2011. április 26. - Közélet( feherkemeny.com )

"Fehér Kéményseprők" Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége pénzügyi szakértői csoportja feltárja mit is jelent az a szó, hogy "deviza" vagy a "deviza alapú hitel" pénzügyi nyelven.

Devizahitelről akkor beszélhetünk, amikor a hitel felvétele nem az adott ország hivatalos pénznemében történik. A devizahitelek közös tulajdonsága, hogy a hitel folyósítása az adott ország pénznemében folyósítják, azonban a tartozás nyilvántartása devizában van. Különbség lehet két hitel között, hogy a törlesztés devizában (devizahitel), vagy az adott ország pénznemében (devizaalapú hitel) történik.

A devizahitelek megszületését az országonként eltérő banki alapkamat szülte meg. Ezáltal ugyanis ha egy olyan külföldi ország devizájában vesz fel valaki hitelt, ahol alacsonyabb az alapkamat, mint a saját országában, akkor a hitel kamatai is alacsonyabbak lehetnek. A devizahitelek veszélyei pedig az árfolyam-ingadozásokból adódnak. Amennyiben az adott ország pénzneme gyengül a hitel nyilvántartásának devizájához képest, úgy a törlesztő részlet és a fennálló tartozás is növekszik (természetesen fordított esetben csökkenhet is)

A közismertté vált gazdasági válság egyik fő okozója a bankok - álláspontunk szerint tisztességtelen hitelezési gyakorlata, továbbá az indokolatlan és alkotmányellenes jogszabályi felhatalmazás a szerződések egyoldalú módosítására, amely szerintünk alkotmányellenes.

A Magyar Állam és Pénzügyi Felügyelet asszisztálásával a Magyar Nemzeti Bank "Kartell" formában megegyezett az összes Magyarországon működő, - magyar jogszabályoknak megfelelően tevékenykedő, - adószámmal rendelkező bankkal. Egyezséget kötöttel egymás közt, hogy a Nemzeti Bank virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint "svájci frank" alapú változó kamatozású szerződésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit.

A jegybanknál több ezermilliárd forint fekszik, és a bankoknak kamatozik, nem forgatják vissza a gazdaságba. Ezek után nem csoda, hogy miközben tavaly a magyar gazdaság 6,3 százalékkal esett vissza, addig az itteni bankok több mint háromszázmilliárd forintos profitot értek el. Az idei első negyedévben már 120 milliárdos hasznot produkált a pénzügyi szektor.

Tudni kell, hogy az összes "deviza alapú" hitel forintban került folyósításra és forint alapon KELL, meghatározott havi törlesztő részletekben visszafizetni a mellékes költségeivel együtt (kamat, kezelési, nem látott egyéb). Az összes többi hazugság a bankok részéről.

Az előre nem kalkulált költségeket, árfolyam különbségeket, előre meg nem határozott árfolyam kockázatot nem háríthatja át az adósokra, holott ezt történt. Ebből keletkezett a bankoknak a válság ideje alatt is extra profit évi háromszázmilliárd forint összegben.

TEHÁT a bankok, akik a hitelt folyósították, NEM vettek fel devizában az anyavállalatától hitelt, mint ahogy ezt az egész magyar néppel elhitették és ebben a hitben tartják a mai napig.

Így Magyarországon a deviza, vagy valuta hitel, akár a forint hitel nem ugyan azt jelenti, mint a "DEVIZA ALAPÚ" hitel.

Véleményünk szerint az extra profit és ingatlanok megszerzése reményében hitelt nyújtó bankok épp úgy felelősek a kialakult adósságcsapdáért, mint az adós, ki felelőtlenül feleslegesen vett fel jelzálog alapú hitelt úgy, hogy sem jövedelemigazolással, se munkahellyel, se kezesek biztosításával nem rendelkezett, hangsúlyozni kell, hogy a bankok ezt nem is kérték.

Kiadtak a bankok úgy több milliós hitelt, jelzálog fedezetre, hogy az adóstól nem kértek jövedelemigazolást, vagy sima minimálbéres leellenőrizhetetlen dokumentumot is elfogadtak, akár 20 millió forint folyósításához nem kértek még adós társat sem.

Ezért azt gondoljuk, hogy a bankok szándékosan kergették akkora adósságba a hitelt felvevő adósokat, mert már a hitel folyósításakor nagyon jól tudták, hogy nem tudják a minimálbérből fizetni a havi törlesztő részleteket.

Amit viszont nem tartunk célszerűnek, hogy a fennálló hitelét, bármilyen hitelről is van szó, átdolgoztassa, és másik hitellel kiváltassa, akár forint, akár EURO alapúra is. Az átdolgozott hitelszerződéssel legalizálásra kerül a bankok által jogtalanul felturbózott hitel összeg! Nem a valósan folyósított hitel összegről kötnek új szerződést, hanem a válság végett keletkezett, bankok által többszörösen felemelt tőke kerül szerződésbe. Ez a legnagyobb butaság, amit most elkövethet az adós. Ha most a futó hitelszerződését átdolgoztassa és módosítja, az adós részére teljes mértékben hátrányos lesz. PL: Az új szerződés aláírásától kezdődik elölről a futamidő és a hitel minden következménye. Az előző szerződésből már letelt évek elvesznek és meghosszabbodik a futamidő. Bizonytalan lesz a havi törlesztő részlet összege is.

Az új szerződéskötésnek ugyan úgy vannak járulékos költségei, amit ha el is tagad a bank, beledolgozza a havi törlesztő részletbe. Ingyen a bank nem tesz meg az ügyfélnek semmit se.

Hiába hirdették annyira, hogy jövedelemigazolás és minimálbérre is 10 millió hitelt kap, minden költséget az adósra terhel az összes bank.

Véleményünk szerint, az lenne az összes adós (deviza hiteles) kártalanítása, ha a bankok lenyelnék a békát és az előre nem várt költségeket, melyet NEM tudtak előre kalkulálni magukra vállalnák. A bankok is vállalkozói tevékenységet végeznek, így van lehetőségük a veszteséget is lekönyvelni.

Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

A Polgári Törvénykönyvnek a 209.§-ához fűzött Miniszteri indokolása szerint tisztességtelen minden olyan magatartás, amely a közfelfogással ellentétes. Ellentétes a közfelfogással a szerződéskötő felek között az egyoldalú előny kikötése vagy egyoldalú hátrány okozása, azaz minden olyan feltétel kikötése, amely a szerződő felek egyenlő jogai és kötelezettségei megsértését jelenti.

A Ptk. 209.§.(1.) bekezdése a fenti magatartásokat tiltja. Vagy is az összes deviza hitelszerződés ezen, törvény alapján semmis.

A jelzáloggal biztosított hitelszerződés közjegyzői okiratba foglaltan törvényes tulajdonforma cserét ír elő a bank és a hitelfelvevők között, tehát törvényes ellenértéknek kellene lenni. A banknak a tulajdonában álló pénzt kellett volna a kölcsönvevőknek felajánlania, azonban a bank által kölcsönadott pénz sosem volt a tulajdonában, mivel a semmiből keletkezett, és a fedezete a kölcsön létrejöttekor a jelzálog, fizetési ígérvény lett. A bank tartalék alapja (ami a bank tulajdona) nem változott a kölcsön folyósításától. A pénz tehát nem a bank meglévő vagyonából származott, hanem számlapénzként számítógépében teremtették (feltalálták) így semmit sem adott hozzá saját vagyonából.

Ezek alapján a jelzálog kölcsönszerződések semmisek. Jelenleg kétszintű bankrendszer van hazánkban. A jegybank (vagy annak szerepét betöltő) bank bocsátja ki az ország pénzét. Meghatározva az embereknél, a gazdaság szereplőinél lévő pénz mennyiségét és a jegybanki kamatot. A kereskedelmi bankokban elhelyezett betétesek pénzét a bank sajátjaként, megsokszorozva kezeli. (buborék effektus)

A banki képviselők kitalálták, bevezették, törvénybe foglaltatták a tartalékráta fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a betétesek által a bankba elhelyezett pénz csak egy kis részét, a tartalékráta % a szerinti részt kell a készletben tartani a betétesek számára. Ha a tartalékráta 10% mint az USA ban, akkor a bankba betett pénz, pl 1 millió USD-ra 10 millió USD t adhat ki hitelbe egy vagy több adósnak. Magyarországon pl 2 % a tartalékráta, azaz 2 m Ft betétet elhelyez a kereskedelmi bank az MNB ben, és a bank 100 m Ft hitelt helyez ki, amely pénz egy fiktív, semmilyen ellenértéket nem képviselő pénz. (A pénzteremtésnek ezen, formáját írja le Paul Samuelson/William Nordhaus: Közgazdaságtan című könyve Makroökonómia 385-404 oldal,- a 399 oldalon, a pénzteremtés láncolatáról (piramis) mutat ábrát is a szerző))

BANKOK TEHÁT, KAMATOZÓ ADÓSSÁGKÉNT TEREMTIK A PÉNZT, A TÖRVÉNYEK ÁLTAL TILTOTT PIRAMIS JÁTÉK ALAPJÁN

Erre a fiktív pénzre számítja fel a bank a kamatot, minden költséget, (THM) valamint az árfolyam kockázatot is. A deviza hitelnél nem is kell felvenni a banknak devizát, hogy kölcsön adjon, hiszen a semmiből állította elő azt, és a valuta árfolyamának kockázatát is az ügyfelekre hárítja.

A szerződés megnevezése: DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, JELZÁLOG TÍPUSÚ HITEL, KÖLCSÖN SZERZŐDÉS. A "számlapénzt" visszafizetéskor megsemmisíti a bank, de az utána beszedett kamatokat, egyéb átláthatatlan költségeket, terheléseket elteszi, lefölözi, abból a jegybanknál tartalékot képez, és magasabb összeggel újraindul a folyamat. (újabb piramis) Hazánkban működő jelenlegi bankrendszerek így állítják elő a tényleges munkától elvonatkoztatott, mögöttes értéket nem tartalmazó, bankok számítógépén születő a kamatból és az átláthatatlan tranzakciókból keletkező buborék pénzt. Jelenlegi pénzügyi rendszer lényegében egy globális piramisjáték

Utolérhetetlen, tisztességtelen, etikátlan, törvénytelen gazdagodás a bankok számára. A banktitokra hivatkozva a hitelfelvevőket megtévesztik. A bank jelenlegi működése szerint az emberi mohóság, kapzsiság, hatalomvágy megtestesülése. Így került a föld javainak 99%-a a bankárok, a népesség 1%-nak a birtokába, hogy a nem létező pénz után kamatokat szedtek. Továbbá a mások pénzét használták, hazardíroztak és mindezt CSAK MAGYARORSZÁGON "törvényesen". Az (EBH 1999,112) -A Ptk.200.§ (2) bek., 204.§ (1) bek., valamint a 237.§(1) bek alapján, a pilótajátékok elvén működő rendszerhez kapcsolódó szerződések jó erkölcsbe ütköznek, ezért semmisek.

A Bíróságok álláspontja szerint a közfelfogással és a társadalom egészének általános értékrendjével mindenben összeegyeztethetetlen annak elfogadása, hogy egyesek mások nyilvánvaló károsodása árán sokszoros haszonhoz jusson. Az ilyen célzatú szerződések nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköznek, és mint ilyenek a Ptk 200.§ (2) bekezdése alapján semmisek.

Az 1996 évi LII Btk 299/C § alapján: aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, büntettet követnek el (pilótajáték). A hivatkozott szakkönyv alapján is egyértelmű, hogy a törvényesített bankrendszer a piramisjáték sémája szerint épül fel, úgy, mint:- felülről lefelé haladva a piramis szinteken. Csak Magyarországi al-piramis): MNB-> Kereskedelmi bankok-> pénzügyi tanácsadó cégek - brókercégek (Bankbróker, Credithill, stb)-> értékbecslők,- jogi tanácsadók, közjegyzők - pénzügyi tanácsadó ügynökök ezrei - betétesek, hitelesek (a piramis alja). Jelenlegi pénzügyi válság összes jellemzőjére egyértelmű bizonyíték mind a piramisjáték, mind a csalás, mind az erőfölénnyel való visszaélés törvénytelenségek tényállására.

A bankok fenti tevékenysége (Büntető törvénykönyv) Btk 318.§ alapján csalásnak minősül, amely kimondja: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el, amit az FBI nyomozói egyértelműen nyilvánosan is kinyilvánítottak.

A "Fehér Kéményseprők" Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének álláspontja, alapján Kötelezzen a Magyar Állam minden bankot, aki deviza hitelt folyósított az eltelt öt évben, hogy visszamenően dolgozza át az összes hitelszerződését a mai 2011 évben hatályos jogszabályoknak megfelelően. Kössön minden ügyfelével tisztességes általános szerződési feltételek mellett új szerződést, úgy, hogy az eddig felszámolt eredeti hitelszerződésben foglalt kamat (THM) felüli adósra hárított összeget, írja jóvá az adós részére késedelmi- és büntető kamataival együtt. Akinek az ingatlanát már pénzügyi szolgáltatóknak, ismeretlen bűnöző ingatlan maffiózóknak átjátszották, ott kártérítést kötelesek fizetni az adósaik részére a hitelszerződésbe foglalt zálogtárgy ingatlan piaci érték összegében.

Amennyiben lehetséges azoknál az ingatlanoknál, melyek még nem kerültek értékesítésre, jogilag is állítsák vissza az eredeti állapot szerinti tulajdonjogot a bank költségén.

Véleményünk szerint NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket a deviza hitelesek megsegítésére, hanem a pénzügyi válság ideje alatt is tisztességtelenül extraprofitot szerzett, nyereségesen működő bankok adják vissza az összes ügyfélnek, a hazugságokkal, megszerzett, az aláírás napján szerződésben foglalt, THM feletti bevételeiket.

Budapest, 2010. április 22.

SZABAD HÍREK(FreePress)