2011. október 27. Közélet

Megállapodtak az uniós vezetők az európai bankok feltőkésítésének szabályaiban – közölte szerda este Brüsszelben újságírókkal Orbán Viktor miniszterelnök.

A 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőjének csúcstalálkozójáról távozva Orbán elmondta: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis, ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.

A megállapodás azt is tartalmazza – folytatta a magyar kormányfő –, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is. A román fél többször is hangosan felvetette, hogy ha az anyabankok hazaviszik a forrásokat a leánybankokból, akkor a leánybank országa hitel híján marad, nem fogja tudni finanszírozni a vállalkozásokat, a gazdasági növekedést – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ez Magyarország számára is gondot jelentett.

Orbán közlése szerint a 27-ek megállapodása szintén kitér arra, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy „a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel”. A miniszterelnök örömének adott hangot, hogy Magyarországon kívül végre más országokban is „kicsapta a biztosítékot, hogy bajba jutnak bankok, az állampolgárok adóforintjaiból kell őket kisegíteni, és közben a vezetőik továbbra is osztogatják egymásnak a milliókat meg milliárdokat jutalékban, jutalomban, megemelt fizetésben”.

Kérdésre válaszolva a magyar kormányfő közölte: a szerda esti találkozón a 27-ek nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat. Erről külön határozatot kell majd alkotni – tette hozzá.

Mint megjegyezte, a nap további fontos kérdéseit már nem a 27-es uniós körben, hanem a 17 euróövezetbeli ország esti tanácskozásán kell megvitatni.

Orbán Viktor elmondta: Magyarországon a bankok többsége külföldi tulajdonban van, és az OTP az egyetlen európai jelentőségű magyar tulajdonú bank. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OTP tőkemutatója nagyon magas, Európa egyik legstabilabb bankjának minősül.

„A mostani végtörlesztést is ki tudja izzadni magából anélkül, hogy ez számára bármilyen pénzügyi nehézséget okozna” – mondta az OTP-ről a miniszterelnök. Hozzátette azonban: ha bármi nehézség felmerülne, akkor „mi megvédjük a saját bankjainkat, a magyar bankok számíthatnak arra, hogy ott van mögöttük a költségvetés”.

„A végtörlesztés politikáját végig fogjuk vinni” – jelentette ki Orbán Viktor, és azzal indokolta ennek fontosságát, hogy nem akarnak „adósrabszolgaságot”.

A bankokkal is tárgyalnak

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal a bankok érdekképviseleti szervének, a Nemzetközi Pénzügyi Intézetnek (IIF) a szakembereivel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a görög adósságleírás mértékének és módjának kérdésében – mondta egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás az AFP francia hírügynökségnek.

A forrás arról tájékoztatott: szerda estétől kezdődően az Európai Unió vezetői is készen állnak egyeztetni a bankokkal.

Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy patthelyzet alakult ki az átfogó euróövezeti mentőcsomagról szóló tárgyalásokon a bankok képviselői és az euróövezeti szakemberek között, mivel az elfogadott 50 százalékos leíráson túl a bankok garanciát követelnek az áldozatvállalásért cserébe.

Szerda délelőtt kiszivárgott információk szerint a görög állampapírok névértékének 15 százalékát készpénzben kapnák meg a bankok, míg 35 százalékot új, 30 év lejáratú, 6 százalékos fix kamatozású görög államkötvényben.

A hírügynökség értesülései szerint a bankok nem látják biztosítottnak, hogy az új papírokat kifizeti Görögország, így azt várják, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak terhére az euróövezeti államok vállaljanak garanciát ezekre az értékpapírokra.

Helyreállítja a bizalmat

Helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól – emelte ki Herman Van Rompuy, a tanács elnöke a 27-es körű ülés után kiadott közleményében.

Hozzátette, hogy a megállapodás azt is jelenti: az ágazat szilárd lábakon áll majd. Van Rompuy leszögezte, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón minden vezető hangsúlyozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a válság leküzdéséhez, és a szolidaritás szellemében segítsen választ találni az EU és az euróövezet előtt álló kihívásokra. Megerősítette ezt az eltökéltséget a kormányfők közös írásos nyilatkozata is.

Nem mehet az együttműködés rovására

Nem áshatja alá az Európai Unió 27 tagországa közti együttműködést az, hogy az euróövezet 17 országa szorosabbra vonja integrációját - hangoztatta Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán Brüsszelben.

Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozója után nyilatkozva úgy fogalmazott: „Megítélésem szerint valamennyien megértettük, hogy fokozott integrációra van szükség, de nem csupán az eurócsoport, hanem az egész unió szintjén”.

A téma érzékennyé vált az EU-n belül azt követően, hogy az euróövezetet sújtó adósságválság megoldása és a közös pénz stabilitásának megerősítése érdekében a zóna országai külön lépéseket is tettek.

David Cameron brit miniszterelnök szerdai nyilatkozatában ismét utalt arra, hogy az euróövezeti válság a zónán kívüli államokat is kedvezőtlenül érinti, és egyes kérdések megtárgyalásába az unión kívüli tíz országot feltétlenül be kell vonni.

(Fotók: Reuters)

Donald Tusk pedig leszögezte azt is: a tíz ország közül meg kell különböztetni azokat, amelyek idővel szeretnének csatlakozni az övezethez, köztük a közép-európai tagállamokat.

Tusk és David Cameron brit miniszterelnök megerősítette, hogy a teljes EU megállapodott a bankok feltőkésítésének szabályaiban.

A lengyel kormányfő annak a véleményének is hangot adott, hogy a tárgyalók közel vannak a teljes - azaz a bankágazat megerősítése mellett más ügyekre is kiterjedő - politikai megállapodáshoz, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy „bizonyos fontos részleteket” ezen a csúcstalálkozón nem döntenek el.

Az ülés késő este a 17 euróövezeti ország munkavacsorájával folytatódott. A legfontosabb nyitott kérdés immár az euró stabilitását garantáló - a nehéz helyzetbe került országokat hitelekkel is segítő - pénzügyi eszköz (EFSF) megerősítése.

A találkozó záró nyilatkozattervének egy késő este készült és kiszivárgott újabb változata szerint erre olyan megoldás készül, amely az EFSF jelenlegi tényleges hitelezési kapacitását megnégyszerezi. Brüsszeli számítások szerint ezt azt jelentené, hogy a mechanizmus segítségével összesen 1000 milliárd eurót lehetne az adósságproblémával küzdő országok átmeneti támogatására fordítani. Korábbi elképzelések alapján a megoldás két, eredetileg egymástól független újítást vegyít, mégpedig egyrészt azt, hogy az újonnan kibocsátott kötvények értékére az alap garanciát vállalna, másrészt azt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózónán kívüli államok számára is lehetővé tennék, hogy befektessenek az alapba.

Kínát is bevonják

Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtökön telefonon egyeztet Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel arról, miként járulhat hozzá Kína az euróövezeti átfogó mentőcsomag legfontosabb pillére, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak bővítéséhez - mondta egy francia kormányzati forrás szerdán a Dow Jones üzleti hírügynökségnek.

A forrás arról tájékoztatott, hogy a két államfő várhatóan az iparilag fejlett és fejlődő G20-as államok november eleji cannes-i találkozójával kapcsolatosan is tárgyal, ahol a nemzetközi közösség is megvitatja az euróövezeti válságra kidolgozott átfogó mentőcsomagot.

Hírügynökségi értesülések szerint az EFSF kapacitásait többek között úgy bővítenék az európai vezetők, hogy egy különleges célú eszközt (SPV) hoznak létre, amely euróövezeten kívüli államok befizetései ellenében kötvényeket bocsát ki. Kína ennek létrehozásában vehet részt - vélik elemzők. (MN)

Szabad Hírek