2009. október 31. Külföld

Mikor fog Szerbia belépni az Európai Unióba? A válasz erre a kérdésre így hangzana: soha! Ennek oka Szerbia esetében pedig nem az „Európa-ellenes” lobbi választási győzelmében, valamint Belgrádnak a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való nem kielégítő együttműködésében rejlik, hanem az Európai Unióban uralkodó állapotokkal van összefüggésben. A gazdasági problémák, melyeket a világgazdasági válság hívott életre, csak súlyosbítják a politikai egyenetlenségeket. Ha valamiképpen kivárjuk a belépésig szükséges időt, felmerül a nagy kérdés, hogyan is fog majd akkor kinézni, vagy éppen létezni fog-e még egyáltalán az Európai Unió? Szerbiának ugyanakkor mégis van egy foglalt helye a kelet-európai szövetségben, mégpedig az úgynevezett pravoszláv unióban - vagy a megújult Bizáncban.

Az Amerikai Információs Nemzeti Tanács a CIA-vel együttműködve ugyanis közzétette „A jövő térképe 2020-ban” című anyagát, mely sajnálatos módon nem keltette fel kellően az európai geopolitikai szakértők figyelmét. Ebben az anyagban az elemzők úgy látják, hogy az Európai Unió a jövőben fel fog bomlani, Európának pedig három részre kell oszlania. A nyugati blokkot alkotná Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Írország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, a Benelux-államok, valamint a skandináv országok. A másik unió az Új Európa nevet kapta, ebben Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, valamint délen Horvátország és Szlovénia foglalna helyet, az utóbbiak révén a „katolikus Kelet-Európa” kijutna a mediterrán-térségbe is. Az amerikai előrejelzések szerint az atlanti szövetség gyakorolna ellenőrzést az öreg kontinens ezen része felett.

  Moszkva

Kelet-Európát, vagyis a pravoszláv uniót Oroszország uralná, ez Ukrajnából, Belorussziából, Grúziából, Moldáviából, Romániából, Bulgáriából, Görögországból, Macedóniából, Szerbiából, Montenegróból, és Bosznia-Hercegovinából állna, Albánia kapcsán pedig előrejelzések megoszlanak: vagy Oroszország közeledik tőkéjével Kelet-Európához, vagy Tirana továbbra is a NATO és az Egyesült Államok védőszárnya alatt marad.

Hasonló előrejelzést tett közzé a neves amerikai civil szervezet is, a Stratfor. Oroszország, mint regionális erő (Kelet) mellett a Stratfor szerint az Európai Unió hamarosan két részre fog bomlani, a gazdagabb nyugatra és Közép-Európa kisebb országainak csoportjára, melyek katonailag meghajolnak Washington előtt. Habár ezek az előrejelzések ellentmondásosnak tűnnek, a világon egyre több geopolitikai szakértő osztozik ebben a vélekedésben. Ugyanis a pravoszláv unió - vagy röviden: Bizánc - nem a pravoszláv „testvériségből” fog létrejönni, hanem „gázunió” lesz, melynek alapvető motivációja a pénz. Így Oroszország azon lesz, hogy ellenőrizze energiaáramlását, s ezzel befolyást gyakoroljon olyan országokra, mint Ukrajna, Grúzia, Bulgária, Románia és Szerbia - ahogy ezt a CIA-dokumentum is előrejelzi. Amellett, hogy Románia és Bulgária ma tagja a NATO-nak, sorsuk az európai integráción belül nagyon bizonytalan, és a forgatókönyv szerint ezek a közeljövőben (felismerve személyes érdekeiket) elállnak korábbi szövetségeseiktől és alkalmazkodnak az új helyzethez, mindez immáron már nem csupán tudományos-fantasztikus mese.

Lehet ennek a prognózisnak hinni? A geopolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy elérkezett a multipoláris világrend ideje, és a több pólus létezése miatt az Amerikai Egyesült Államok és a NATO nemzetközi téren a jövőben már nem tud majd főszerepet játszani. Csak emlékeznünk kell arra, hogy a múlt évben a NATO Csehországba és Lengyelországba rakétaelhárító rendszert kívánt telepíteni, és a szövetség határait ki kívánja terjeszteni Grúziára és Ukrajnára is.

Amikor a francia politikai szakértő, Emmanuel Todd 1976-ban, tizenöt évvel a Szovjetunió szétesése előtt megjósolta annak felbomlását, az emberek mosolyogtak. Ma, amikor az Európai Unió lehetséges végéről van szó, már nincs mosoly az arcokon.

Euroszkepticizmus

Míg a balkáni államok alig várják, hogy az Európai Unió részei legyenek, a BBC közvélemény-kutatásai alapján a britek többsége örömmel fogadná, ha országuk kilépne az Európai Unióból. A megkérdezetteknek több mint fele úgy gondolja, hogy Nagy Britanniának semmiféle haszna nem származik az Európai Unióból, és több mint 50 százalék támogatna egy népszavazást arról a kérdésről, hogy Nagy Britannia kilépjen-e az Európai Unióból, ezek elvetették az euró bevezetését a font helyett.

A holland szélsőjobboldali politikus, Geert Wilders útjára bocsátott egy kezdeményezést, hogy kizárják az Unióból Bulgáriát és Romániát (ezt az ötletet a hollandok 20 százaléka támogatja), másrészt a bolgárok úgy gondolják, hogy számukra az európai uniós tagság semmit nem nyújt. A huszonhét tagállam kevesebb, mint 50 százaléka tekint az Európai Unióra pozitívan.

A Nabucco szerepe

Egyre bizonyosabb, hogy Oroszország lesz az energia abszolút ura. A Nabucco-projekt értéke több milliárd euró, és a célja nem más, mint hogy csökkentse az Európai Uniónak az orosz gáztól való függőségét - ez azonban lekerült Brüsszel, valamint Angela Merkel német kancellár asszony prioritási listájáról.

Erre a projektre a halálos csapást mégis az azerbajdzsáni vezetés és az orosz Gazprom tárgyalásai mérték, melynek értelmében Azerbajdzsán – mely várhatóan a Nabucco legnagyobb szállítója lett volna – a Moszkvával való gáz-szövetség mellett döntött.

Az Európai Unió, mint „Orient express”

Az Európai Uniót sokan az „Orient expresshez” hasonlítják. Ezen a „vonaton” szalon-kocsik, étkezőkocsik, valamint hálókocsik vannak. Ezekben foglal helyet a brüsszeli bürokrácia, az étkezőkocsiban és az első osztályon ülnek azok, akiknek van pénzük fizetni (Németország, Franciaország, a Benelux államok, Skandinávia, Ausztria, Nagy Britannia, valamint Olaszország). A másodosztályon utazik Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország. Ők még időben szálltak fel a vonatra, és jól profitáltak a különböző vissza nem térítendő hitelből és segélyből, míg ezekre volt pénz. A harmadosztályon pedig a kis halak utaznak, mint a balti államok, Málta, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia. A teherkocsin, összeszorítva a ládák és bőröndök között pedig Románia és Bulgária ül abban a reményben, hogy valaha átkerülhetnek a harmadosztályra. A vonat végén „marhavagonok” vannak. Csak ezekben van hely a kívül maradtak számára, már amennyiben a szalonkocsikban és a hálókocsikban megengedik azt, hogy mások is felszálljanak a vonatra.

A pénzügyi problémák nagy vitákhoz vezettek az Európai Unióban, ami kiterjedt a gazdasági protekcionizmus kérdésére is. A válság elleni harcban a tagállamok mind gyakrabban az önerőért kiáltanak, menekülve a tárgyalásoktól és a közös antirecessziós megoldásoktól. A gazdagabb államok, mint Németország és Franciaország be kívánják zárni kelet-európai gyáraikat, és az anyaországukban teremtenek munkahelyeket.

Nagy az ellenállás abban a kérdésekben is, mely a kevésbé fejlett államok, mint Görögország, de főleg Bulgária és Románia finanszírozását illetik. A recessziós folyamat, valamint a gazdasági protekcionizmus és az euróválság mellett nehéz elhinni, hogy az Európai Unió - a közösség, mely a szabadkereskedelem elvén alapul – képes lesz működni. Az Európai Unió megoszlása vagy szétesése ebben az esetben biztos forgatókönyv.

Írta: Aleksandar Palić
  (Večernje Novosti, alapján szerk.)