2010. július 20. Közélet

A hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint a szigorú gazdaságpolitika elsősorban az EU, és nem az IMF prioritása. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások megszakadása pedig teszt lesz arra nézve, megengedhető-e a megszorítási politika enyhítése az Európai Unióban.

Az IMF és Magyarország közötti tárgyalások összeomlása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyet egy tagország teremt az EU által preferált megszorító politikával szemben – kezdi elemzését a Reuters, hozzátéve, hogy a pénzpiac szoros figyelemmel követi a fejleményeket.

A jelen helyzetben a szigorításokat elsősorban az EU és nem az IMF preferálja, a közösség magját alkotó államok, így Németország ugyanis nem szívesen látná a gazdaságpolitika lazítását. A szigor megkövetelése erőteljes üzenhet az adósságtengerrel küzdő országok, így Spanyolország és Görögország felé.

Bár az elemzők többsége úgy gondolja, hogy végül megszületik a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között, ez vélhetően csak a delegáció szeptemberi visszatérése után történik meg. A helyzet kritikus, különösen azért, mert Kósa Lajos korábban Görögországgal hasonlította össze Magyarországot. A kérdés az, hogy megbüntetik-e a piacok az Orbán-kormányt politikájáért. A Nomura szerint, ha Budapest különösebb következmények nélkül "megússza", az messzemenő következményekkel járhat. Kulcsfontosságú lesz a kommunikáció fenntartása az EU és az IMF, valamint Magyarország között, ugyanakkor ez nehézségekbe ütközik a tárgyalások hétvégi megszakadása után.

Kommentál

Remélem a Fidesznek és a Jobbiknak lesz bátorsága az előző kormány szerződését, amit aláírt az IMF-el nyilvánosságra hozni. Mert a zsarnokság egyik formája, hogy aki fizet nem tudja miért, milyen feltételekkel fizet.

Másik kérdés, hogy a magán banktulajdonosok támadását a „nemzeti jóléti alap” ellen hogyan lehetséges megakadályozni a nemzeti politikának.

(VG.hu alapján JOBBIK GONDOLAT)