Az egykori spanyol kormányfő, José María Aznar jelenlétét többnek nevezte egy egyszerű látogatásnál Orbán Viktor miniszterelnök a Századvég által rendezett, Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában elnevezésű konferencián. Ha egy ország nehéz helyzetben van, akkor is meg kell őriznie méltóságát – utalt Spanyolországra a kormányfő, és annak egykori miniszterelnökét méltatta.

Orbán elmondta, a kilencvenes években tanultak Aznar példájából, aki egyesíteni tudta hazájában a jobboldali erőket. A miniszterelnök arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy Aznar volt az egyik olyan miniszterelnök Európában, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a kereszténység szerepeljen az európai alkotmányban, miközben sokan „sumákoltak ebben a kérdésben”.

A magyarokat sajátos észjárás jellemzi, a magyarok találták fel a golyóstollat, a presszókávét, a számítógépet, mindez sokat elárul a felfogásunkról. Van-e egyáltalán nemzeti érdek? Sokan felteszik ezt a kérdést – vezette fel előadását Orbán. Egy, a maga műfajában egyedülálló dologgal találkoztam: a Nézőpont Intézet egy jelentésében számszerűsíteni próbálta a politikát.

Az általános megállapítás az lett, hogy három év alatt programunk 69 százalékát teljesítettük. A közrend tekintetében 86, a demokratikus normák tekintetében 76 százalékát elvégeztük a vállaltaknak, az egészségügyi, szociális biztonságra vonatkozó vállalások 67-68, a gazdaság célkitűzései 66 százalékban teljesültek. A számok a valóságról keveset mondanak, az az izgalmas, hogy összeállnak-e ezek az intézkedések egy egésszé – magyarázta Orbán.

Orbán Viktor a Századvég konferenciáján

1/9

Székelyhidi Balázs (Magyar Nemzet)

A kormányfő szerint a magyar modell megértéséhez kicsit hátrább kell lépni. Mit is csinálunk, mi az egész végső politikai értelme? – tette fel a kérdést. Lerombolni egy közösséget politikai tett, felépíteni szintén politikai tett – világított rá. A marxizmus az emberben lévő rossz tulajdonságokra alapozott, kiépítette az irigység kultúráját, és megvalósította a nemzeti kisszerűség politikáját, a „nekünk úgysem sikerülhet” mentalitást honosította meg. Ez a gondolkodásmód túlélte a rendszerváltást, valamint a kilencvenes éveket, és még tovább is élt volna, ha nem veszik el a fedezet a kilencvenes évek végén, és ez a pénzügyi fedezet – hangsúlyozta a kormányfő.

Ebbe bukott bele a Kádár-rendszer, és így bukott meg 2010-ben a szocialista kormány is. Jött a hitel és az összeomlás – fűzte hozzá a miniszterelnök. Kormányoztunk korábban négy évig, akkor azt kellett nézni, hogy adott körülmények között mit lehet és mit tudunk tenni. 2010-ben érkezett el az a pillanat, hogy bele tudtunk fogni a közösségépítésbe. A kommunisták közösségrombolást végeztek, mi építjük a közösséget. Közösségszétbontás és közösségépítés: ez a két politikai moralitás küzd egymással Magyarországon folyamatosan – fogalmazott Orbán.

Ne vállalkozz semmire, alkalmazkodj – mondják az ellenfeleink, addig mi azt mondjuk: állj ki, vállalkozz, kezedben a jövő. Ebből jön ki a magyar modell – emelte ki a kormányfő. „Kivittük Magyarországot a gödörből”, három izgalmas és sűrű év van mögöttünk. Sok kihívással kellett megküzdenünk, de értünk el sikereket, ugyanakkor alkalmanként elbuktunk. Volt, amit sikeresen véghez vittünk és voltak olyanok is, amiket nem sikerült megvalósítanunk. Voltak remek ötleteink, s voltak olyanok is, melyekről később kiderült, hogy mégsem olyan remek ötletek – összegezte az elmúlt három évet Orbán.

Egy dolgot azonban nem lehet elvitatni: kivittük Magyarországot abból a gödörből, melybe a szocialisták lökték az országot – fűzte hozzá. Egyik riválisunk azt mondja, hogy vannak eredményeink, de ezek csak átmenetiek. Az, hogy ez átmeneti-e, majd kiderül 2014-ben. Kihúztuk az országot a bajból, s van benne perspektíva, és ezt már az ellenfeleink sem tagadják.

A kormányprogram kapcsán a legnagyobb meglepetés Orbán szerint az volt, hogy egy pártszövetség, amely kétharmados győzelmet aratott a választáson, nem azt kezdte el magyarázni, hogy mást talált, mint amire számított. A választási programot beletette a kormányprogramba. Ez egy igazi politikai újítás volt, amire büszkének kell lenni. Az elmúlt három évben mellőzték az ígéret szót, a kormánynak vállalásai vannak, ahogy a győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Orbán hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a nemzet egészét kell képviselniük. A magyarok a választáskor kinyilvánították, hogy alapvető változást akarnak, és arra adtak felhatalmazást, hogy a kormány új politikai, gazdasági és társadalmi rendszert építsen.

A kormány öt nagy nemzeti ügyet határozott meg, melyek közül az első, hogy talpra állítják a gazdaságot. 2010-ben nem a saját lábán állt az ország, a kormány álláspontja azonban az volt, hogy szégyen más pénzén élni, az az ország, amelyik nem a saját pénzéből él, annak nem lehet önbecsülése, ezért a kormány mindent megtesz, hogy az ország saját erőből tartsa fenn magát.

A kabinet lezárta az együttműködést az IMF-fel, rendbehozta a költségvetést, az ország a piacokról finanszírozza magát. Orbán kijelentette: nem mondhatja azt, hogy a gazdaságunk erős, de talpra állt, és az unió egyik legígéretesebb gazdasága. Emlékeztette: 2010 júniusában mintegy 1,8 millió adófizető tartott el közel tízmillió embert, ma négymillió adófizető van. (MSZP inkább a hagyományos módszer támogatja: szociális kiadás és nyugdíj csökkentést, magyar tulajdonokra ki vetett ingatlan adó.)

A második vállalás a szociális biztonság megteremtése volt. Orbán szerint a magyarok megtanulták, hogy az eladósodás vége, hogy megszűnik a szociális biztonság, ez történt 2008-ban. Éppen ezért a kormány 2010 után befagyasztotta a rezsiköltségeket, és idén január elsejével elkezdődött a rezsicsökkentés. Emellett megőrizték a nyugdíjak reálértékét, gyerek utáni adókedvezményt biztosítottak. Orbán azt mondta: azt nem állíthatja egyelőre, hogy Magyarország egy jóléti állam, de van egy alapvető biztonság, amelyet a munkával lehet biztosítani, ha azt nem utasítják el.

A szociális biztonság és a munka összefügg, éppen ezért a kormányfő szerint az embereket akkor kell megadóztatni, amikor költenek, nem akkor, amikor keresnek. Ezért van hazánkban az egyik legmagasabb forgalmiadó-kulcs, és az egyik legalacsonyabb jövedelemadó-kulcs. Orbán kijelentette: azt szeretné, ha ez a jövedelemadó idővel egy számjegyűvé válhatna.

Orbán úgy folytatta: az egészségügy megmentése volt a kormány harmadik vállalása. Elmondta, hogy belátták: a kórházrendszer önkormányzati fenntartás alatt nem volt menthető, ezért az államhoz vonták őket. „Messze nem tökéletes így sem, de gazdaságilag racionálisan és kiszámíthatóan működik a rendszer” – fogalmazott a miniszterelnök. Egy komoly vállalásunk van még – mondta Orbán –, ez pedig a háziorvosok helyzetének javítása.

A közrendről úgy beszélt, hogy érdemes megnézni a 2010 előtti állapotokat. „Egyenruhás szervezetek masíroztak rendőri fellépés nélkül, romákat és roma gyerekeket lőttek hátba, 20 ezer forint alatt szabad rablást biztosítottak a tolvajoknak, ideológiailag megvédve őket” – sorolta. Három év alatt azonban ennek nincs nyoma.

A demokratikus normák visszaállítása kapcsán megjegyezte Orbán, hogy vicces az, amikor baloldaliak beszélnek arról, hogy sérül a jogállam. Szerinte ehhez elég felidézni az őszödi beszéd önkéntes beismerését, amelyből kiderül, hogy a szocialista demokráciafelfogás az volt, hogy verd át a hazádat. Hogy lehet így demokráciáról beszélni? – kérdezte Orbán, hozzátéve, hogy ezzel szemben ma ugyan vitatott, de átlátható alkotmányos rend van, amely az európai demokratikus normákból fakad.

A kormányfő szerint az elemzőkre vagy az utókorra kellene bízni, hogy beszélhetünk-e magyar modellről. Azonban megjegyezte, hogy „modellértékű elemei vannak” a kormányzásnak, ez például a gazdaságilag ésszerű, de erkölcsileg tisztességes közteherviselés, az érdemek szerinti előrejutás biztosítása, vagy az az Európa-politika, amely a nemzetek Európáját akarja. „Olyan föderáció, amiben feloldódnak a nemzetek, ott Magyarországnak nincs helye, de mi nem akarunk kilépni az EU-ból” – mondta. Ha eltűnnek a nemzetek, és birodalmi EU-ban fogunk élni, akkor sokszor fogunk igazságtalanságokkal szembenézni – fogalmazott. 

Orbán a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban megjegyezte, reméli, valaki egyszer megírja majd a történetét. Aztán elmesélt egy sztorit Boross Péterről, aki egyszer azt mondta egy nagy tekintélyű közgazdásznak: „kedves Gyuri, azt eddig tudtam, hogy a történelem lírai műfaj, de hogy a közgazdaságtan is az, azt nem”.

A ciklusból eltelt három év után, de összességében hét kormányzati év távlatából Orbán két dolgot hangsúlyozott ki. Az első, miszerint a jobbközépnek nem kell megijedni attól a teológiai megalapozottságú igazságtól, hogy Isten olyan világot teremtett, amelyben csak rajtunk múlik, hogy sikeresek leszünk-e. A második: vannak törvények, parancsolatok. És van néhány törvény, melyeket ha nem tartunk tiszteletben, akkor rámegy az életünk, a családunk, a hazánk – fejezte be előadását a miniszterelnök.

Az Európai Unió legfontosabb céljainak a béke és a jólét biztosításának kell lennie, és ezeket mindig szem előtt kell tartania – mondta José María Aznar volt spanyol miniszterelnök. A kormány megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián a spanyol politikus kiemelte: a versenyképesség növelésére, a nagyobb rugalmasság biztosítására és a szabad piacgazdaság védelmére van szükség Európában. Emellett fontos a transzatlanti kapcsolatok ápolása is, de nemcsak az észak-atlanti, hanem a latin-amerikai régióval is – közölte. Hangsúlyozta: országa képes felülkerekedni a jelenlegi gondjain, ehhez erős, szigorú politikára van szükség.

Szabad Hirek