az EU mostani nehézségei is alapvetően a nemzeti kormányok kudarcaira vezethetők vissza.

Állást foglalt amellett is, hogy a nemzeti politikák stabilizálása érdekében, de uniós szinten is dolgozzanak ki új módszereket, újító eszközöket. Mint mondta, ebből a szempontból tanulmányozta az amerikai és a francia politikai rendszert, és azok számos elemét sikeresnek találta, közöttük a nemzeti konzultációt, illetve a médián kívüli, közvetlen kommunikációs formákat.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az uniós intézményrendszeren is változtatni kell. Az alapítók által kitalált rendszer jól működött a növekedés idején, de most, a válság körülményei között szerinte már „nem kielégítő” a brüsszeli szerkezet és teljesítmény. Úgy vélte, a döntések túlságosan lassan születnek meg, és az uniós vezetők inkább követik az eseményeket, mint meghatározzák azok irányát.

Josef Janning, az előadást szervező intézmény egyik igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarország ma már az Európai Unió érett tagjának tekinthető. Méltatta a tavalyi első féléves magyar EU-elnökség tevékenységét is.

Kérdések kapcsán kitért a miniszterelnök az euróövezet helyzetére is. Úgy vélte, hogy a pénzügyi unió révén nem lehet kierőltetni a politikai unió létrehozását. Szerinte a helyes sorrend ezzel ellentétes, vagyis a politikai unió megléte esetén lehet indokolt a pénzügyi unió létrehozása. Az euróövezet jelenlegi gondjai részben erre vezethetők vissza – tette hozzá. Mint mondta, Magyarország jövője is az euróövezetben van, de ez egyelőre nem aktuális. Jelenleg a magyarok többsége elutasítja az euróhoz való csatlakozást, ebben a nemzetközi válságnak is jelentős hatása van – fejtette ki Orbán Viktor.

Hangoztatta azt is, hogy az euró megvédelmezése elsősorban azon országok felelőssége, amelyek jelenleg tagjai az övezetnek. Emlékeztetett arra, hogy az övezet stabilitásának erősítésében jelentős szerepet játszik a pénzügyi fegyelemmel és együttműködéssel kapcsolatos, úgynevezett hatos jogszabálycsomag, amelyet magyar EU-elnökség alatt dolgozott ki az unió.

A miniszterelnök kifejtette: Magyarország legfontosabb rövid távú törekvése, hogy az idei év végére ne legyen a hanyatló gazdaságú európai országok között. Jövőre pedig Magyarország a legdinamikusabban fejlődő gazdaságok közé szeretne tartozni.

Szintén kérdésekre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország előre kíván lépni az energiabeszerzési függetlenség irányában. Mint mondta, három éven belül szeretné olyan helyzetben látni Magyarországot, hogy elmondhassa: nem függ egyetlen országtól az energiaellátásban. Ezért az ország olyan energia-útvonalak kiépítésében is érdekelt, amelyek Oroszországot elkerülik. Ezzel kapcsolatban szót ejtett a miniszterelnök az orosz-magyar viszonyról is. Bonyolultnak nevezte azt, emlékeztetve arra, hogy a magyar demokrácia kiindulópontjának 1956-ot tekinti. Ezzel együtt jó kapcsolatok fenntartását szorgalmazta Oroszországgal. 

A kormányfő kitért a franciaországi elnökválasztás első fordulójának eredményeire is, megjegyezve, hogy az Európa-ellenes erők – jobbról és balról – összességében 30 százalékot értek el. Ennek fényében úgy vélekedett, hogy Magyarországon még mindig erősebb az Európa-párti közvélemény.

A Mol kivonul a Nabucco-projektből

A miniszterelnök bejelentése szerint kivonul a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Nabucco Magyarország számára is fontos projekt, mert összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függőségét az energiaellátás biztosításában.

„Nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy még a magyar társaság, a Mol is elhagyja a teljes projektet" - fogalmazott a kormányfő egy újságírói kérdésre válaszolva.

„A Nabucco bajban van" - vélte.

Orbán Viktor kifejtette: a magyar gazdasági stratégiának részét képezi, hogy kiépítse függetlenségét ebben az értelmében, hiszen az ország jelenleg nagymértékben függ az orosz gáztól. A stratégia keretében a kormány fenn kívánja tartani, vagy akár újakkal is kiegészíteni az Oroszországhoz kötődő beszerzési vonalakat, de szeretne új utakhoz is jutni.

Ezért támogatja a kormány a magyar-szlovák vezeték-összeköttetést annak ellenére, hogy rövid távon ez meglehetősen költséges. Horvátországgal is tárgyalások folynak egy másik útvonal kiépítéséről, és Olaszország felé szintén keresnek hasonló lehetőséget.

Orbán Viktor jelezte: három éven belül szeretné olyan helyzetben látni Magyarországot, hogy elmondhassa: nem függ egyetlen országtól az energiaellátásban.

Hozzáfűzte: a függetlenség megteremtése után sincs akadálya, hogy ésszerű árfekvés esetén Oroszország is hozzájáruljon a magyar energiaellátáshoz.

A miniszterelnök elmondta: látja azt is, hogy Oroszország aktívabb lett a Déli Áramlat vezeték kiépítésében.
Magyarország számára ez utóbbi tekintetében szerinte egyszerű a kérdés: az ország területén átvonuló, vagy pedig kívül húzódó Déli Áramlatot szeretne-e látni. Hozzátette: puszta gazdasági megfontolásokból a válasz az, hogy sokkal jobb, ha a vezeték magyar területet is érint.

Ismert, Orbán Viktor brüsszeli útján találkozik kedden José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, hogy áttekintsék a „nyitott témákat”. A The Wall Street Journal szerint brüsszeli tisztségviselők „rövid, de építő szellemű” megbeszélésre számítanak. (mno.hu)

Közben az IMF nyomását kihasználva zsidó vallási szervezetek újabb milliárdos kárpótlást kaptak a költségvetési hiány kárára.

Szabad Hirek