2012. január 6. Külföld

Uniós szankciókat követelnek Magyarország ellen az európai liberálisok, Budapest elleni fellépésre biztat az Európai Szocialista Párt. A Daniel Cohn-Bendit vezette uniós zöldek pedig egyenesen felfüggesztetnék hazánk szavazati jogát az Európai Unióban.

Az Európai Parlament zöldfrakciója kezdeményezi, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt – közölte szerdán Bécsben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség külpolitikai szóvivője. Ulrike Lunacek javaslatának következményeként felfüggeszthetnék Magyarország szavazati jogát az Európai Unióban, illetve leállíthatnák az EU-támogatások folyósítását. Az osztrák politikus maga is elismerte, hogy még csak a javaslat napirendre tűzésére is elenyésző esély van, ám szerinte már önmagában a téma felvetése csapást jelenthetne a „de facto autoriter állammá vált” Magyarországra.

Szankciókat követelt Magyarországgal szemben tegnap Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője is. Az Európai Szocialista Párt szófiai kongresszusán is a Magyarország elleni uniós lépésekre biztattak.

Az MSZP uniós képviselői nem kívántak reagálni az esetleges, hazájuk ellen irányuló szankciókra. A magyar néppárti képviselőcsoport határozottan visszautasította az alaptalan és kettős mércén alapuló vádakat. A zöldek támadásának egyébként pikantériája, hogy azt az az Ulrike Lunacek osztrák képviselő jelentette be, aki az alaptörvénnyel kapcsolatos júniusi európai parlamenti vitában nyilvánosan megszégyenült. A vitában ugyanis az osztrák politikus a magyarországi zöldombudsmani rendszer átalakítása miatt fogalmazott meg súlyos kritikát. A zöld-EP-képviselő azonban kétszeri rákérdezést követően kénytelen volt bevallani: olyat kér számon a magyar alkotmányon, ami saját országában nem létezik.

Közben az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan biztosítsa a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés tiszteletben tartását, mint ahogyan tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnek az EU-joggal kapcsolatban tett felvetéseire reagált. A Bruxinfo úgy értesült, hogy több, Magyarországot érintő ügyben is döntést hozhat jövő szerdai ülésén az Európai Bizottság. A bizottságnál már négy dosszié gyűlt össze. Ezek: az Olli Rehn reszortjának számító jegybanktörvény és a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás következő állomása, a Viviane Reding állampolgársági jogi biztos által figyelemmel kísért ügyek a bírák nyugdíjazásától kezdve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséig, végül pedig a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitelmegállapodásról.

Az MSZP barátja (Amig loptak a balliberálisok addig demokrácia volt hazánkban? Most számonkérés és egyből diktatura van?)

Az Európai Szocialista Párt támogatásáról biztosította a magyar ellenzéket. Szergej Sztanisev ügyvezető elnök méltatta „az MSZP-t vezető Mesterházy Attila szerepvállalását, amellyel hozzájárul egy koalíció felépítéséhez a demokrácia érdekében”. A magyar demokráciáért az a Szergej Sztanisev aggódik, akinek édesapja a Bolgár Kommunista Párt KB-titkára volt, ő maga csak 1996-ban mondott le szovjet, illetve orosz állampolgárságáról. Kormányfősége – 2005–2009 – után büntetőeljárást indítottak vele szemben, mivel miniszterelnöksége idején jelentéseket tüntetett el. Az iratok között titkos NATO-dokumentumok és egy nemzetbiztonsági jelentés volt a szervezett bűnözésről, valamint a kormányzati korrupcióról. Ma ő az európai szocialisták ügyvezető elnöke. (MH)

Berlinben kivárnak

A német kormány üdvözli az Európai Bizottságnak az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos vizsgálatát, és bevárja a vizsgálat eredményét – mondta Georg Streitner helyettes szóvivő tegnap Berlinben, a kormány sajtótájékoztatóján. Arra az újságírói kérdésre, hogy aggódik-e a német kormány a demokráciáért az új magyar alkotmány hatálybalépése miatt, Streitner kifejtette: a német kormány szerint a kétharmados parlamenti többség gyakorlása során a magyar kormánynak mértéktartást és fokozott érzékenységet kell tanúsítania az alapjogok és az európai értékek iránt. Kiemelte: az új alkotmánynak a mindennapi gyakorlatban segítenie kell az „árkok áthidalását”, és biztosítania kell, hogy „a kisebbségeket semmiféle megkülönböztetés ne érje”. (MTI)

Schöpflin: Kevés a szimpátia

Csillapodott kissé a kedden csúcsra járatott, Magyarországot érintő sajtóérdeklődés: az operaház előtti tüntetés visszhangja már keveseket érdekelt. A kivételek között volt a BBC, amelynek 4-es rádiója szerdán tovább elemezte az ellenzéki demonstrációt. A Kónya Péter szavaival felütött összeállításban a brit közszolgálati hírforrás tudósítója, Nick Thorpe a volt SZDSZ-es parlamenti képviselőt, Hack Pétert is megszólaltatta. A jogász úgy vélekedett, „a demokrácia »gyümölcseit« nézve, hazánk a legcsalódottabb ország Kelet-Európában”. Hozzátette, ő is egyetért a demokratikus intézmények megújításával, de csak úgy, ha nem sérül a fékek és ellensúlyok rendszere. Thorpe másik interjúalanya Schöpflin György volt. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látta: a nemzetközi kritikák miatt „Brüsszelben egyre kevesebb szimpátia él Magyarország iránt”. A tudósító arra hívta fel a figyelmet, hogy „amíg a kormányoldal és az ellenzéke azon vitatkozik, hogy ki az igazi demokrata”, addig – a válságot felhasználva – a Jobbik népszerűsége egyre emelkedik. (VSZ)

Kovács: Szükséges lépések

„Még békés és normális időben is kívánatos néha, hogy frissítsük vagy teljesen újraindítsuk a rendszert, amelyben élünk. Válság idején ez szükségessé válik” – írta Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár a The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadásának szerdai számában. A politikus emlékeztetett: az új alkotmány hatályba lépése előtt elfogadott több új törvény vitát váltott ki. „A bírálók ezeket az intézkedéseket a hatalom megragadásának állítják be, ami – függetlenül attól, hogy hasonló struktúrák és felügyeletek léteznek az EU más országaiban is – a lényeg tökéletes félreértése.” Kovács Zoltán szerint az intézkedések célja az előző kormány által hátrahagyott zűrzavar eltakarítása, valamint annak megakadályozása, hogy ilyesmi ismét előfordulhasson. „Miként Európa-szerte más kormányok, egyszerűen a nemzeti érdekünknek megfelelően járunk el, sürgősen, hogy biztosítsuk állampolgáraink gazdasági jövőjét a válság pillanatában. Ez kemény döntéseket jelent, ahogy minden EU-tagállamban. A félmegoldás itt kevés” – írta. (MH)

Szabad Hirek