Az előzetes várakozásnál nem agresszívabb keddiMNB-kamatcsökkentés bejelentése után számottevően javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása – az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató – a londoni kereskedésben. Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a keddi késői jegyzésben 315 bázispont környékén mozgott a 325,7-es előző esti záró után.

A keddre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 315 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 10 ezer euróval olcsóbban, mint előző nap.

A lassuló magyarországi infláció és a „recesszióval küszködő” gazdaság további jegybanki kamatcsökkentéseket indokol és valószínűsít, ám a forintárfolyammal kapcsolatos aggályok elejét veszik a mostaninál agresszívabb monetáris enyhítési lépéseknek – vélekedtek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa által kedden bejelentett újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés után londoni pénzügyi elemzők.

A citybeli elemzői közösségen belül ugyanakkor eltérnek a vélemények az MNB várható kamatpályájáról. Általános az a prognózis, amely szerint az MNB 4 százalékig csökkenti tovább alapkamatát, de van olyan előrejelzés is, amely szerint a kockázati környezet esetleges romlása később kamatemelést tehet szükségessé.

A Capital Economics egyik elemzője szerint a keddi kamatdöntés szempontjából fontos fejlemény volt, hogy az előző monetáris tanácsi ülés óta erősödött a forint. A szakértő szerint ugyanakkor a magyar gazdaság – a magas devizaadósság-teher miatt – a globális kockázatvállalási készség változásainak leginkább kitett gazdaságok között van az európai felzárkózó térségen belül. Az elemző úgy vélekedett, hogy az MNB kéthetes likviditáslekötő eszközével kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások a külföldi tőke kiáramlását is okozhatják, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre ennek nincs jele.

Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a 4cast szakértői viszont éppen azt emelték ki a keddi kamatdöntés utáni értékelésükben, hogy az ülésről kiadott monetáris tanácsi közleményben nincs utalás a kéthetes MNB-eszközön végrehajtandó bármiféle változtatásra. A 4cast elemzői szerint azonban valószínűleg csak arról van szó, hogy a jegybanknak még időre van szüksége e változtatás részletes kidolgozásához. A ház szakértőinek olvasata szerint ugyanakkor a monetáris testület keddi közleménye a múlt havi, „váratlanul óvatos” hangvételről visszaváltott az egy hónappal korábbi, kevésbé óvatos nyelvezetre. A 4cast elemzői közölték, hogy 4 százalékos MNB-kamatszinten valószínűsítik a jelenlegi enyhítési ciklus befejeződését.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is azt közölték a keddi kamatdöntés utáni értékelésükben, hogy alapeseti prognózisukban 4 százalékig csökkenő MNB-kamat szerepel. A ház várakozása szerint a magyar jegybank ezt a kamatszintet július végére éri el. A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor megvan az esély arra, hogy az MNB később még tovább csökkenti alapkamatát, ha a forint addig nem gyengül eltúlzott mértékben.

A cég szakérői közölték, hogy áprilisra 1,8 százalék körüli ütemre lassuló éves inflációt várnak Magyarországon, és azzal számolnak, hogy az inflációs ráta 2013-ban és 2014-ben is az MNB 3 százalékos célja alatt marad.

Szabad Hirek