2011. június 8. Közélet
Lassan
két hónapja tartanak a kormány és a rendvédelmi szakszervezetek között
azok a tárgyalások, amelyek a nyugdíjrendszer, illetve a korkedvezményes
nyugdíjak átalakításáról folynak a felek között. Mivel a magyar
médiában egymásnak ellentmondó állítások fogalmazódtak meg az elmúlt
hetekben, a tisztánlátás érdekében a Századvég Alapítvány európai
kitekintésben igyekszik bemutatni a nemzetközi szabályozás legfontosabb
jellegzetességeit.
Németországban a rendvédelmi dolgozók nem, vagy csak alig
részesülhetnek nyugdíjkedvezményben, ami azt jelenti, hogy az egyre
növekvő (65-ről 67 évre emelt) általános nyugdíjkorhatárnál öt évvel
korábban, azaz 60, illetve a későbbiekben 62 éves korban mehetnek
nyugdíjba.
Ennél
korábbi nyugdíjazásra csak alaposan megindokolt egészségügyi probléma
igazolása esetén ad jogi lehetőséget a német nyugdíj-igazgatóság. A
kormány és a parlament mindeddig ellenállt azoknak a szakszervezeti
törekvéseknek, amelyek a korkedvezményes nyugdíj korlátainak
felpuhítására vonatkoztak volna.
Ausztriában még
szigorúbb jogi szabályozás vonatkozik a rendőrségi dolgozók
nyugdíjazására: a törvényes nyugdíjkorhatár ugyanis 65 év, igaz, a
tényleges nyugdíjba vonulási kor 55-57 év közé tehető. Ez tulajdonképpen
azt jelenti, hogy a rendőrségi állomány Ausztriában alig egy-két évvel
megy el korábban nyugdíjba, mint a köztisztviselői, közalkalmazotti kör,
ahol az átlagos nyugdíjba vonulási időszak 60 év körül van.
Franciaországban igen
eltérő szabályozás vonatkozik a közalkalmazotti és a közszféra egyes
csoportjaira, ám teljes összegű nyugdíjra csak azok számíthatnak, akik
legalább 37,5 év munkaviszonnyal rendelkeznek, ám ez a jogi előírás
2012-től 41 évre módosul. Egyébként a közszférában dolgozók
nyugdíjkorhatára általában 60 év, de a rendőrök már 50 évesen nyugdíjba
mehetnek, igaz, azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben nem kapnak
teljes összegű nyugdíjellátást.
Olvasónk írja:
Nos, ez nem egészen így valós. Ugyanis nem az évek számát, hanem az
úgynevezett "annuités"-t számolják. Az igaz, hogy egy átlag rendőr sem a
sima rendőr (Police National - nem közalkalmazott), hanem a csendőrség
(Gendarmerie), Franciaországban teljesíti a sima szolgálatát, akkor 1 év
az 1 év. De ehhez pl. hozzájöhet, ha ejtőernyőzik, ami évi 40 ugrás
után még egy év pluszt jelent, külföldre kihelyezés esetén, minden
színtértől függő, de lehet még plusz 1 annuité, sőt néha több is,
búvárkodás szintén segít stb... Szóval egy okosabb csendőr, katona stb.
akár 3 évet is szerezhet 1 év alatt. Vagyis ha jól megnézzük, azt a
bizonyos 37,5, illetve most már 41 annuités-t el lehet érni kb. 15 év
alatt. Igaz, ez a minimum, hogy nyugdíjba vonulhasson. A csendőrségnél
és a CRS-nél kevesen használják ki, de a katonaságnál és a mozgó
csendőrségnél (Gendarmerie Mobil) azért elég sokan. Viszonylag jól
ismerem mint témát, hisz magam is ebben a cipőben vagyok, mint volt
légiós, aki 17,5 év után nyugdíjba vonult.
Angliában két
nyugdíjelosztási csoportba bontják a rendőri állomány tagjait annak
megfelelően, hogy 2006 áprilisa előtt vagy az után kezdték meg
szolgálati viszonyukat. Azok, akik 2006 áprilisa előtt szereltek fel,
csak akkor kaphatnak maximális nyugdíjat, ha legalább 30 évi szolgálati
idővel rendelkeznek, ám a szabályozás lehetőséget teremt a
korkedvezményes nyugdíj választására is azoknak az 50. életévüket
betöltő rendőröknek, akik legalább 25 évet szolgáltak a rendőrség
intézményrendszerén belül.
A
2006 áprilisa után szolgálatba állt állomány számára szigorúbbak a
nyugdíjba vonulás feltételei: a maximális összegű nyugdíj folyósításához
számukra már legalább 35 év szolgálati időt kell igazolniuk, míg azok,
akik a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét választják, csak 55 éves
korukban tehetik majd ezt meg, azzal a feltétellel, hogy addig
letöltötték a 35 év szolgálati időt.
A visegrádi országok
Lengyelországban jelenleg
hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon. A lengyel
miniszterelnök, Donald Tusk szerint a rendőri állomány kiváltságai
tovább már nem fenntarthatók, ezért kormánya szisztematikus átalakításba
kezdett.
A
jelenlegi szabályozás szerint a rendőrségi munkavállalók - életkorra
való tekintet nélkül - 15 évi szolgálati idő után dönthetnek úgy, hogy
korengedményes nyugdíjba vonulnak, igaz, ennek összege 15 év szolgálati
idő után maximum a havi átlagjövedelem 40 százaléka lehet. A kormány
szándékai szerint a minimális szolgálati időt legkevesebb 20 évre
emelnék, s a rendvédelmi dolgozók leghamarabb csak az 55. életévük
betöltése után mehetnének tényleges nyugdíjba.
Csehországban a
korkedvezményes szolgálati nyugdíj feltétele a rendőrségi alkalmazottak
számára 15 év szolgálati idő felmutatása, ám a szabályozás szerint a
legmagasabb szolgálati nyugdíjat, azaz az utolsó bruttó bér 60
százalékát csak azok a korkedvezményes nyugdíjat választó rendőrségi
alkalmazottak kaphatják, akik 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek.
A
szolgálati nyugdíj folyósítása addig esedékes, míg a kedvezményezett
nyugdíjas nem válik ténylegesen jogosulttá az időskori nyugdíjra. Ennek a
kornak az elérésekor a nyugdíjas szabadon döntheti el, hogy az öregségi
nyugdíját kéri-e a jövőben, vagy az addig folyósított korkedvezményes
szolgálati nyugdíját, természetesen a kapott juttatás mértéke alapján.
Az úgynevezett Szlovákiában a
korkedvezményes szolgálati nyugdíj 15 évi munka után jár a rendőri
alkalmazottak számára, ám ez csak a havi átlagbérük 30 százaléka lehet.
Ez az összeg további szolgálati évek letöltésével növekedhet, ám az erre
vonatkozó anyagi ösztönzők nem jelentősek, így például további 10 év
munkavállalás után a havi átlagbér legfeljebb 60 százalékára nőhet a
korkedvezményes nyugdíj mértéke.
A
magyar és a lengyel kormányhoz hasonlóan a tót politikai osztály is a
rendőrségi dolgozók nyugdíjba vonulási szabályozásának szigorítására
törekszik annyiban, hogy a tervek szerint a jövőben csak 20 évnyi
szolgálat után, 55 éves korban mehetnének szolgálati nyugdíjba a
felvidéki rendőrök.
A
nemzetközi példák alapján az Európai Unió tagállamainak vonatkozó
szabályozása a korkedvezményes nyugdíjba vonulást két módon teszi
lehetővé a rendvédelmi dolgozók számára. Az egyik gyakorlat szerint a
kedvezményes korhatár nem számottevően alacsonyabb, mint az általános
nyugdíjkorhatár.
A
másik gyakorlat szerint az életkorkedvezmény jelentősen alacsonyabb
lehet az általános nyugdíjkorhatáránál, de annak igénybevételéhez
tetemes szolgálati időre van szükség, sőt ez utóbbi esetben a kapott
járadék az általános nyugdíjnak mindössze töredéke.
Magyarországon
a korkedvezményes nyugdíjazásnak egy olyan öszvér megoldása jött létre,
amely az állami kötelezettségek túlvállalása mellett a nemzetközi
példákban látott kedvezménytípusok mindegyikét egyszerre biztosította a
rendvédelmi munkavállalók számára. Azaz, Magyarországon a kiváltságos
helyzetben lévő munkavállalói csoportok tagjai kevés szolgálati idővel,
fiatalon, teljes nyugdíjjal vonulhattak vissza a munkaerőpiacról - áll a
Fidesz-közeli Századvég végkövetkeztetésében.
Nem feledjük el a legfontosabb részletet. Nem elsősorban ez a kormány akarja megfaragni a kiadásokat. Az IMF előírása, hogy az előző kormány kedvezményes kört meg kell szüntetni. Mert az IMF a szerződés szerint amíg ki nem perkáltuk a hitelt, magas kamatokkal addig beleszólási joga van. Számára azért fontos az állami kiadások csökkentése, hogy Magyarország a szűkülő bevételből is elsődlegesen fizesse a kölcsönt. Ezért kell csökkenteni a rendőrökre vonatkozó kedvezményes nyugdíjt. Aminek az igényét már az előző kormánynak is be nyújtotta. A balliberális kormány azt mondta, hogy az antiszemitizmus elleni harc részese a kormányzat számára a hithű rendőr. Rontaná a kialakult bevethető rendőrség morálját ha megvonnák a kért kedvezményeket.
Vagyis amikor a MSZP bírálja a jelenlegi kormányt, akkor hazudik. Mert úgy csinál mint ha nem tudná mi miért van. A népet kívánja félre vezettetni továbbra is. A Jobbik Párt meg egyszerűen tudatlan, amikor az gondolja egyből meg lehet szabadulni a spekulációs tőke karmaiból.
Szabad Hírek
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát