2012. március 8. Közélet

Évtizedek után egy újabb amerikai magyar–magyar kerekasztal gondolata körvonalazódott két ismert amerikai magyar értelmiségi, Deák István és Lipták Béla levélváltásában, amely a kevés híján másfélezer követőt számláló Hungarian Lobbi/Magyar Érdekszövetség (HL) Google-csoport keddi akciófelhívásában jelent meg.

„Nem tisztességes dolog megvádolni emigráns társakat a munkaadójuknál, különösen nem egy olyan állítással, hogy egy idegen állam kormányának erőszakos megdöntésére törekszenek” – írta Deák István, a Columbia Egyetem nyugalmazott történészprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Lipták Bélának, aki vendégprofesszorként a Yale Egyetemen az automatikatudományról tartott előadásokat.

Ismét Simonyi és Gati a középpontban

Deák István azt nehezményezte, hogy Lipták Béla azt írta a washingtoni Johns Hopkins Egyetem elnökének, Ronald J. Danielsnek, hogy az általa vezetett intézményben létezik egy, az MSZP-vel együttműködő csoport, amely „kísérletet tesz a szabadon megválasztott kormány megdöntésére” Magyarországon, ami árthat az egyetem jó hírnevének.

Lipták, a HL vezetője a részvevők között nevezte meg Simonyi András volt washingtoni nagykövetet, Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, és Charles Gati professzort, aki szerinte az amerikai kormány „külpolitikai tanácsadója” és „kezdeményezője annak a kísérletnek, hogy Bajnait visszahozzák a hatalomba”.

A HL vezetője szerint a csoport tagjai megkeresték Tomicah Tillemannt, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter beszédíróját és Philip Gordon helyettes államtitkárt (mindketten a Johns Hopkins Egyetem külkapcsolati karán [SAIS] doktoráltak), akik azt tanácsolták az amerikai diplomácia vezetőjének, hogy levélben bírálja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, ami magyarellenes médiakampányt váltott ki.

Akik támogatják a magyar kormányt

Deák levelében úgy vélekedett, hogy Lipták „levelező hadjáratával túllépte az emigránsok között évtizedek óta dívó íratlan játékszabályokat.” Felhívta a figyelmet, hogy Gatival és Simonyival ellentétben Bajnai nem alkalmazottja az egyetemnek, hanem évente két előadást tart az EU-ról Washingtonban. Mint írta, Gordon és Tillemann, valamit mások mellett ebben az intézményben végzett Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke és Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet, az egyetem magyarul kitűnően beszélő munkatársa is, akik Deák szerint a magyar kormány támogatói.

Charles Gati

Deak szerint Gati 1994 óta se nem alkalmazottja, se nem tanácsadója az amerikai külügynek és Clintont nem befolyásolhatja, mert még sohasem találkozott vele. A történészprofesszor közölte a SAIS/Johns Hopkins magyar előadóinak teljes listáját az utóbbi két és fél évből: Schmitt Pál köztársasági elnök, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Martonyi János külügyminiszter (2 előadást tartott), Németh Zsolt külügyi államtitkár (2) Szapáry György washingtoni magyar nagykövet, Bajnai (2) és Korányi Dávid, Bajnai volt külügyi főtanácsadója (tanulmányút).

„Gondold meg: ezek az alaptalan vádak és a velük járó feljelentési hullám nem méltóak Hozzád és a magyar ügyhöz, amely mindannyiunkat – Gati Karcsit beleértve – annyira aggaszt. Próbálj meg emlékezni arra az időre amikor a kommunista vezetés az emigrációban élő kritikusait, többek között Téged, Gatit és engem hazaárulóknak, a nemzet megrögzött ellenségeinek nevezett. Kérlek, ne utánozd a kommunistákat!” – írta Deák István.

Magyar politikai szekértáborok Amerikában?

Lipták Béla válaszában hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a „két tábor” jobban megértse egymást, hogy kialakuljon egy konstruktív és őszinte párbeszéd. Leszögezte, hogy a Johns Hopkins Egyetem munkájához nem ért, „de Bajnai Gordon és társai nyilatkozatait, írásait és ezért céljaikat is ismerem. Minderről többet fogunk tudni, ha az egyetem kivizsgálja a történteket és megállapítja, hogy összhangban vannak-e az akadémiai standardokkal?”

Emlékeztetett rá, hogy „amikor elindult ez az önromboló kampány, melynek célja a magyar név bemocskolása volt”, javasolta Gatinak: „Hozzunk létre egy kerekasztal-beszélgetést, legyen az a kerekasztal kiegyensúlyozott, hívjuk meg arra úgy az új alkotmány kritikusait, mint az azt kidolgozó alkotmányjogászokat és így világosítsuk fel a kongresszus illetékes bizottságát a tényekről és együtt kérjük, hogy ne avatkozzanak be a magyar belpolitikába, illetve ne veszélyeztessék az annyi kínnal, de végre megindulóban lévő gazdasági lábra állását az országnak”.

Lipták szerint Gati nem válaszolt a levelére, ezért Deáknak is azt javasolta: hívjanak össze együtt egy, a sajtó nyilvánossága előtt lefolytatandó kerekasztal-beszélgetést a New Yorki Magyar Házban.

„Én még a Kádár-időkben rendeztem egy ehhez hasonlót, olyant, ami ugyanígy a megbékélés és egymás jobb megértését szolgálta. Akkor, a megbeszélés társelnökeinek felkértem Soros Györgyöt és Püski Sanyi bácsit – mindketten elvállalták, eljöttek” – emlékeztetett a HL vezetője.

Javasolta továbbá, hogy a megbeszélésen, amelynek célja, hogy „rendezzük végre közös dolgainkat” vegyen részt Gati, Szapáry, Soros és George Pataki, New York állam volt kormányzója is. „Mindkét tábornak meg kell értenie, hogy nem magyar érdek megtorpedózni a hajót, melyben együtt utazunk a történelem tengerén!” – írta Lipták Béla (hetivalasz.hu)

Szabad Hirek