2010. szeptember 4. Közélet

Csupán azért szeretnék feleleveníteni néhány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos dolgot, mert a kormányváltás óta talán az illetékesek is azzal foglalkoznak végre, ami a jövő szempontjából valódi veszélyforrást jelent nemzetünk számára. Ez pedig nem más, mint a politikai és gazdasági hatalmát éppen elvesztő baloldal egyes szegmenseinek így a cionnáci terror csoportok egyre komolyabb és fenyegetőbb megnyilvánulása.

Ezen - többnyire verbális - támadások nagy része minden bizonnyal zsigeri gyűlöletből és tehetetlen dühből fakad, aminek elsődleges célpontjai politikai és ideológiai ellenfeleik. Fenyegetéseik több szempontból sem értékelhetőek valós veszélyforrásként.

Elkövetői többnyire jómódú, a politikába beleszokott kényelmes alakok, akik életük során érdemi munkát nem igazán végeztek. A hosszú évek során helyi szinten kialakított kapcsolatrendszerüknek és lakájmédiájuknak köszönhetően könnyedén befolyásolták és irányították a közéletet. Anyagi megfontolásokon és egyéb alantas érdekeken kívül soha nem mozgatta őket semmi.

Fenyegetéseikben általában európai szélsőbaloldali terrorszervezetek vagy egykori kommunista bűnözők szerepelnek, mint példaképek vagy rosszabb esetben, mint előrelátható megoldási kísérletek. Ne hagyjuk viszont figyelmen kívül azt a szempontot sem, hogy ezek az emberek, akik ilyen személyek és szervezetek felemlegetésével keltenek félelmet, valójában egzisztenciájukért küzdenek és ez már valóban egy kiszámíthatatlansági faktor.

Ezért kell szerintem komolyan venni minden egyes szélsőbaloldali támadást, akkor is ha verbális szinten kimerül. Ezen fenyegetések közül pedig kiemelten kell kezelni a terrorral való fenyegetést, főleg ha az nem bújtatva, hanem konkrétan jelenik meg az üzenetben. Ezzel pedig már az illetékes hivatalnak is foglalkoznia kell.

A Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-es évkönyve már foglalkozik a magyarországi szélsőbaloldallal:

A Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ) és számos hasonló szellemiségű szervezet propagandáját, politikai akcióit jogszabályi keretek között tartotta, ugyanakkor nézeteik - diktatórikus ideológiát hirdetve - antidemokratikus elveket tükröztek. Ezen szervezetek külföldi kapcsolatainak alakulása, a politikai "barátságok", együttműködések egyértelműen jelzik szélsőséges kötődéseiket még akkor is, ha aktuális tevékenységük büntetőjogilag nem minősíthető. Figyelmet érdemel, hogy februárban az aktivistáknak előadást tartott a baszk terrorcsoport, az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) fedőszervezeteként működő Batasuna párt egyik tagja. Az esemény propagálása során kiemelték a BF-KISZ és a baszk szélsőségesek között kialakult kapcsolatot.

Ennek következtében nem zárható ki, hogy a nemzetközi mozgalmi partnereknél jelenleg még visszafogottabb hazai szervezeteket a külső hatások radikalizálhatják. A szélsőjobboldallal szembeni harcos kiállásuk több európai fővárosban (pl. Prága, Madrid) már nyílt utcai összecsapásokat eredményezett, Magyarországot ez a nem kívánatos hullám egyelőre elkerülte.

A radikális globalizáció-ellenes csoportok akciói Magyarországon inkább figyelemfelkeltésre, látványos akciók végrehajtására, semmint tudatos jogsértés elkövetésére szorítkoztak. Kisebb csoportjaik, aktivistáik viszont megjelentek azokon a nyugat- és dél-európai helyszíneken, ahol a hatóságokkal konfrontációt felvállalva demonstráltak, sőt, ezek keretében magyar aktivistákat is vontak eljárás alá.
Dr. Amstel Gösser von Schwechater
(szebbjovo.jobbikdebrecen.hu alapján JOBBIK GONDOLAT)