2010.01.17. Közélet (A teljesség igénye nélkül..)

A Jobbik gazdasági filozófiája
A multinacionális tőke szabad mozgására épülő globális kapitalizmus az egész világon megbukott. Emberek milliárdjai
nyomorodtak meg fizikailag és lelkileg, a társadalmi szakadék a világban tovább nőtt, bolygónk pedig egyre sűrűbben és
egyre vészjóslóbban ad fenyegető „immunválaszokat”. A válság Magyarországon hatványozottan érvényes, hiszen mindez
kiegészült egy aljas és korrupt politikai garnitúra kártékony tevékenységével is.
A globális kapitalizmus helyett a jövőben az élelmiszertermelés, az értékesítés, a közbiztonság, az energiaellátás és más
területek szervezésében egyre több feladat hárul majd a helyi szerveződésekre. A bátortalan, a globalizmussal együttműködő
európai és hazai polgári politika szerint a kudarcot vallott liberális piacgazdaság helyett vissza kellene térnünk a szociális
piacgazdasághoz. A szociális piacgazdaság azonban nem más, mint a liberális piacgazdaság plasztikai sebészettel megszépített
változata, amely a problémákat csupán újratermelné, de meg nem szüntetné. Ma ökoszociális nemzetgazdaságra van szükség.
A gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko-), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében
korlátok alá kell vetni. Nem azért, hogy a gazdasági fejlődést fékezzük, hanem azért, hogy a gazdaságot, és ebből fakadóan a
társadalmat, az összeomlástól megóvjuk. Ezt jelenti az ökoszociális nemzetgazdaság.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom egy erős és gazdag Magyarország jövőképét vallja, amelyhez szükséges egy erős és
aktívan vállalkozó állami jelenlét. Az állam lehet az a gazdasági erő, amely képes gátat szabni a multinacionális, globalizáló
törekvéseknek, az erőfölénnyel való visszaélésnek, amely képes támogatni és egyenlő versenyfeltételek közé helyezni a hazai
gazdasági szereplőket, amely képes igazságos viszonyokat teremteni a társadalmi újraelosztásban, és amely képes az egész
nemzet számára előremutató stratégia megalkotására. Az állami szerepvállalás erősítése ugyanakkor nem jelenthet egyet
az állam túlburjánzásával. Az állam gazdasági szerepvállalásának határait a nemzeti érdek, a társadalmi jóllét és a gazdasági
hatékonyság hármas jelzőtáblái rajzolják meg.
A Jobbik szerint a gazdaságpolitikának illeszkednie kell a nemzetstratégiai célokhoz: védenie kell a magyar ipart, a magyar
termelőket, a magyar kereskedelmet, a magyar árut és a magyar piacokat. Az államnak meg kell őriznie a stratégiai nemzeti
vagyont, a földet, a vizet, a földgázt, az erdőket, indokolt esetben a már eltékozolt nemzeti vagyont is vissza kell szereznie
azért, hogy az állam az aktív, gazdaságélénkítő szerepét ténylegesen elláthassa, birtokolva és felhasználva az ország, a nemzet
komparatív előnyeit. Nemzetgazdaságunk kitörési pontjainak a mezőgazdaságot és a ráépülő élelmiszeripart, az infokommunikációs
technológiák minél szélesebb körű alkalmazását, a kutatás-fejlesztést és innovációt, az építőipart, a logisztikai
ipart és a gyógyturizmust tartjuk.
A Jobbik egyértelműen Kárpát-medencei magyar gazdaságpolitikában gondolkodik, vagyis a határokon túli magyarlakta
területeket is a létrehozandó egységes magyar gazdasági övezet részének tekinti. A külgazdasági kapcsolatokat a jelenleginél
lényegesen nagyobb mértékben a keleti gazdasági térség felé orientáljuk, ezzel is csökkentve hazánk nyugati függőségét,
elősegítve a magyar gazdaságnak a nemzetközi piacon való erőteljesebb megjelenését.
A népességfogyás megállítása nem csupán nemzetünk megmaradása, de gazdaságunk működőképessége szempontjából
is életbevágó. A fenyegető demográfiai katasztrófát a belső etnikai arányok drasztikus eltolódása is súlyosbítja. A Jobbik
jövőképében a nemzet tartópillérei a tisztességes, dolgos és többgyermekes magyar családok, ezért támogatásuk – ami nem
más, mint a nemzet jövőjébe történt befektetésük elismerése – kiemelt stratégiai cél.
A Jobbik gazdaságpolitikájának fókuszában a munkahelyteremtés áll. A magyar emberek szorgalmára alapozva ehhez arra
van szükség, hogy a politika – anyagilag és erkölcsileg egyaránt – helyreállítsa a munka becsületét, és kialakítsa a munkahelyteremtést
ösztönző és segítő gazdasági, adózási klímát.
III. Az ökoszociális nemzetgazdaság
III/1. Erős magyar gazdaság
Gazdasági program
- Erős állam, az újraelosztás szerkezeti átalakítása
- Az államadósság terheinek csökkentése
- Új kitörési pontok a gazdaságstratégiában
- Hazai vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés
- Helyi gazdaságok erősítése
- „Válaszd a hazait!” mozgalom
- Magyar elkötelezettségű bankrendszer
- Privatizáció felülvizsgálata
- Multinacionális és offshore-szerű cégek működésének felülvizsgálata
- Új adózási és járulékfizetési irányelvek
- Új monetáris politika
9
III.1.1. Erős, aktív és vállalkozó állam
Az elmúlt húsz év:
A privatizáció révén az állami vagyon jelentős része irreálisan alacsony áron került magánkézbe, nem egyszer gyanús
körülmények között.
A teljes parlamenti garnitúra az állam leépítéséről vallott neoliberális megközelítés – privatizáció, dereguláció, liberalizáció
– hatása alá került.
Az állam gazdasági szerepvállalása a privatizáció erőltetésén túl a multinacionális vállalatoknak adott kivételes kedvezményekben,
valamint a magyar vállalkozók magára hagyásában, túlterhelésében merült ki.
A szebb jövő:
2010 végéig megalkotjuk Állami Vagyonleltárt, melyet az Állami Számvevőszék hitelesít.
A stratégiai területeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévő állami vállalatokat
megtartjuk, az elherdáltakat visszaszerezzük.
Törvényt kezdeményezünk az állami vagyon védelmében, amely a nemzeti tulajdont megkárosítókat a jövőben akár
életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatja.
A csődhelyzet közelébe került, stratégiai fontosságú – nagyszámú munkaerőt foglalkoztató, illetve jelentős belföldi
ellátási vagy exportérdeket szolgáló – termelő és feldolgozóipari üzemeket egyedi elbírálás alapján, állami beavatkozással
támogatjuk a talpra állás érdekében.
Kulcsfontosságú ágazatokban – stratégiai befektetőként – vállalkozásokat indítunk az optimális pályájú gazdasági
fejlődés érdekében.
III.1.2. Az állami elvonás és újraelosztás szerkezeti átalakítása
Az elmúlt húsz év:
Az állami újraelosztás mértéke nemzetközi összehasonlításban magas, miközben az ország működéséhez,
versenyképességéhez való állami hozzájárulás hatékonysága alacsony fokú.
Az ésszerűtlen és igazságtalan adózási politika szétverte a társadalom adózási morálját, a tisztességes munkát óriási
adó- és járulékterhekkel büntetik, tovább szélesítve a fekete- és szürkegazdaságot.
A közteherviselés a nagyarányú elkerülés miatt nem érvényesül, ehelyett kevesen fizetnek sokat.
A szebb jövő:
A munkát sújtó adóterheket és járulékokat jelentős mértékben csökkentjük, amelytől többek között a gazdaság kifehéredését,
középtávon az állami bevételek növekedését várjuk.
A járulékcsökkentést követően az adózók körét szélesítjük, egyúttal az adóelkerülést szigorúan szankcionálni fogjuk.
A költségvetés kiadási oldalán át kell térni a feladatalapú, programozott költségvetésre. Az újraelosztás hatékonyságát
stratégiai tervezéssel és kötelező költség-haszon elemzésekkel javítjuk, tisztaságát szigorúan felügyeljük.
III.1.3. Az államadósság terheinek csökkentése
Az elmúlt húsz év:
Hazánkat az elmúlt évtizedek politikája az államadósság növekedésének meredek lejtőjére küldte.
Ma már mintegy 1200 milliárd forintot költünk évente csak kamatfizetésre, a tőke visszafizetés egyre csekélyebb
reményével.
Ezt a tételt a teljes politikai vezetés érinthetetlennek tartja – fizetjük, ha belerokkan is az ország.
A szebb jövő:
Tiszta gazdasági alapokkal megteremtjük a költségvetés egyensúlyát, megállítjuk az eladósodási folyamatot; az eladósodottság
szintjének kiszámítható leépítéséről törvényt alkotunk.
Radikálisan felülvizsgáljuk az eddig folytatott államadósság-politikát, beleértve visszamenőleg a ’70-es évektől felvett
hitelek feltételeit is, a felelősök megnevezésével együtt. Ezzel együtt tárgyalásokat kezdeményezünk a törlesztés és visszafizetés
feltételeinek újbóli meghatározása céljából, a növekedést lehetővé tevő könnyítésekkel, beleértve az adósság egy
részének leírását is.
Törvényben rögzítjük, hogy az állam nem vehet fel hitelt működési kiadásaira, csak olyan fejlesztésekre, melyek megtérülése
nemzetgazdasági szinten bizonyítható.
III.1.4. A hatékony állami működés megteremtése
Az elmúlt húsz év:
A magyar közigazgatás utolsó nagyarányú átalakítása 1989-90-ben történt. Nagyarányú, előremutató és
rendszerszemléletű fejlesztésre azóta nem került sor.
A közigazgatás működtetése és finanszírozása jobbára báziselven nyugodott, a feladatalapú működés érdekében csak
félig megtett lépések történtek. Elmaradt a rendszerszemléletű felülvizsgálat következetes végig vitele.
Az elmúlt évek rögtönzései, átgondolatlan és felelőtlen változtatásai – mint például a közigazgatási államtitkári tisztség
megszüntetése – szétzilálták a közigazgatási kart, minimálisra csökkentve az intézmények működőképességét.
A közigazgatás elektronizálása szigetszerűen zajlott, egységes jövőkép és stratégia nélkül, gyakran lobbiérdekek
mentén vezetve. Emiatt, valamint a folyamatok újratervezésének elmaradása miatt az informativitás csak korlátozott
mértékben tudta kifejteni előnyös hatását.
A feladatok és folyamatok újragondolása híján a létszámcsökkentési kísérletek meddőnek és ideiglenes eredményűnek
bizonyultak.
A szebb jövő:
A központi és helyi közigazgatás szervezetrendszerének működését felülvizsgáljuk, a párhuzamos vagy felesleges
tevékenységeket megszüntetjük, az indokolatlan széttagoltságot felszámoljuk.
A felülvizsgálat során minden költségvetési szervnek meg kell fogalmaznia saját küldetését és konkrét feladatait.
Minden közhivatalnak önértékelést kell készítenie, amelyben megindokolja tevékenységének társadalmi hasznosságát.
Ismerteti azokat a teljesítmény-mutatókat (egyben értékeli azok alakulását), amelyek jelzik, hogy a felhasznált
erőforrásokhoz képest a szervezet milyen eredményeket produkált. A beszámolókat az Állami Számvevőszékkel kell megvizsgáltatni
és véleményeztetni.
A jelenleginél lényegesen részletesebb, ugyanakkor áttekinthető állami költségvetésre van szükség. A közpénzek felelős
felhasználása érdekében meg kell alkotni a közpénzügyi törvényt, amely egyértelműen szabályozza az állam költségvetési
jogát, a költségvetési elveket, különös tekintettel a részletesség elvének érvényesítésére.
Az e-közigazgatás, az e-kormányzás fejlesztésének szigorúan együtt kell járnia a hatékonyságelvű átalakításokkal, a
folyamatok újratervezésével és a szervezetfejlesztéssel, a valós és érdemi teljesítmény mérhetővé tételével.
A fenti változtatások mellett a létszámcsökkentés és az állami működés áramvonalasítása nem gyengíteni, hanem
erősíteni fogja az államot és annak intézményrendszerét, megteremtve ezzel az erős állam megvalósításához nélkülözhetetlen
hivatali hátteret. Ezzel együtt általános cél az, hogy szolgáló szemléletű, segítő közszolgáltatásra van szükségünk.
Az e-közigazgatásban és az e-közszolgáltatásokban meg kell törni a jól ismert monopolhelyzetet. Más – részben
európai uniós – országok sikeres gyakorlatának tapasztalatai alapján minél szélesebb körben kell támogatni a nyílt forráskódú
szoftverek (OSS) használatát, ami nem csak jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé, hanem megszünteti a
monopolhelyzetű szolgáltató zsarolási potenciálját, valamint tág teret enged a magyar informatikai szakemberek, vállalkozások
szakmai érvényesülésének.
III.1.5. A külgazdasági orientációnk kelet felé fordítása
Az elmúlt húsz év:
A Szovjetunió és a volt KGST felvásárlópiacai összeomlottak. A magyar kormányok – nem törődve a megmaradt vagy
újranyíló lehetőségekkel – kizárólag Nyugat felé orientálódtak.
Az egyre jobban erősödő külpiacokat, valamint jelentős tőkeexportőrnek számító keleti országok (Kína, India, Oroszország,
Törökország, Kazahsztán, Indonézia) kínálta lehetőségeket az ország vezetése nem aknázta ki, és komoly lépéseket
sem tett ebbe az irányba.
A szebb jövő:
Hazánk külgazdasági kapcsolatait az egyoldalú euroatlanti orientáció helyett meghatározó súllyal kelet felé fordítjuk,
a kölcsönös előnyökön nyugodva, a nemzeti érdek érvényesülésének elsődlegessé tételével.
Bővülő exportlehetőségek vagy gyümölcsöző együttműködések ellenében keleti gazdaságok vállalatai számára biztosítjuk
a „hídfőállás” lehetőségét az Európai Unió piacai felé.
A gazdasági kapcsolatok bővülésének segítése érdekében megerősítjük a politikai és kulturális kapcsolatokat a fent
említett országokkal, népekkel. A kapcsolatépítésben kiemelten alapozunk az ázsiai népekkel meglévő, általuk máig számon
tartott rokonsági kötelékekre, közös civilizációs örökségünkre.

III.1.6. A magyar gazdaságstratégia kitörési pontjai
Az elmúlt húsz év:
Az értékválság és a gazdasági megszorítások következtében a termelő, alkotó szakmák megbecsültsége, gazdasági
jelentősége erősen csökkent, minimálisra szorítva a hazai érték-előállítást.
Hazánk nem tudta kihasználni komparatív előnyeit, nemzetközi szinten jelentős versenyhátrányba kerültünk.
A multinacionális cégek állami asszisztencia melletti megjelenésével komplett termelői ágazatok szűntek meg.
A szebb jövő:
Állami eszközöket bevetve feltámasztjuk a kivitelre és kiváló minőségű élelmiszerek előállítására képes magyar feldolgozó
és élelmiszeripart, az alapanyagot szolgáltató mezőgazdasággal együtt.
A nemzetgazdaság minden területén támogatjuk az infokommunikációs technológiák minél szélesebb körű és minél
mélyebb használatát, integrálását a termelési és szolgáltatási folyamatokba.
Az innovációs szektorban tudatos nemzetstratégiát alkotunk, és a források növelésével fellendítjük a hazai kutatásfejlesztést.
Az oktatás fejlesztésével, a magyar kutatók és feltalálók számára a kibontakozási lehetőségek honi biztosításával,
a stratégiai találmányok levédésének állami segítésével, az ezekre épülő magas hozzáadott értéket előállító ipari termelés és
az innovációs cégek támogatásával hatékonnyá tesszük a teljes innovációs folyamatot.
Hazánk geopolitikai adottságainak köszönhetően, valamint a külgazdasági kapcsolatok kelet felé nyitása révén a
logisztikai ipar jelentős nemzetgazdasági potenciált hordoz magában, ezért azt állami infrastrukturális beruházásokkal is
ösztönözni fogjuk.
Kedvező továbbfejlődési feltételeket biztosítunk a turizmusnak, kiemelten a gasztro- és borturizmusnak, az egészségturizmusnak,
azon belül a gyógyturizmusnak, ami a finanszírozási és kapacitáskihasználási nehézségekkel küzdő egészségügynek
is kitörési pontot jelenthet. A belföldi turizmus fellendítése érdekében újra adómentessé tesszük az üdülési csekket.
Geotermikus és egyéb alternatív energiaforrások támogatásával csökkentjük hazánk energia-importfüggőségét, hozzájárulva
egyben a hozzá tartozó háttéripar fejlesztéséhez is.
III.1.7. A hazai vállalkozások támogatása
Az elmúlt húsz év:
Az irreális mértékű adóterhek, a követhetetlen és átláthatatlan szabályozás, a külföldi tőke folyamatos támogatása a
hazai cégeket jelentős versenyhátrányba hozta, rengetegen mentek és mennek csődbe.
Az EU-s csatlakozásból fakadó, sokszor vállalhatatlan terhekkel a kormányzatok magukra hagyták a magyar vállalkozókat.
A fejlődés kulcsának számító banki forrásokhoz a hitelezési tevékenység befagyasztása miatt a hazai vállalkozások nem
vagy rendkívül rossz feltételekkel tudnak csak hozzáférni.
Az állam gyakran megrendelőként is súlyosbítja a helyzetet a megrendelt áruk vagy szolgáltatások késedelmes kifizetésével.
A szebb jövő:
A munkabéreket terhelő elvonások típusának és mértékének jelentős csökkentésével a vállalkozói szektor bővítését és
a gazdaság kifehérítését is el akarjuk érni.
A kis- és középvállalkozók esetén – meghatározott bevételi határig – a nyereséget terhelő adó és a magánszemély
osztalékadója együttes mértékét 30%-ra csökkentjük.
Az áfát nem a számla kibocsátásakor, hanem a pénzügyi teljesítésekor kell kiegyenlíteni, illetve visszaigényelni.
Az adózási szabályokat jelentősen egyszerűsítjük, azok mindenki általi betartását az adóhivatallal folyamatosan
ellenőrizzük.
A gazdasági visszaéléseket a közbizalom helyreállítása és a megbízható működés érdekében szigorúan büntetjük:
gazdasági bűncselekmény gyanúja alapján a társaság vagyonának zár alá vétele, a csalárd, szándékosan okozott csőd
kivizsgálása és a bármilyen társaságot csődbe vivő személy eltiltása új cég alapításától, illetve a más társaságokban fennálló
részesedésének nyilvánosságra hozatala.
A banki alapkamat csökkentésével, valamint a profitszerzésen kívül a nemzeti érdekeket is szolgáló magyar bankhálózat
kiépítésével biztosítjuk a magyar kkv-k fejlesztési forráshoz juttatását.
A magyar tulajdonú vállalkozások és az általuk előállított termékek egyértelmű jelölésével segítjük a fogyasztók, az
üzleti partnerek és az állami megrendelők számára az azonosítást. A magyar gazdasági társaságokat és azok termékeit a
jogszabályi lehetőségek adta keretek között előnyben részesítjük, akár a jogszabályok módosításával is.
Szankcionáljuk, ha egy állami szereplő nem fizeti ki határidőre a számlát a vállalkozónak a teljesítés után.

III.1.8. Magyar elkötelezettségű bankrendszer
Az elmúlt húsz év:
A rendszerváltáskor még meglévő magyar bankrendszer szinte teljes egészében átkerült a multinacionális kereskedelmi
bankok kezébe, a korábban prosperáló vidéki magyar bankhálózatot, a takarékszövetkezeteket pedig szinte elsorvasztották.
A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság a korábbiaknál is jobban felborította a forint árfolyamának stabilitását, ami a
bankok egyoldalú szerződésmódosítása révén jelentősen emelkedő törlesztőrészleteket eredményezett.
A szebb jövő:
A még állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank átalakításával létrehozzuk a Magyar Bankot. Új menedzsment
vezetésével megtisztítjuk a magyar gazdaság fejlődése helyett szűk érdekcsoportokat szolgáló tevékenységétől, feladatai
körét kibővítjük, és átláthatóvá tesszük működését.
A magyar kisemberek tulajdonában lévő takarékszövetkezeteket és hitelszövetkezeteket mind anyagilag, mind szervezetileg
megerősítjük, hogy tevékenységükkel ismét lefedjék a vidék Magyarországát.
A bajbajutott devizahitelesek esetében a kilakoltatásokat haladéktalanul felfüggesztetjük egy évre, ezzel együtt
törvényi szinten szüntetjük meg a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét. Kötelezővé tesszük, hogy minden
3 évnél hosszabb futamidejű hitel esetében legalább egyszer, minden plusz feltétel és büntetőkamat nélkül lehetőség legyen
a hitel törlesztésének 6-12 hónapra történő felfüggesztésére. Ha a fedezetként szolgáló lakás elárverezése elkerülhetetlen,
akkor azt megelőzően a tulajdonosnak minimálisan 6 hónapot kell biztosítani a piaci értékesítésre. Hosszú távú megoldást
a jegybanki alapkamat alacsonyan tartása, ezzel együtt a devizakölcsönök – a Magyar Bank által nyújtott kedvező kamatozású
forinthitelekkel történő – kiváltása jelenthet.
A jegybanki alapkamat jelentős csökkentése után mind a forint-, mind a devizahitelek esetében ösztönözzük a
futamidő meghosszabbításának lehetőségét.
III.1.9. Munkahelyteremtés
Az elmúlt húsz év:
Az ún. rendszerváltás eredményeként kialakult értékválságban a teremtő, alkotó munka megbecsültsége elveszett, a
mindenáron pénzt gyarapító ügyeskedésé felmagasztosult.
A megszorító intézkedések következtében hazai vállalkozások és velük munkahelyek százezrei szűntek meg.
A munkabért sújtó, aránytalanul magas terhek következtében kevés, agyonterhelt, alulfizetett munkaerőt foglalkoztat
a gazdaság, ezek egy részét is feketén.
A multinacionális cégek betelepülésének, majd az EU-s csatlakozásnak köszönhetően komplett gazdasági ágazatok
mentek tönkre.
A szebb jövő:
A vidéki munkanélküliség jelentős részére az újraélesztendő feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint az alapanyagot
nyújtó mezőgazdaság, azon belül is a kiváló minőség és a munkaerőigényes biotermesztés nyújt megoldást.
A hazai igényeken kívül a külgazdaság kelet felé nyitása révén az ágazati export növekedése is javítja a vidék,
különösen az ország keleti régiójának kilátásait.
A rendvédelem és honvédelem újraszervezésével, bővítésével az ország egész területén munkalehetőséget teremtünk az
ezen feladatokra hivatásként tekintők számára.
Középtávon a kitörési pontoknak tekintett építőipar, logisztikai ipar és a gyógyturizmus is komoly munkaerőigényt
fog jelenteni.
Országosan vezérelt, de helyi szinten megvalósuló közmunkaprogramot dolgozunk ki, mellyel az önkormányzatok
számára jelentősen csökken az infrastrukturális beruházások költsége, és amely segítséget nyújt a vidéki lakosság számára a
hagyományos vidéki életmódhoz történő visszatéréshez.
A többnyire alulképzett, tartósan munka nélkül maradtak számára is biztosítjuk a közmunka lehetőségét, a jelenleginél
szélesebb körű munkalehetőségekkel.
III.1.10. Lakáshoz jutás támogatása, országos lakásépítési program
Az elmúlt húsz év:
Az állami, és néhány ritka kivételtől eltekintve az önkormányzati lakásépítés gyakorlatilag leállt.
A vállalkozói lakásépítés területén meghatározóvá vált a külföldi tőke, így a – lakosság által devizahitelből finanszírozott
– nyereség kifelé vándorol az országból.
A fiatalok lakáshoz jutási feltételei rendkívül megnehezedtek, a devizahitelek terheinek váratlan növekedése pedig sok
családot tönkretett.
A körbetartozások ellehetetlenítik az iparágat, amelynek jövőbeni kiküszöbölésére komplett törvénycsomag életbe
léptetése szükséges.
A szebb jövő:
Állami és önkormányzati támogatással országos bérlakásépítési programot indítunk el, amely szándék szerint magyar
tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak nyújtana munkát.
Az állami megrendelések alapján épülő lakások felügyelete egy újonnan létrehozandó Nemzeti Beruházási
Központhoz tartozna. E szervezet feladata az állami pénzen megvalósuló beruházások és vásárlások pénzügyi, beruházásmenedzselési
és műszaki feladatainak koordinálása.
A magyar családok a Magyar Bankon keresztül államilag támogatott, kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt vehetnek
fel a vételár kifizetésére.
A lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatását a mai konstrukcióhoz képest duplájára emeljük.
A körbetartozásokat komplett intézkedéscsomaggal kívánjuk felszámolni, és kialakulását a jövőben megelőzni. Ennek
része a közbeszerzéshez kapcsolódó szerződések teljes és feltétel nélküli nyilvánossá tétele, a pályázati feltételek szigorítása
révén kizárólag a valódi, termelőkapacitással, szakértelemmel és referenciával rendelkező lokális cégek munkához juttatása,
az alvállalkozói lépcső számának korlátozásával.
III.1.11. A helyi gazdaságok erősítése
Az elmúlt húsz év:
A globalista gazdaságpolitika következtében a helyi gazdaságok, a helyi kereskedelem drámai hanyatlást szenvedett el.
Az önkormányzatok által biztosított pénzeszközök, támogatások, megrendelések jelentős része szintén a multinacionális
cégeknél kötött ki.
A szövetkezetekkel kapcsolatos, szocializmusból származó rossz emlékeket nem sikerült felülírni, az együttműködési
szándék alacsony szinten maradt, a helyi szövetkezések nem terjedtek el kellő mértékben.
A szebb jövő:
Megerősítjük a helyi termelők érdekvédelmi szervezeteit, piacokat nyitunk, ahol – a kereskedelmi láncok megkerülésével
– közvetlenül a fogyasztóknak tudnak értékesíteni, minden egyéb területen költségvetési forrásból és törvényi háttérrel
támogatjuk a magyar vállalkozók és magánszemélyek összefogását, szervezeteit, szövetkezeteit.
A szociális támogatások rendszer-átalakításának részeként, egyben a helyi gazdaság fejlesztésének eszközeként, országosan
kiterjesztjük a szociális kártyák rendszerét. Az elektronikus utalványok általi vásárlások biztos megrendeléseket teremtenek
a helyi kereskedők és a vonzáskörben tevékenykedő gazdák, termelők számára is.
A szociális kártya komoly lépést jelent a helyi pénzek elterjedése felé, csökkentve a lokális gazdaság globális függőségét.
A helyi pénz – korszerű formájában elektronikus pénz – használatának mind a hazai, mint az európai uniós jogi háttere
adott, csak a gyakorlati lehetőséget kell kiaknázni.
III.1.12. „Válaszd a hazait!” mozgalom – Vállalkozói Magyar igazolvány
Az elmúlt húsz év:
Az óriási mértékű és általános forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások térvesztése a hazai gazdaságon belül nemzetközi
összehasonlításban is kirívóan magas.
A külföldi cégek térnyerése miatt ma már százezernél is több, gyakorlatilag csak vegetáló kényszervállalkozó küzd a
túlélésért.
A szebb jövő:
Országos mozgalmat indítunk a „Válaszd a hazait!” jelmondattal, bevezetve a kezdeményezést a gazdasági élet mindennapjaiba.
Lehetővé tesszük, hogy a magyar állampolgárságú magánszemélyek tulajdonában lévő cégek tulajdonosai a cégbíróságon
igényelhessék a gazdasági társaság típusának megnevezése elé a „magyar” jelzőt, vele együtt – ennek megjelenítéseként
– a Vállalkozói Magyar igazolványt.
A szociális kártya felhasználási szabályozását úgy kell megalkotni, hogy a Vállalkozói Magyar igazolvánnyal rendelkező
termelő által előállított termék vagy szolgáltatás vásárlási előnyt élvezhessen.
A rendszer sikeres bevezetése után a Vállalkozói Magyarigazolvány igényelhetőségét kiterjesztjük a Kárpát-medence
valamennyi magyar vállalkozására.

(jobbik.hu alapján szerk.)