2010. július 17. Közélet

Nem felel meg a valóságnak a pénzintézetek vezetőinek azon állítása, hogy az általuk irányított bankokat nem segítette meg a magyar állam. Szakértők szerint az elmúlt évtizedek banki konszolidációja a sokszorosába került annak a százhúszmilliárd forintnak, mint amennyit most a hitelintézetektől követel az állam. Néhány év alatt többszörösen megtérültek a pénzintézetek befektetései.

Nem állja meg a helyét lapunk szakértői szerint a bankok azon állítása, hogy a magyar állam nem segítette ki a pénzintézeteket, ezért a rájuk kivetett különadó igazságtalan. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a napokban a Duna Televízióban azt nyilatkozta, hogy bankadót olyan európai országokban vezetnének be, ahol az államnak jelentős összegekkel kellett kisegítenie a bankokat a válság kitörésekor. – Magyarországon ilyen segítségre nem volt szükség – jegyezte meg Nyers. Hozzátette: a hazai és a külföldi bankadótervek között öt-tizenötszörös a különbség, a magyarországi bankszektor kárára. Mint ismeretes, a kormány ebben az évben 200 milliárd forintos különadót vetne ki a pénzügyi szektorra, ebből a bankokra körülbelül 120 milliárd forint esne.

Szakértői vélemények szerint Nyers Rezső érvelése – enyhén szólva – „több sebből vérzik”. (Hazudnak mert a nép úgysem ért hozzá) Varga István közgazdász lapunkban megjelent múlt hétvégi elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok hatalmas mértékű bankkonszolidációkat hajtottak végre, amelyek terheit még generációkon át viseli majd a magyar társadalom. Idén március végén a magyar hitelintézetek több mint 236 milliárd forintnyi úgynevezett konszolidációs államkötvényt birtokoltak. E kötvények lényegében olyan kötelezvények, amelyeknek a hozamát az államnak folyamatosan fizetnie kell. Varga István becslései szerint az utóbbi tíz évben – mai értéken számítva – évi 24 milliárd forintos terhet jelentett a magyar költségvetésnek a bankok konszolidációja. A szakember szerint csak az 1995-ös bankmentés 2000-2100 milliárd forintjába került az adófizetőknek mai értéken. Csak összehasonlításképpen: a különadó pénzintézetekre eső része idén 120 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg a jegybankban állomásoztatott banki pénzek kamata mögött is messze elmarad. Varga István arra figyelmeztetett, hogy ez év áprilisában a kötelező tartalékképzés miatt a Magyar Nemzeti Bankban tartott hitelintézeti pénzek mellett még 5149,6 milliárd forintot állomásoztattak a jegybankban a pénzintézetek. Ezen összeg éves kamata pedig 220 milliárd forintot tesz ki. A közgazdász szerint a magyar bankmentés nemcsak a konszolidációban, az elmúlt évek jogi szabályozásában is tetten érhető, hiszen az előző kormány válságkezelés címszó alatt törvénybe iktatta, hogy állami kötelezettséget vállal a bankrendszer stabilitásáért.

Kommentál

Szakértők szerint évente akár a 900 milliárd forintot is meghaladhatja az az összeg, amit a nem bankok tulajdonában lévő külföldi vállalkozások adómentesen kivisznek az országból. A számukra nyújtott adókedvezmény emellett 60 százalékkal magasabb, mint a másik három visegrádi országban, ráadásul sokszor még beruházási támogatást is kapnak a magyar államtól ezek a vállalkozások. Nem nőt e miatt a hazai beruházás, azaz foglalkoztatottság.

Ez magán tulajdonosok zsebébe landol. Amiből nem lesz plusz munkahely soha országunkban. Ami nem más mint forrás elvonás. Ezért ilyen gyenge a Ft a többi valutához képest. Közgazdaságilag ezt nevezzük inflációnak. Nálunk még jegybanki cél az infláció, azaz a lakosság fizető erejének csökkentése.

Azaz a mértéktelenül Európához képest jegybanki kamat fent tartása mint Magyarország ellenes célként szolgál.

(Magyar Nemzet alapján JOBBIK GONDOLAT)