2012. július 17. Közélet

Fölpörgött a Mazsihisz hivatalos fészbuk oldala. Mióta Efraim Zuroff megélhetési zsidó Csatáry László személyében megtalálta „a világ legkeresettebb háborús bűnösét” Budapesten, a Síp utca fészbuk oldala különböző ízes történetekkel traktálja szenzációkra éhes kevéske olvasóját. S ilyenkor persze az előírásos feltét sem marad el: a gúnyos utalás a kereszténységre. Talán ősi, genetikusan öröklődő módszer ez (Kertész Ákos után szabadon)?

Hétfő délután az alábbi iromány jelent meg a Síp utcai képződmény fészbuk oldalán:

„Csatáry Lászlóról:

Semmivel sem menthető következő tette is: amikor vizet hoztak a táborba és a szerencsétlen, kiszáradt foglyok inni kezdtek volna, Csatáry több rendőrtársával együtt bőrostorával ijesztgetni kezdte, nemre való tekintet nélkül, az embereket gyerekektől az aggastyánig. Falkeinstein Hugó szerint Csatáry egy igazi elsőrangú szadista volt: gyakran kínozta foglyait, hova rejtették vagyonuk, a nőket rendszeresen levetkőztette, a csendőrökkel a nők hüvelyébe is benézett, szép keresztény módszerek ezek, nem vitás. A vallomások alapján elmondhatjuk: igaz, hogy Csatáry az utasításokat feljebbvalóitól kapta, de több esetben alaposan túllépte hatáskörét.”

Hogy igazak-e ezek a rémtörténetek, nem tudom. Az ún. „tanúvallomásokat” mindig kellő kételkedéssel kezeltem – mennyi hamis tanúvallomásról tudunk! Emlékezzünk csak Demjanjuk jeruzsálemi perére, amely a sok-sok „megbízható” tanú rémtörténetei ellenére felmentő ítélettel zárult. Mert kiderült: Demjanjuk a közelében sem járt annak a lágernek, ahol a tanúk szerint ő garázdálkodott, ő kínozta az embereket.

Én tehát kétkedve fogadom a bizonyítékokkal alá nem támasztott vallomásokat, de készséggel elfogadom, hogy igazak is LEHETNEK ezek a történetek. Bízzuk az ügyészségre és a bíróságra a vallomások hitelességének a mérlegelését.

Az idézett szöveg nem is ezért érdekes. Hanem azért a hat szóért, amit a címben idéztem. Megismétlem:

„/…/ szép keresztény módszerek ezek, nem vitás.”

Hogy jön a Csatáry-ügyhöz a kereszténység? A „keresztény módszerek”? Egy ilyen mondatzáradék kiválóan alkalmas arra, hogy gyűlöletet ébresszen az olvasókban. A keresztények ellen. És természetesen azon zsidók ellen is, akik ilyen megjegyzéssel fűszerezik rémhistóriáikat.

Nagyon aljas eljárás ez. Különösen annak fényében, hogy a Síp utca mindig azért ajvékol, mennyire növekszik, izmosodik az ún. „antiszemitizmus”. Tény, hogy van zsidóellenes érzület - hazánkban is. Az okozatnak oka is van. Hogy ilyen érzület legyen és erősödjék, annak érdekében igen sokat tesz a Mazsihisz. Például az idézett megjegyzéssel.

Mit mondjak erre a viselkedésre? Nem vagyok meglepve a szélsőségeseken. Talán azt, hogy „szép zsidó módszerek ezek, nem vitás”?

Szabad Hirek