Részletek a zsidók által, a MÁV ellen írt keresetből avagy az új magyar nemzedék ki fosztása. A kereset követelés mértéke az ország évi összes bevételének az 1/6-da mintegy 1800 milliárd Ft. Ezért van a lényegi megfogalmazás a keresetben: a MÁV állami tulajdonban van. Azaz az adófizetők pénzéből kell a zsidóknak.

Téves adatokon alapuló, csúsztató, elszámolt meséskönyv. Így jellemezhető a kereset.

Téves adatokon alapuló nem bizonyított csak feltételezést elfogadó azt hitelesítő, csúsztató, elszámolt meséskönyv. Így jellemezhető a kereset.

A törvény, egy belső jenki jogi aktuson alapul, így – hacsak nem ismerik el a másik országban – Amerikán kívül nem hajtható végre. Nem tudni, hogy a MÁV-nak van-e vagyona az USA-ban, vagy olyan államban, amelyik elfogadja ezt az egyoldalú jenki törvényt, de ha van, akkor MÁV helyében gyorsan be kellene zárni ott mindent… Az amerikai törvény által megkívánt feltétel (kereskedelmi tevékenység végzése az USA-ban) szintén elég áttételesnek, és távolinak tűnik. (Valószínűleg az első tárgyaláson csak erről fog dönteni a bíró).

Mindazonáltal a kockázat nem kicsi. Az USA más jogrendszer. Nálunk nem köteles a bíró figyelembe venni hasonló eseteket, de ott precedensrendszer van. Ott kötelező megítélni ugyanazt. Ez most csak max. 100 zsidó ötletelése. Ha szagot kap a többi is, bajban lesz a MÁV.

Összességében ilyent mi is tudnánk írni, és beadni a szovjet vasutak ellen, abban ráadásul több bizonyíték lenne.

Az eredeti kereset 16 oldal, így részleteiben tesszük közzé a belőle készült kivonatolt (azaz csak az érdekesebb részeket tartalmazó) fordítást:

Az Egyesült Államok Körzeti Bíróságainak
Illinois állam Északi Körzetének Keleti Területe részére
A magyar Holokauszt áldozatai felpereseknek

A Magyar Államvasutak alperes Elleni keresete

Az „A” függelékben megjelölt felperesek a Minico, Pavich, & Spevack valamint Anthony D’Amato jogi képviselőink útján ezúton keresetet nyújtunk be a Magyar Államvasutak ellen az alábbiak szerint:

Előzetes álláspont:

Ezen keresetben írt állítások a magyar kormány segítsége és közreműködése nélküli nyolc évi kutatáson alapul. Az állítások több tízezer oldalnyi német és kelet-európai levéltárakban és izraeli megőrzésben lévő hivatalos iratokon, a Raul Wallenberg Levéltár iratain, Holokauszt - túlélők és történészek birtokában, a Washingtonban lévő Holokauszt-múzeum széleskörű iratgyűjteményén, fellelhető anyagokon alapulnak. A kutatást segítették az áldozatokkal történő konzultációk, a felperesek saját és azok rokonainak a tapasztalatai, II. Világháborús történészek, bátor magyarországi ügyvédek, kutatók, és polgárok. Dokumentumokat, levéltárakat és élő emlékeket gyűjtöttünk össze a Magyarországon 1944 márciusától októberéig történt események részleteiről, amelynek során 437 000 magyar zsidót szállítottak az alperes vasútjain Auschwitz gáz-kemencéibe, amely eseményt Winston Churchill úgy jellemzett, mint „a világtörténelemben valaha is elkövetett legszörnyűbb és legnagyobb bűncselekményét”.

Joghatóság

1. A felperesek idegen állampolgárok, akik az 1944-es magyarországi Holokauszt, a nemzetközi jog legborzasztóbb megsértésének áldozatai, örökösei, leszármazottai. A felperesek felsorolása az „A” jelű mellékleten csatolva. Felperesek az Alien Torts Claims Act (ATCA, olyan törvény, amely alapján Amerikában bárki beperelhet bárkit bárhol a világon elkövetett dolgokért. Az USA viszont mindenhol mentességet követel a katonái számára, sehol sem perelhetőek ezért, az USA-ban esetlegesen elindult eljárásokban csak látszatbüntetéseket kapnak a névtelen kis őrmesterek, lásd pl: Guantanamo és a fogolykínzások – a ford megj.) 1350.§ alapján perelnek, amely eredeti joghatóságot biztosít a körzeti bíróságoknak a nemzetközi jog megsértésével elkövetett bűncselekmények okozta károk miatt benyújtott polgári keresetre.

2. Az alperes Magyar Államvasutak (a továbbiakban: MÁV) a magyar kormány teljes tulajdonában álló közreműködője. A MÁV feletti joghatóság az ATCA 1605.§-on alapul, amely kimondja, hogy „ A külföldi állam nem mentes az Egyesült Államok, illetve tagállamának bírósága joghatósága alól … egy esetben sem … amikor a tulajdonjogokat a nemzetközi jog megsértésével vonták el, illetve amikor a tulajdon, vagy a tulajdon helyébe lépő tulajdon a külföldi állam hivatalos szerve, vagy közreműködője birtokában van, és az a hivatalos szerv, vagy közreműködő kereskedelmi tevékenységet végez az Egyesült Államok területén”.

Az alperes MÁV megsértette a felperesek tulajdonjogát a genocídium tiltását kimondó nemzetközi egyezmények megsértésével. Ez vonatkozik minden tulajdonban lévő dologra, illetve a tulajdon helyébe lépő tulajdonra is. Nincs olyan törvényes követelmény, amely megkövetelné, hogy ez a tulajdon az Egyesült Államok területén legyen. Az egyetlen követelmény, hogy az alperes MÁV kereskedelmi tevékenységet végezzen az Egyesült Államok területén. Ennek eleget tesz az, hogy az alperes MÁV jegyeket árul Egyesült Államok területén ügynökein keresztül.

3. Tárgyalás

Az ATCA 1395.§-nak megfelelően.

4. Tényállítások

Ha ezen fejezet alatt mást nem jelzünk, az ezen fejezetben leírtak közzétett kutatásokon, újságcikkeken, fényképeken alapuló meggyőződésen (lehet hitnek, elképzelésnek is fordítani – a ford. megj.) alapulnak a MÁV 1944. évi és azt követő tevékenységét illetően.

5. A felperesek, akik a magyarországi Holokauszt áldozatai, magyar zsidók vagy azok legközelebbi leszármazói a saját és hasonló helyzetben lévők részékről benyújtották ezt a keresetet kártérítés, jóvátétel, eredeti állapot helyreállítása, és büntetőkártérítés megítélése céljából az alperes MÁV ellen, aki

a.) tevékenyen közreműködött náci népirtásban 1944-ben Magyarországon, és erről tudva nyújtott segítségül vagonokat 437 000 zsidó haláltáboraikba hurcolásához és sokuk meggyilkolásához az utazás embertelen körülményei miatt,

b.) segédkezett az 1944-es náci népirtáshoz,

c.) megfosztotta a felpereseket a bőröndjeikben elhelyezett javaiktól, értékeiktől, bútoraiktól, valutájuktól, értékpapírjaiktól, ékszereiktől, majd megsemmisítették a felperesek poggyászokmányait az ezen bűncselekményekről szóló bizonyítékokkal együtt, hamisan tagadta, hogy bármilyen efféle bűncselekményt elkövetett volna, és eltitkolta ezeket a bűncselekményeket napjainkig.

6. 1940-re a zsidó kisebbség Magyarországon a népesség 5%-át tette ki, míg az ország vagyonának 20-25%-át birtokolták.

7. Szakmájukat tekintve a gyakorló ügyvédek 49%-a volt zsidó, az orvosok 55%- a volt zsidó, míg a mérnököknek 30%-a, a bankároknak 60%-a, a kereskedőknek 46%-a volt zsidó. Zsidó kézben volt a magyar kohászat 49, a gépgyártás 42, a ruhaipar 73, a szövő és fonóipar 65%-a. Magyarország nemzeti jövedelmének negyedét zsidók termelték.

8. A Holokauszt előestéjén 1944-ben Randolph Braham, a magyarországi Holokauszt történetének hiteles leírója szerint a zsidók Magyarországon 7-9 milliárd aranypengőnyi piaci értéket birtokoltak. Akkortájt a pengő hivatalosan 20 centet ért, bár a fekete piacon kevesebbet is adtak érte.

9. A Churchill által is megfogalmazott magyarországi Holokauszt 7 hónapig tartott, 1944 márciusától októberéig. Akkor a magyar zsidók által birtokolt érték nettó 7-12 milliárd pengő volt. A Holokauszt végén a magyar zsidók által birtokolt nettó érték többszázezer pengő volt.

10. Hozzávetőlegesen 437 000 magyar zsidót vagoníroztak be, és küldtek Auschwitzba halálra dolgoztatni vagy éheztetni, akik közül sokakat lelőttek vagy elgázosítottak 1944. márciusától októberéig. Néhányaknak sikerült túlélniük az utat és az életet Auschwitzban, és kihúzniuk 1945 tavaszáig, nyaráig, amikor a győzedelmes szövetséges haderők felszabadították őket. Néhányaknak sikerült elmenekülniük az országból a begyűjtés elől.

11. Noha a magyarországi népirtás a legegyedibb, a legátfogóbb és legbrutálisabb volt a II. Világháború náci népirtásai közül, az áldozatok egyetlen cent kártérítést sem kaptak. Ez éles ellentétben áll több, a Holokausztban felelős állam és közreműködő helyzetével. Magyarország, hivatalos szervei és közreműködői esetében azonban akadályozták, halogatták, fülsértően hazudtak, hamisan tagadták szerepüket a magyarországi Holokausztból való profitálásban. A legrosszabb bűnös a MÁV volt, amely egyetlen pengőt sem fizetett a felpereseknek.

12. 1944. tavaszára nyilvánvalóvá vált a német tábornokok, az SS és a Gestapo vezetőinek, hogy a Harmadik Birodalom helyzete rossz. A német katonák elérhetetlen célért harcoltak, a szövetségesek bombázták Németország nagyobb városait, Berlint is beleértve, és sikertelen merényletet követtek el Hitler ellen. Volt azonban egy Hitler titkára, Adolf Eichmann által vezetett csoport SS - katona, akik elhatározták, hogy véghezviszik Hitler végső eszmei célját: Európa zsidóságának végső megsemmisítését, az Endlösüngot.

13. Eichmann vezetése alatt az SS belépett Magyarországra 1944 márciusában. Elhatározták, hogy megsemmisítik a magyarországi zsidókat. Az Endlösung végső lélegzetvétele ironikusan a németeké volt. Több zsidót küldtek 1944 márciusától októberéig terjedő időszakban a halálba, mint más megszállt országból a háború kezdete óta összesen.

14. Az 1944-re más országokkal kapcsolatosan megszerzett náci tapasztalat a Holokauszt hatékonyságát illetően, kíméletlenül hatékonnyá tette a magyar zsidók megsemmisítését. A zsidók összeterelése, bevagonírozása, Auschwitzba szállítása, miközben azt mondták nekik, hogy a csomagok külön vagonokban vannak, majd a megérkezés után a gyilkos gázzal működő zuhanyzókba küldése, a halálgyár működésének része volt.

15. Az alperes MÁV pontosan tudta, hogy mit csinál. Közel az összes vagonját felhasználva szállította a zsidókat éjjel-nappal Auschwitzba – de vissza nem. A vagonok üresek voltak, mikor visszatértek Magyarországra. A MÁV aktív közreműködése nélkül nem szállíthattak volna zsidókat a halálba.

16. A vidéken élő magyar zsidókat fosztották meg elsőként javaiktól, és deportálták Auschwitzba, majd a nagyvárosi családok következtek. Egyik helyről a másikra haladva elválasztották őket a bútorozott otthonuktól, családi környezetüktől. Azt mondták nekik, hogy biztonsági okokból kell elhagyniuk az otthonukat, aztán a vasútállomáson kötöttek ki.

17. Az SS felügyelte mintegy félmillió emberi lény kiválasztását – hazafiakét, bírókét, tisztviselőkét, üzletemberekét, orvosokét, ügyvédekét, földművesekét, bankárokét, gyárosokét, gyári munkásokét, akik egyetlen bosszantó jellemvonásuk az volt, hogy etnikai – vallási kisebbség tagjainak születtek Magyarországon.

18. Az első transzportra a nácik kiválasztottak 200 nevét a telefonkönyvből zsidó orvosok és ügyvédek nevével 1944. március 19-én. Ezen személyeknek tisztán magánpraxist folytattak, nem volt kormányzati kapcsolatuk (akiknek igen, azok külön listán szerepeltek). Otto Winkelmann, Himmler közvetlen magyarországi helyettese, és a Gestapo, az SS és a Magyarországon lévő német rendőri egységek irányítója rendelkezése alapján fogták el ezeket a szakembereket és családjukat, majd vitték őket a hírhedt mathauseni haláltáborba. Ahonnan bevagonírozták őket a magyar vagonokba, és küldték őket Auschwitzba. Winkelmann azonnal rátette a kezét ezen személyek kívánatos otthonaira. Miután letartóztatták őket Winkelmann azonnal rátette a kezét a zsidók otthonaira, és az SS, a Gestapo, és a rendőri egységek vezetőinek utalta ki. Ezek után beköltöztek a teljesen bútorozott, összkomfortos „megörökölt” budapesti lakásokba, lakbér fizetése nélkül. Ott éltek 12 hónapig teljes kényelemben, amíg a szövetségesek előtt nem kapitulált Németország.

19. A 200 ügyvéd és orvos csak az első hullám volt. Bírók, tisztviselők, üzletemberek, földművesek, bankárok, gyárosok, gyári munkások és családjuk váltak letartóztatottá, egyenként. 437 000 embert küldtek így el Auschwitzba elgázosításra. El kellett hagyniuk az otthonaikat, és csak egy bőröndöt vihettek magukkal értékeikkel. Számos helyen túljutva kihajtották őket az alperes vasútállomásaira, ahol a halálba küldték őket, anélkül, hogy tudták volna, hogy mi vár rájuk.

20. Legjobb ruháikban, egy-egy bőröndöt cipelve mentek méltóságukat megőrizve a magyar zsidók a vasútállomásra.

21. A bőröndjeik az értékeik legtöbbjét tartalmazták; többen páncélkazetta volt. A tipikus bőröndben volt készpénz, ékszer, értékpapír, kötvény, arany, ezüst, és régiségek. A vidéki zsidók egyszerűen a bőröndbe pakolták értékeiket.

22. Mikor megérkeztek a vasútállomásra, ott a csomagjaikat külön helyre kellett letenniük, mivel azt mondták nekik, hogy a vasutasok majd külön poggyászkocsiba pakolják. A bőröndökből embermagasságú torony lett, azokat egymásra rakva. A zsidókat teher-, és marhavagonokba terelték. Amint a vonat elhagyta az állomást, a vasutasok rávetették magukat, és kivettek belőlük miden értéket.

23. A MÁV úgy döntött, hogy teljesíti Eichmann elvárásait, és halálvonatokat közlekedtet. Rendelkezésre bocsátotta a gördülő kapacitását, éjjel-nappal üzemeltette a vagonokat, a zsidók után pedig takarította, és fertőtlenítette azokat. A MÁV irányította és felügyelte a szállítás minden egyes részletét. A MÁV azzal is tisztában volt, hogy az utazás feltételei sok ember halálát okozhatják. A szellőzés nélküli kocsik belső hősége, a vízhiány sok ember halálát és komoly lelki sérülését okozta. A betegeket, az öregeket, a terhes nőket, a gyerekeket ugyanazzal a kíméletlenséggel kezelte a MÁV. A vonatból időnként kiemelték a halottakat és azokat, akik megőrültek. A vasutasok előre ástak árkot, és a holttesteket abba dobálva égették el őket. Azokon, akiken látták, hogy kezdenek megőrülni, a gödör mellé állították, és lelőtték a vasutasok.

24. Mire megérkeztek az utasok Auschwitzba, már fásultak és beletörődők voltak. Az utazás már megfosztotta őket az ellenállásra való képességtől és akarattól. Olyan sokan voltak, hogy alig volt elég szoba nekik éjszakára. Levetkőztették őket, és elvették tőlük azokat az értékeket, ami még volt náluk majd beküldték őket a gázkamrába. Nekik azt mondták, hogy egészségügyi okokból zuhanyozniuk kell.

25. Noha szükségtelen pénzről beszélni a kimondhatatlan gonoszság függvényében, árt a Holokauszt áldozatainak, mindazonáltal a jog a kártérítésen kívül nem tud mást tenni.

26. A magyar zsidóságtól ellopott értékek nap, mint nap a MÁV-ot gazdagították. A felperesek ezúton kérik a bíróságot, hogy a véres pénzt juttassa vissza azoknak, és azok leszármazottaiknak, akik az életük utolsó pillanatában rájöttek, hogy nem víz jön a zuhanyból.

27. Visszafogott becslés szerint a MÁV által elrabolt értékek a zsidók által 1944-ben birtokolt értékek 8 % - át tették ki. Ezért 8 X 3 000 000 000 USD = 240 000 000 USD 1944. évi értéken. A dollárnak 33-szor ment fel az ára 1944-óta.

(B.L. - Szent Korona Rádió alapján szerk.)