2012. szeptember 18. Közélet

Mint tudjuk a MSZP és SZDSZ támogatásával olyan dolgokat engedtek meg maguknak a magán külföldi bankok, amit máshol Európában nem lehetséges.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 43,8 millió forint visszafizetésére kötelezte az AXA Bank fióktelepét 380 fogyasztó javára, további 5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot rótt ki, mivel a szolgáltató e jelzáloghiteles ügyfélkörével törvénytelenül fizettetett be előtörlesztési díjakat. Ezen kívül kivetettek 1 millió forint bírságot azért is, mert az AXA tucatnyi termékhirdetményében megtévesztő, a jogszabállyal ellentétes tájékoztatást tett közzé az előtörlesztés költségéről – áll a PSZÁF közleményében.

A PSZÁF célvizsgálatában az AXA fióktelepének a jelzálog-fedezetű, lakáscélú vagy szabad felhasználású hitelekre vonatkozó előtörlesztésekkel kapcsolatos tevékenységét tekintette át 2010. december 13-tól. A fogyasztói kérelmek alapján indult vizsgálat megállapította, hogy az AXA fióktelepe előtörlesztési díjainak felszámításával több ponton megsértette a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényt. Így számos ügyfél akkor is a hitelösszegre számított 3-4 százalékos előtörlesztési díjat volt kénytelen fizetni, amikor a jogszabály szerint ennél jóval kisebb mértékű díj vagy kifejezetten díjmentesség illette volna meg őket.

A pénzügyi szolgáltató hirdetményeiben egyes termékeinél többek között csak a 2010. március 1-je után kötött szerződések teljes végtörlesztése esetén tekintett el az előtörlesztési díjtól, noha a fogyasztói hitelről szóló törvény szerint a díjmentességre minden, 2010. december 13-a után teljesített részleges előtörlesztés esetén is mód van, ha a fogyasztó fennálló tartozása 1 millió forint alatti, s az előző egy évben nem történt előtörlesztés. E díjmentesség független a szerződéskötés időpontjától – hangsúlyozza a PSZÁF.

A felügyelet közleményéből az is kiderül, hogy az AXA fióktelepének magatartása alkalmas volt arra, hogy egyes fogyasztók – a magasabb előtörlesztési díjakra vonatkozó megtévesztő információk miatt – ne is forduljanak a pénzügyi szolgáltatóhoz előtörlesztési kérelmükkel, ne éljenek e törvényben rögzített jogukkal.

Már a Kúria is foglalkozik a devizahitel-perekkel

Darák Péter, a Kúria elnöke idén januárban kezdeményezte, hogy különböző munkacsoportok jöjjenek létre az ún. típusos jogesetek áttekintésére, és az ezzel kapcsolatos joggyakorlat egységesítésére. Az egyik ilyen csoport a bankok egyoldalú szerződésmódosításaival foglalkozik, a tervek szerint október-novemberre készítik el javaslataikat a Kúria polgári tagozata számára – mondta az MR 1- Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Osztovits András bíró, az e témával foglalkozó joggyakorlat-elemző munkacsoport vezetője.

Kifejtette: jó néhány per indult már a témában, több mint ötven már megszületett ítéletet át is tekintettek, de tudja, hogy az ilyen típusú peres eljárásoknak új hulláma indult meg. A Heti Válasz Online úgy tudja, Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete elnökének pere az OTP ellen már a Szegedi Ítélőtábla elé kerül. A Kásler keresete nyomán indult perben a Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án ítéletben mondta ki, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. Az ítélet ellen az OTP Bank fellebbezett. Lényegében hasonló tartalommal indított pert hitelező pénzintézetek ellen Lehmann György siófoki ügyvéd is.

Osztovits András, a Kúria bírája elmondta: az áttekintett peres ügyekből látszik, hogy nem egységes a jogértelmezési, ítélkezési gyakorlat, ezért abban kell állást foglalni, hogy mely körben minősül tisztességesnek az egyoldalú szerződésmódosítás, és mi az a hitelezői magatartás, amit minden bíróságnak egységesen tisztességtelennek kell minősítenie – fogalmazott. A közszolgálati adónak nyilatkozva kifejtette azt is, hogy az egyik legnehezebb feladat a vonatkozó jogszabályi háttér áttekintése volt, mert mint mondta: rendkívül szerteágazó a joganyag, ami ráadásul gyakran változott is. Minél egyértelműbb a jogszabály, annál egységesebbek lesznek az ítéletek, ezért a jogalkotónak is érdemes változtatni a jogszabályokon – hívta fel a figyelmet.

A munkacsoport a Kúria polgári tagozatának juttatja el a javaslatait. Az ajánlások alapján vagy jogegységi határozat vagy egységi vélemény születik, ez szolgál majd az ítélkező bírák számára iránymutatásul – zárta szavait Osztovits András.

A kormányfő is érzékeli a problémát

Szeptember 10-én, az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: bár az elmúlt két évben sokat tettek annak érdekében, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a „dokumentálható állampolgári sérelem". Ezért azt javasolta, hogy angol mintára – a hitelesek érdekeinek védelmére – Magyarország is hozza létre a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét. (hetivalasz.hu)

Szabad Hirek